Berlin Hauptbahnhof

Berlin Hauptbahnhof (magyarul: Berlini főpályaudvar) Berlin központi vasúti pályaudvara. A 2006. május 26-án átadott pályaudvaron naponta mintegy 1100 szerelvény és 300 ezer utas fordul meg. Az építészeti terveket a hamburgi Gerkan, Marg & Partners iroda készítette.

Berlini főpályaudvar
Az állomás épülete a Spree folyó partján
IATA	QPP
Cím
Ország	Németország
Hely	Németország, Berlin
Állomáskategória	1. kategóriába tartozó vasútállomás
UIC állomáskód	8033452
IBNR állomáskód	8011160 8089021 8098160
Építési adatok
Építés éve	1995. október 13. – 2006. május 26.
Megnyitás	2006. május 26.
Felhasznált anyagok	beton, acél, üveg
Építész(ek)	Meinhard von Gerkan Gerkan, Marg und Partner
Építési költség	700 millió euró
Felhasználási terület	vasúti pályaudvar
Tulajdonos	Deutsche Bahn
Viteldíjzóna	Berlini A viteldíjzóna
Utasszám naponta	300 000
Liftek száma	43
Peronnal rendelkező vágányok száma	16
Része ennek	Mushroom Mobility Concept
Átszállási lehetőségek	S+U Hauptbahnhof
Elhelyezkedése
Berlini főpályaudvar Pozíció Berlin térképén
é. sz. 52° 31′ 30″, k. h. 13° 22′ 010″52.525083333333, 13.369388888889
A Wikimédia Commons tartalmaz Berlini főpályaudvar témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lehrter Bahnhof 1879-ben

Berlin Hauptbahnhof építés közben

A pályaudvar megnyitása

321 m hosszú, kelet-nyugati irányú üvegcsarnok fedi le a Stadtbahn vonalát, amit keresztez egy másik, 160 méter hosszú, 40 méter széles észak-déli irányú üvegtető. A keresztezést négy, egyenként 46 méter magas toronyépület szegélyezi, melyek közül kettő-kettő hídszerűen összekapcsolódik a főcsarnok üvegteteje felett. A német vasútállomás-kategória első osztályába tartozik, ebben a kategóriában 20 német főpályaudvar található, jellemzően a legnagyobbak és legfontosabbak.

A BBC 2013-ban beválasztotta a világ tíz legszebb vasútállomása közé.

Története

1871-ben épült fel itt az első állomás, mely a klasszicista és a reneszánsz építészeti stílusok jegyeit hordozta magán és egy fejpályaudvar volt. A helyszín kiválasztása tudatos volt. Már ekkor eldöntötték, hogy a Spree folyó mentén alakítanak ki egy közlekedési folyosót. Ennek első lépése volt egy vasútvonal kiépítése, mely Hamburgot és Brémát kötötte volna össze Berlinen keresztül. Az ide érkező utasok déli vagy keleti irányban szándékoztak továbbutazni. Azonban központi pályaudvar hiányában kénytelenek voltak lovaskocsikkal átmenni arra a vasútállomásra, ahonnét az úti céljuknak megfelelő irányba indultak a szerelvények.

A 20. század elejére egy városon belüli vasúti körgyűrű alakult ki. A város együtt élt a vasút által nyújtott előnyökkel. Az elővárosi vonatok és a távolsági szerelvények között több helyen biztosítva volt az átszállási lehetőség. Azonban a fejpályaudvarok egyre inkább problémát okoztak és mindinkább hiányzott egy elem ebből a rendszerből: egy észak-dél irányú kapcsolat. 1910-ben végül arra az elhatározásra jutottak, hogy ezt egy földalatti vasúti alagúttal lehetne a legjobban megoldani, ugyanis így nem okoznának hátrányt a város felszíni fejlesztésében. Két új központi pályaudvar felépítésével számoltak: egyet a város déli részén, egyet pedig a Stadtbahn-nal való keresztezésnél. Ezekkel helyettesítették volna a meglévő fejpályaudvarokat. Azonban az első világháború kitörése miatt az építkezés nem kezdődhetett el. 1934-ben kerültek elő ismét a tervek, amikor az S1 vonal kivitelezését végezték, de a központi pályaudvartól eltekintettek. Így a fejpályaudvarok és a Lehrter Bahnhof megmaradtak, azonban a Stadtbahn révén összeköttetés jött létre a vasúti gyűrűn keresztül.

