Wikipédia

Berlin Hauptbahnhof

Berlin központi pályaudvara

Berlin Hauptbahnhof (magyarul: Berlini főpályaudvar) Berlin központi vasúti pályaudvara. A 2006. május 26-án átadott pályaudvaron naponta mintegy 1100 szerelvény és 300 ezer utas fordul meg. Az építészeti terveket a hamburgi Gerkan, Marg & Partners iroda készítette.

Berlini főpályaudvar
Az állomás épülete a Spree folyó partján
Az állomás épülete a Spree folyó partján
IATA QPP
Cím
Ország Németország
Hely  Németország, Berlin
Állomáskategória 1. kategóriába tartozó vasútállomás
UIC állomáskód 8033452
IBNR állomáskód
Építési adatok
Építés éve 1995. október 13. – 2006. május 26.
Megnyitás 2006. május 26.
Felhasznált anyagok beton, acél, üveg
Építész(ek)
Építési költség 700 millió euró
Felhasználási terület vasúti pályaudvar
Tulajdonos Deutsche Bahn
Viteldíjzóna Berlini A viteldíjzóna
Utasszám naponta 300 000
Liftek száma 43
Peronnal rendelkező vágányok száma 16
Része ennek Mushroom Mobility Concept
Szolgáltatások
Vonatok
Átszállási lehetőségek S+U Hauptbahnhof
Elhelyezkedése
Berlini főpályaudvar (Berlin)
Berlini főpályaudvar
Berlini főpályaudvar
Pozíció Berlin térképén
é. sz. 52° 31′ 30″, k. h. 13° 22′ 010″Koordináták: é. sz. 52° 31′ 30″, k. h. 13° 22′ 010″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Berlini főpályaudvar témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Lehrter Bahnhof 1879-ben
Berlin Hauptbahnhof építés közben
A pályaudvar megnyitása

321 m hosszú, kelet-nyugati irányú üvegcsarnok fedi le a Stadtbahn vonalát, amit keresztez egy másik, 160 méter hosszú, 40 méter széles észak-déli irányú üvegtető. A keresztezést négy, egyenként 46 méter magas toronyépület szegélyezi, melyek közül kettő-kettő hídszerűen összekapcsolódik a főcsarnok üvegteteje felett. A német vasútállomás-kategória első osztályába tartozik, ebben a kategóriában 20 német főpályaudvar található, jellemzően a legnagyobbak és legfontosabbak.

A BBC 2013-ban beválasztotta a világ tíz legszebb vasútállomása közé.[1]

Története szerkesztés

1871-ben épült fel itt az első állomás, mely a klasszicista és a reneszánsz építészeti stílusok jegyeit hordozta magán és egy fejpályaudvar volt. A helyszín kiválasztása tudatos volt. Már ekkor eldöntötték, hogy a Spree folyó mentén alakítanak ki egy közlekedési folyosót. Ennek első lépése volt egy vasútvonal kiépítése, mely Hamburgot és Brémát kötötte volna össze Berlinen keresztül. Az ide érkező utasok déli vagy keleti irányban szándékoztak továbbutazni. Azonban központi pályaudvar hiányában kénytelenek voltak lovaskocsikkal átmenni arra a vasútállomásra, ahonnét az úti céljuknak megfelelő irányba indultak a szerelvények.

A 20. század elejére egy városon belüli vasúti körgyűrű alakult ki. A város együtt élt a vasút által nyújtott előnyökkel. Az elővárosi vonatok és a távolsági szerelvények között több helyen biztosítva volt az átszállási lehetőség. Azonban a fejpályaudvarok egyre inkább problémát okoztak és mindinkább hiányzott egy elem ebből a rendszerből: egy észak-dél irányú kapcsolat. 1910-ben végül arra az elhatározásra jutottak, hogy ezt egy földalatti vasúti alagúttal lehetne a legjobban megoldani, ugyanis így nem okoznának hátrányt a város felszíni fejlesztésében. Két új központi pályaudvar felépítésével számoltak: egyet a város déli részén, egyet pedig a Stadtbahn-nal való keresztezésnél. Ezekkel helyettesítették volna a meglévő fejpályaudvarokat. Azonban az első világháború kitörése miatt az építkezés nem kezdődhetett el. 1934-ben kerültek elő ismét a tervek, amikor az S1 vonal kivitelezését végezték, de a központi pályaudvartól eltekintettek. Így a fejpályaudvarok és a Lehrter Bahnhof megmaradtak, azonban a Stadtbahn révén összeköttetés jött létre a vasúti gyűrűn keresztül.

A második világháború véget vetett ennek a fejlődésnek. A hadi célokat is kiszolgáló vasúti létesítmények a szövetséges csapatok első számú célpontjaivá váltak a bombázások során. Ahogyan Berlin, a Lehrter Bahnhof is súlyos károkat szenvedett. A romokon, amennyire lehetett, fenntartották a vasúti forgalmat, azonban a háború utáni kettéosztott Berlinben elvesztették jelentőségüket a pályaudvarok. Végül 1952-ben a Deutsche Reichsbahn megszüntette a vasúti szolgáltatást a Lehrter Bahnhofon és 1959-ben az egykori gyönyörű épület állva maradt falait is felrobbantották.

Az 1990-es évek elején Berlin egy egyedülálló közlekedési helyzettel szembesült és új kihívásokkal találta szembe magát. A fenntartható városi fejlődés csak akkor tartható, ha a közlekedés folyamatos, ehhez rendelkezésre áll a megfelelő infrastruktúra és ha a környezetvédelem kiemelt figyelmet kap. Berlin számára ez azt jelentette, hogy először a közlekedést kell fejleszteni. A tervezők, a kormány és Berlin városa meghozta a döntést a „Gomba projektről”, ami egy új észak-déli vasúti kapcsolatot és egy központi pályaudvart tartalmazott Humboldthafen és a Lehrter Bahnhof S-Bahn állomások között. Az új vonal és Európa legnagyobb átszálló pályaudvara hatalmas lehetőséget teremt Berlin számára ahhoz, hogy elfoglalhassa méltó helyét az európai nagyvárosok között.

Az épület szerkesztés

A keresztezést négy, egyenként 46 méter magas toronyépület szegélyezi, melyek közül kettő-kettő hídszerűen összekapcsolódik a főcsarnok üvegteteje felett. Az építkezés során 1,5 millió köbméter talajt mozgattak meg, valamint fél millió köbméter betont és 85 ezer tonna acélt használtak fel.

Az ötszintes épület összesen 70 ezer négyzetméter területű, melyből 15 ezer négyzetméteren üzletek és vendéglátóipari egységek helyezkednek el. Itt is megtalálható a DB által nyújtott összes szolgáltatás, köztük a car sharing és a kerékpár kölcsönzés is. A kelet-nyugati vonal állomása (a felső pályán) 6 peronos vágánnyal épült ki, melyekből kettőt az S-Bahn, a többit az RE (RegionalExpress) szerelvények és néhány távolsági vonat használnak. Az észak-déli alagút 8 vonatfogadó vágánnyal épült ki, ezek közül öt az ICE, RE és távolsági vonatoknak, három pedig az egyelőre még nem közlekedő S-Bahn-nak van fenntartva. A világos és tágas pályaudvar jól beleillik a modern kormányzati negyedbe is. A projekthez tartozott még egy állomás építése a belvárosban: a Potsdamer Platzon, Berlin új, modern városrészében épült egy földalatti, négyvágányos pályaudvar.

Az építkezés 1995. október 13-án kezdődött el. A terület megtisztításával és a korábbi pályaudvar még fennmaradt részeinek bontásával indult el a munka.

 
A pályaudvar belső tere

1996. április 1-jén láttak neki az alapozási munkálatoknak.