A második világháború véget vetett ennek a fejlődésnek. A hadi célokat is kiszolgáló vasúti létesítmények a szövetséges csapatok első számú célpontjaivá váltak a bombázások során. Ahogyan Berlin, a Lehrter Bahnhof is súlyos károkat szenvedett. A romokon, amennyire lehetett, fenntartották a vasúti forgalmat, azonban a háború utáni kettéosztott Berlinben elvesztették jelentőségüket a pályaudvarok. Végül 1952-ben a Deutsche Reichsbahn megszüntette a vasúti szolgáltatást a Lehrter Bahnhofon és 1959-ben az egykori gyönyörű épület állva maradt falait is felrobbantották.

Az 1990-es évek elején Berlin egy egyedülálló közlekedési helyzettel szembesült és új kihívásokkal találta szembe magát. A fenntartható városi fejlődés csak akkor tartható, ha a közlekedés folyamatos, ehhez rendelkezésre áll a megfelelő infrastruktúra és ha a környezetvédelem kiemelt figyelmet kap. Berlin számára ez azt jelentette, hogy először a közlekedést kell fejleszteni. A tervezők, a kormány és Berlin városa meghozta a döntést a „Gomba projektről”, ami egy új észak-déli vasúti kapcsolatot és egy központi pályaudvart tartalmazott Humboldthafen és a Lehrter Bahnhof S-Bahn állomások között. Az új vonal és Európa legnagyobb átszálló pályaudvara hatalmas lehetőséget teremt Berlin számára ahhoz, hogy elfoglalhassa méltó helyét az európai nagyvárosok között.

Az épület

A keresztezést négy, egyenként 46 méter magas toronyépület szegélyezi, melyek közül kettő-kettő hídszerűen összekapcsolódik a főcsarnok üvegteteje felett. Az építkezés során 1,5 millió köbméter talajt mozgattak meg, valamint fél millió köbméter betont és 85 ezer tonna acélt használtak fel.

Az ötszintes épület összesen 70 ezer négyzetméter területű, melyből 15 ezer négyzetméteren üzletek és vendéglátóipari egységek helyezkednek el. Itt is megtalálható a DB által nyújtott összes szolgáltatás, köztük a car sharing és a kerékpár kölcsönzés is. A kelet-nyugati vonal állomása (a felső pályán) 6 peronos vágánnyal épült ki, melyekből kettőt az S-Bahn, a többit az RE (RegionalExpress) szerelvények és néhány távolsági vonat használnak. Az észak-déli alagút 8 vonatfogadó vágánnyal épült ki, ezek közül öt az ICE, RE és távolsági vonatoknak, három pedig az egyelőre még nem közlekedő S-Bahn-nak van fenntartva. A világos és tágas pályaudvar jól beleillik a modern kormányzati negyedbe is. A projekthez tartozott még egy állomás építése a belvárosban: a Potsdamer Platzon, Berlin új, modern városrészében épült egy földalatti, négyvágányos pályaudvar.

Az építkezés 1995. október 13-án kezdődött el. A terület megtisztításával és a korábbi pályaudvar még fennmaradt részeinek bontásával indult el a munka.

A pályaudvar belső tere

1996. április 1-jén láttak neki az alapozási munkálatoknak.

2001. május 7-én helyezték el a kelet-nyugati csarnok első elemét. Az üvegcsarnok 61 méter széles, 34 méter magas és 167 méter hosszú. Összesen 10 ezer darab üvegtáblát helyeztek el, melyek összsúlya 3600 tonna. Az üvegházhatás kivédése érdekében speciális, a káros UV sugarakat is kiszűrő réteggel látták el őket. Minden egyes tábla más-más alakú a speciális csarnoképület miatt.

2002. június 16-án átadták a kelet-nyugat irányú vonalat, így ettől a naptól kezdve a vonatok az új pályaudvaron keresztül haladtak. Július 4-én álltak meg itt először az S-Bahn szerelvények. A többi vonat csak áthaladt a pályaudvaron. A régi Stadtbahn megállót pedig elbontották. Év végén az utolsó ütem alapozási munkálatait is elkezdték és a régi vonal utolsó elemeit is elbontották. 2003-ban folytatták a B96 alagút építését és megkezdődött a peronok burkolása.

2004-ben az alagútban elhelyezték a vasúti pályát és a nyár végén áthaladt az első szerelvény. Szeptemberben kezdték el beszerelni a 43 felvonót és az 54 mozgólépcsőt.

2005-ben készült el a főcsarnok feletti hídszerű épületrész, mely az irodatornyokat köti össze. Különleges technológiával építették meg: két-két darabban, függőleges helyzetben készült el az acélváz, majd ezt hidraulikus berendezésekkel egy-egy éjszaka alatt leengedték vízszintes helyzetbe, majd így rögzítették őket. Ebben az évben kezdődtek meg a belsőépítészeti munkák is.

Az átadás

2006. május 26-án este több százezer érdeklődőt vártak a pályaudvarra és annak környékére. Angela Merkel, Németország kancellárasszonya jelenlétében nyílt meg Európa legmodernebb pályaudvara, mely mai áron számolva 700 millió euróba, azaz körülbelül 180 milliárd forintba került. Az első vonat egy ICE szerelvény volt, mely Lipcséből érkezett. A protokolláris események és a hivatalos átadási ceremónia után színpompás tűzijáték és lézershow szórakoztatta az egybegyűlteket. Ezzel egy korszak lezárult az ország és Berlin életében, ugyanakkor egy új, nagy lehetőségeket biztosító időszak vette kezdetét, mellyel tovább erősödhet a németek EU-ban meglévő vasúti szerepe.

Nagyítás

A berlini főpályaudvar

Adatok, számok

• Létrehozott új munkahelyek: 900
• ebből DB-alkalmazott: 300
• Bevásárló terület mérete: 15 000 m²
• Vonatok száma naponta: távolsági 164 db, regionális 314 db, S-Bahn 616 db
• Utasok és látogatók száma naponta: 300 000 fő
• Beépített beton mennyisége: 500 000 m³
• Beépített acélszerkezet: 85 000 tonna
• Mozgólépcső: 54 db
• Lift: 43 db
• Panoráma-lift: 6 db

Forgalom

Távolsági forgalom

Vonalszám	Útvonal	Emelet	Járatsűrűség
ICE 10	Berlin Ostbf – Berlin – Hannover – Hamm (Westf) – Dortmund – Duisburg – Düsseldorf (– Köln Messe/Deutz – Köln/Bonn Flughafen)	fent	óránként, Hamm-ig egyesítve közlekednek
	Berlin Ostbf – Berlin – Hannover – Hamm (Westf) – Hagen – Wuppertal – Köln (– Bonn – Koblenz)
ICE 11	Berlin Ostbf – Berlin – Braunschweig – Göttingen – Kassel-Wilhelmshöhe – Frankfurt (Main) – Mannheim – Stuttgart – München	fent	kétóránként
ICE 12	Berlin Ostbf – Berlin – Braunschweig – Göttingen – Kassel-Wilhelmshöhe – Frankfurt (Main) – Mannheim – Freiburg (Breisgau) – Basel SBB	fent	kétóránként
ICE 28	Hamburg – Berlin – Lutherstadt Wittenberg – Lipcse	lent	óránként Hamburg–Berlin
	Berlin Gesundbrunnen – Berlin – Lipcse – Jena Paradies – Nürnberg – Augsburg – München		kétóránként
	Berlin Gesundbrunnen – Berlin – Halle (Saale) – Jena Paradies – Nürnberg – Ingolstadt – München
ICE 50	Berlin Gesundbrunnen – Berlin – Lipcse – Erfurt – Frankfurt (Main) – Wiesbaden	lent	bizonyos vonatok
ICE 75	Berlin Ostbf – Berlin – Hamburg – Lübeck – Kopenhagen	fent	egy vonatpár (1x naponta)
ICE 76	Berlin Ostbf – Berlin – Hamburg – Flensburg – Aarhus H	fent	egy vonatpár (1x naponta)
IC 28	Berlin Gesundbrunnen – Berlin – Lipcse – Saalfeld – Nürnberg – Augsburg – München	lent	egy vonatpár
IC 32	(Berlin – Hannover –) Dortmund – Duisburg – Köln – Koblenz – Mannheim – Stuttgart (– Lindau – Innsbruck)	lent	bizonyos vonatok (péntek/vasárnap)
IC 50	(Ostseebad Binz –) Stralsund – Prenzlau – Eberswalde – Berlin – Halle (Saale) – Erfurt – Eisenach – Fulda – (Frankfurt(Main) Hbf – Darmstadt – Mannheim – Karlsruhe Hbf) – Frankfurt(Main) Flughafen Fernb.	lent	bizonyos vonatok
IC 56	Emden Außenhafen – Oldenburg (Oldb) – Bréma – Magdeburg – Berlin – Cottbus	fent	egy vonatpár (1x naponta)
IC 77	Berlin Ostbf – Berlin – Wolfsburg – Hannover – Osnabrück – Amersfoort – Amsterdam Centraal	fent	kétóránként
EC 27	(Hamburg –) Berlin – Dresden – Praha – Brünn (– Budapest/Bécs)	lent	kétóránként
EC 95	Berlin – Frankfurt (Oder) – Posen Główny – Warszawa Centralna	fent	3 vonatpár (3× naponta) egy vonatpár (1x naponta)
	Berlin – Frankfurt (Oder) – Posen – Danzig – Gdingen
EC 99	Hamburg – Uelzen – Salzwedel – Stendal – Berlin – Cottbus – Wrocław Główny	fent	egy vonatpár (1x naponta)
X	InterConnex Lipcse – Berlin – Neustrelitz Hbf – Waren (Müritz) – Rostock – Warnemünde	lent	bizonyos vonatok
HBX	Harz-Berlin-Express Berlin Ostbf – Berlin – Potsdam – Magdeburg – Halberstadt (Teilung) – Quedlinburg – Thale / Wernigerode – Vienenburg	fent	bizonyos vonatok
D	Berlin – Poznań – Varsó – Brest – Minszk – Szmolenszk – Nyizsnyij Novgorod – Perm – Jekatyerinburg – Omszk – Novoszibirszk (Közvetlen kocsik Moszkva, Szentpétervár, Ufa, Rosztov-na-Donu, Cseljabinszk, Nur-Szultan felé)	fent
D	Berlin – Poznań – Varsó – Kijev – Harkov (Közvetlen kocsik Odessza, Lviv és Donyeck felé)	fent