2001. május 7-én helyezték el a kelet-nyugati csarnok első elemét. Az üvegcsarnok 61 méter széles, 34 méter magas és 167 méter hosszú. Összesen 10 ezer darab üvegtáblát helyeztek el, melyek összsúlya 3600 tonna. Az üvegházhatás kivédése érdekében speciális, a káros UV sugarakat is kiszűrő réteggel látták el őket. Minden egyes tábla más-más alakú a speciális csarnoképület miatt.

2002. június 16-án átadták a kelet-nyugat irányú vonalat, így ettől a naptól kezdve a vonatok az új pályaudvaron keresztül haladtak. Július 4-én álltak meg itt először az S-Bahn szerelvények. A többi vonat csak áthaladt a pályaudvaron. A régi Stadtbahn megállót pedig elbontották. Év végén az utolsó ütem alapozási munkálatait is elkezdték és a régi vonal utolsó elemeit is elbontották. 2003-ban folytatták a B96 alagút építését és megkezdődött a peronok burkolása.

2004-ben az alagútban elhelyezték a vasúti pályát és a nyár végén áthaladt az első szerelvény. Szeptemberben kezdték el beszerelni a 43 felvonót és az 54 mozgólépcsőt.

 

2005-ben készült el a főcsarnok feletti hídszerű épületrész, mely az irodatornyokat köti össze. Különleges technológiával építették meg: két-két darabban, függőleges helyzetben készült el az acélváz, majd ezt hidraulikus berendezésekkel egy-egy éjszaka alatt leengedték vízszintes helyzetbe, majd így rögzítették őket. Ebben az évben kezdődtek meg a belsőépítészeti munkák is.

Az átadás szerkesztés

2006. május 26-án este több százezer érdeklődőt vártak a pályaudvarra és annak környékére. Angela Merkel, Németország kancellárasszonya jelenlétében nyílt meg Európa legmodernebb pályaudvara, mely mai áron számolva 700 millió euróba, azaz körülbelül 180 milliárd forintba került. Az első vonat egy ICE szerelvény volt, mely Lipcséből érkezett. A protokolláris események és a hivatalos átadási ceremónia után színpompás tűzijáték és lézershow szórakoztatta az egybegyűlteket. Ezzel egy korszak lezárult az ország és Berlin életében, ugyanakkor egy új, nagy lehetőségeket biztosító időszak vette kezdetét, mellyel tovább erősödhet a németek EU-ban meglévő vasúti szerepe.

 
Nagyítás
A berlini főpályaudvar

Adatok, számok szerkesztés

  • Létrehozott új munkahelyek: 900
  • ebből DB-alkalmazott: 300
  • Bevásárló terület mérete: 15 000 m2
  • Vonatok száma naponta: távolsági 164 db, regionális 314 db, S-Bahn 616 db
  • Utasok és látogatók száma naponta: 300 000 fő
  • Beépített beton mennyisége: 500 000 m3
  • Beépített acélszerkezet: 85 000 tonna
  • Mozgólépcső: 54 db
  • Lift: 43 db
  • Panoráma-lift: 6 db

Forgalom szerkesztés

Ezt a szakaszt át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.