Regionális forgalom

Járat	Útvonal			Emelet
RE 1	Magdeburg – Brandenburg – Potsdam – Berlin-Charlottenburg – Berlin – Erkner – Fürstenwalde (Spree) – Frankfurt (Oder) (– Cottbus)			fent
RE 2	Wismar – Schwerin – Wittenberge – Neustadt (Dosse) – Berlin-Spandau – Berlin – Königs Wusterhausen – Lübben (Spreew) – Cottbus			fent
RE 3	Elsterwerda – Doberlug-Kirchhain – Wünsdorf-Waldstadt – Berlin – Eberswalde – Angermünde –		Prenzlau – Greifswald – Stralsund	lent
			Schwedt/Oder
RE 4	Jüterbog – Ludwigsfelde – Teltow – Berlin – Berlin-Spandau – Dallgow-Döberitz – Wustermark – Rathenow			lent
RE 5	Lutherstadt Wittenberg –	Jüterbog – Ludwigsfelde – Berlin – Oranienburg – Neustrelitz –	Güstrow – Rostock	lent
	Falkenberg (Elster) –		Neubrandenburg – Stralsund
RE 7	Dessau – Bad Belzig – Beelitz-Heilstätten – Michendorf – Berlin – Berlin-Schönefeld Flughafen – Rangsdorf – Wünsdorf-Waldstadt			fent
RB 10	Berlin – Berlin Jungfernheide – Berlin-Spandau – Falkensee – Nauen			lent
RB 14	Flughafen BER - Terminal 1-2 – Berlin – Berlin-Spandau – Falkensee – Nauen			fent
RB 19	Berlin Gesundbrunnen – Berlin – Berlin-Schönefeld Flughafen – Königs Wusterhausen – Lübben (Spreew) – Calau – Senftenberg			lent
RB 21	Berlin Friedrichstraße – Berlin – Berlin-Wannsee – Potsdam – Golm – Wustermark			fent
RB 22	Berlin Friedrichstraße – Berlin – Berlin-Wannsee – Potsdam – Golm – Saarmund – Berlin-Schönefeld Flughafen – Königs Wusterhausen			fent