Távolsági forgalom szerkesztés

Vonalszám Útvonal Emelet Járatsűrűség
ICE 10 Berlin Ostbf – Berlin – Hannover – Hamm (Westf) – Dortmund – Duisburg – Düsseldorf (– Köln Messe/Deutz – Köln/Bonn Flughafen) fent óránként, Hamm-ig egyesítve közlekednek
Berlin Ostbf – Berlin – Hannover – Hamm (Westf) – Hagen – Wuppertal – Köln (– Bonn – Koblenz)
ICE 11 Berlin Ostbf – Berlin – Braunschweig – Göttingen – Kassel-Wilhelmshöhe – Frankfurt (Main) – Mannheim – Stuttgart – München fent kétóránként
ICE 12 Berlin Ostbf – Berlin – Braunschweig – Göttingen – Kassel-Wilhelmshöhe – Frankfurt (Main) – Mannheim – Freiburg (Breisgau) – Basel SBB fent kétóránként
ICE 28 Hamburg – Berlin – Lutherstadt Wittenberg – Lipcse lent óránként Hamburg–Berlin
Berlin Gesundbrunnen – Berlin – Lipcse – Jena Paradies – Nürnberg – Augsburg – München kétóránként
Berlin Gesundbrunnen – Berlin – Halle (Saale) – Jena Paradies – Nürnberg – Ingolstadt – München
ICE 50 Berlin Gesundbrunnen – Berlin – Lipcse – Erfurt – Frankfurt (Main) – Wiesbaden lent bizonyos vonatok
ICE 75 Berlin Ostbf – Berlin – Hamburg – Lübeck – Kopenhagen fent egy vonatpár (1x naponta)
ICE 76 Berlin Ostbf – Berlin – Hamburg – Flensburg – Aarhus H fent egy vonatpár (1x naponta)
IC 28 Berlin Gesundbrunnen – Berlin – Lipcse – Saalfeld – Nürnberg – Augsburg – München lent egy vonatpár
IC 32 (Berlin – Hannover –) Dortmund – Duisburg – Köln – Koblenz – Mannheim – Stuttgart (– Lindau – Innsbruck) lent bizonyos vonatok (péntek/vasárnap)
IC 50 (Ostseebad Binz –) Stralsund – Prenzlau – Eberswalde – Berlin – Halle (Saale) – Erfurt – Eisenach – Fulda – (Frankfurt(Main) Hbf – Darmstadt – Mannheim – Karlsruhe Hbf) – Frankfurt(Main) Flughafen Fernb. lent bizonyos vonatok
IC 56 Emden Außenhafen – Oldenburg (Oldb) – Bréma – Magdeburg – Berlin – Cottbus fent egy vonatpár (1x naponta)
IC 77 Berlin Ostbf – Berlin – Wolfsburg – Hannover – Osnabrück – Amersfoort – Amsterdam Centraal fent kétóránként
EC 27 (Hamburg –) Berlin – Dresden – Praha – Brünn (– Budapest/Bécs) lent kétóránként
EC 95 Berlin – Frankfurt (Oder) – Posen Główny – Warszawa Centralna fent 3 vonatpár (3× naponta)

egy vonatpár (1x naponta)

Berlin – Frankfurt (Oder) – Posen – Danzig – Gdingen
EC 99 Hamburg – Uelzen – Salzwedel – Stendal – Berlin – Cottbus – Wrocław Główny fent egy vonatpár (1x naponta)
X InterConnex
Lipcse – Berlin – Neustrelitz Hbf – Waren (Müritz) – Rostock – Warnemünde 		lent bizonyos vonatok
HBX Harz-Berlin-Express
Berlin Ostbf – Berlin – Potsdam – Magdeburg – Halberstadt (Teilung) – Quedlinburg – Thale / Wernigerode – Vienenburg 		fent bizonyos vonatok
D Berlin – Poznań – Varsó – Brest – Minszk – Szmolenszk – Nyizsnyij Novgorod – Perm – Jekatyerinburg – Omszk – Novoszibirszk
(Közvetlen kocsik Moszkva, Szentpétervár, Ufa, Rosztov-na-Donu, Cseljabinszk, Nur-Szultan felé) 		fent
D Berlin – Poznań – Varsó – Kijev – Harkov
(Közvetlen kocsik Odessza, Lviv és Donyeck felé) 		fent