S-/U-Bahn

Járat	Útvonal	Emelet
	Westkreuz – Charlottenburg – Savignyplatz – Zoologischer Garten – Tiergarten – Bellevue – Hauptbahnhof – Friedrichstraße – Hackescher Markt – Alexanderplatz – Jannowitzbrücke – Ostbahnhof – Warschauer Straße – Ostkreuz – Nöldnerplatz – Lichtenberg – Friedrichsfelde Ost – Biesdorf – Wuhletal – Kaulsdorf – Mahlsdorf – Birkenstein – Hoppegarten – Neuenhagen – Fredersdorf – Petershagen Nord – Strausberg – Hegermühle – Strausberg Stadt – Strausberg Nord	fent
	Potsdam Hauptbahnhof – Babelsberg – Griebnitzsee – Wannsee – Nikolassee – Grunewald – Westkreuz – Charlottenburg – Savignyplatz – Zoologischer Garten – Tiergarten – Bellevue – Hauptbahnhof – Friedrichstraße – Hackescher Markt – Alexanderplatz – Jannowitzbrücke – Ostbahnhof – Warschauer Straße – Ostkreuz – Nöldnerplatz – Lichtenberg – Friedrichsfelde Ost – Springpfuhl – Poelchaustraße – Marzahn – Raoul-Wallenberg-Straße – Mehrower Allee – Ahrensfelde	fent
	Ostkreuz – Nöldnerplatz – Lichtenberg – Friedrichsfelde Ost – Springpfuhl – Gehrenseestraße – Hohenschönhausen – Wartenberg	fent
	Hauptbahnhof – Bundestag – Brandenburger Tor	lent

Busz

Járat	Útvonal
TXL	Flughafen Tegel – S+U Hauptbahnhof – S+U Alexanderplatz
M41	S+U Hauptbahnhof – Sonnenallee/Baumschulenstraße
M85	S+U Hauptbahnhof – S Lichterfelde Süd
N20	S+U Hauptbahnhof – Frohnau, Hainbuchenstraße
N40	U Turmstraße – S+U Hauptbahnhof – Friedrichshain, Wühlischplatz
120	S+U Hauptbahnhof – Märkisches Viertel, Wilhelmsruher Damm
123	(Mitte, Robert-Koch-Platz –) S+U Hauptbahnhof – Saatwinkler Damm /Mäckeritzwiesen
142	S Ostbahnhof – S+U Hauptbahnhof (– U Leopoldplatz)
147	S Ostbahnhof – U Märkisches Museum – S+U Hauptbahnhof
245	S+U Zoologischer Garten – S+U Hauptbahnhof – S Nordbahnhof

Források

• Der neue Berliner Hauptbahnhof (DB Station&Service)

Irodalom

• Oltmann Reuter: Lehrter Bahnhof 1994–2002. Das Entstehen des „Neuen“ Lehrter Bahnhofes dokumentiert in Luftbildern: Fotografiert von Oltmann Reuter. (németül) 1. Berlin: Luftbildverlag. 2002. ISBN 3-936828-02-4  
• Der Ingenieurbahnhof. Der Bau des neuen Berliner Hauptbahnhofs: Fotos von Roland Horn. (németül) Szerk. Klaus Grewe, Bernd Timmers. Wiesbaden: Verlag H. M. Nelte. 2005. ISBN 3-932509-30-7  
• Bernd Kuhlmann: Bahnknoten Berlin. Die Entwicklung des Berliner Eisenbahnnetzes seit 1838. (németül) Berlin: GVE-Verlag. 2006. ISBN 3-89218-099-7  
• Reinhard Alings – Alfred Gottwaldt – Falk Jaeger: Berlin Hauptbahnhof: Fotos von Roland Horn. (németül) Berlin: Nicolaische Verlagsbuchhandlung. 2006. ISBN 3-89479-327-9  
• Erich Preuss: Berlin Hauptbahnhof. (németül) Stuttgart: Motorbuch. 2006. ISBN 3-613-71273-3  
• Meinhard von Gerkan: Banale Zirkusdekoration. Eine ungehaltene Rede. (németül) München: (kiadó nélkül). 2006. = Süddeutsche Zeitung, Hozzáférés: 2013. márc. 10. ISSN 0174-4917  
• Michael Bleckmann – Michael Krolop – Bernd Oliver Sydow: Eisenbahnen in Berlin. Eine Zeitreise durch die achtziger und neunziger Jahre. (németül) Freiburg: EK-Verlag. 2012. ISBN 978-3-88255-234-8  

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Berlin Hauptbahnhof témájú médiaállományokat.

• A pályaudvar hivatalos oldala (németül)
• A BBC oldala a pályaudvarról (angolul)
• Képek és videók a megnyitásról (németül)
• Umgebungsplan der BVG (németül)
• Berlin Hauptbahnhof (németül)
• Beschreibung des U-Bahnhofs (németül)
• Fotodokumentation des Baus (németül)
• Interaktive 360º-Panorama-Tour durch den Bahnhof (németül)