Regionális forgalom szerkesztés

Járat Útvonal Emelet
RE 1 Magdeburg – Brandenburg – Potsdam – Berlin-Charlottenburg – Berlin – Erkner – Fürstenwalde (Spree) – Frankfurt (Oder) (– Cottbus) fent
RE 2 Wismar – Schwerin – Wittenberge – Neustadt (Dosse) – Berlin-Spandau – Berlin – Königs Wusterhausen – Lübben (Spreew) – Cottbus fent
RE 3 Elsterwerda – Doberlug-Kirchhain – Wünsdorf-Waldstadt – Berlin – Eberswalde – Angermünde – Prenzlau – Greifswald – Stralsund lent
Schwedt/Oder
RE 4 Jüterbog – Ludwigsfelde – Teltow – Berlin – Berlin-Spandau – Dallgow-Döberitz – Wustermark – Rathenow lent
RE 5 Lutherstadt Wittenberg – Jüterbog – Ludwigsfelde – Berlin – Oranienburg – Neustrelitz – Güstrow – Rostock lent
Falkenberg (Elster) – Neubrandenburg – Stralsund
RE 7 Dessau – Bad Belzig – Beelitz-Heilstätten – Michendorf – Berlin – Berlin-Schönefeld Flughafen – Rangsdorf – Wünsdorf-Waldstadt fent
RB 10 Berlin – Berlin Jungfernheide – Berlin-Spandau – Falkensee – Nauen lent
RB 14 Flughafen BER - Terminal 1-2 – Berlin – Berlin-Spandau – Falkensee – Nauen fent
RB 19 Berlin Gesundbrunnen – Berlin – Berlin-Schönefeld Flughafen – Königs Wusterhausen – Lübben (Spreew) – Calau – Senftenberg lent
RB 21 Berlin Friedrichstraße – Berlin – Berlin-Wannsee – Potsdam – Golm – Wustermark fent
RB 22 Berlin Friedrichstraße – Berlin – Berlin-Wannsee – Potsdam – Golm – Saarmund – Berlin-Schönefeld Flughafen – Königs Wusterhausen fent

S-/U-Bahn szerkesztés

Járat Útvonal Emelet
  Westkreuz – Charlottenburg – Savignyplatz – Zoologischer Garten – Tiergarten – Bellevue – Hauptbahnhof – Friedrichstraße – Hackescher Markt – Alexanderplatz – Jannowitzbrücke – Ostbahnhof – Warschauer Straße – Ostkreuz – Nöldnerplatz – Lichtenberg – Friedrichsfelde Ost – Biesdorf – Wuhletal – Kaulsdorf – Mahlsdorf – Birkenstein – Hoppegarten – Neuenhagen – Fredersdorf – Petershagen Nord – Strausberg – Hegermühle – Strausberg Stadt – Strausberg Nord fent
  Potsdam Hauptbahnhof – Babelsberg – Griebnitzsee – Wannsee – Nikolassee – Grunewald – Westkreuz – Charlottenburg – Savignyplatz – Zoologischer Garten – Tiergarten – Bellevue – Hauptbahnhof – Friedrichstraße – Hackescher Markt – Alexanderplatz – Jannowitzbrücke – Ostbahnhof – Warschauer Straße – Ostkreuz – Nöldnerplatz – Lichtenberg – Friedrichsfelde Ost – Springpfuhl – Poelchaustraße – Marzahn – Raoul-Wallenberg-Straße – Mehrower Allee – Ahrensfelde fent
  Ostkreuz – Nöldnerplatz – Lichtenberg – Friedrichsfelde Ost – Springpfuhl – Gehrenseestraße – Hohenschönhausen – Wartenberg fent
  Hauptbahnhof – Bundestag – Brandenburger Tor lent

Busz szerkesztés

Járat Útvonal
TXL Flughafen Tegel – S+U Hauptbahnhof – S+U Alexanderplatz
M41 S+U Hauptbahnhof – Sonnenallee/Baumschulenstraße
M85 S+U Hauptbahnhof – S Lichterfelde Süd
N20 S+U Hauptbahnhof – Frohnau, Hainbuchenstraße
N40 U Turmstraße – S+U Hauptbahnhof – Friedrichshain, Wühlischplatz
120 S+U Hauptbahnhof – Märkisches Viertel, Wilhelmsruher Damm
123 (Mitte, Robert-Koch-Platz –) S+U Hauptbahnhof – Saatwinkler Damm /Mäckeritzwiesen
142 S Ostbahnhof – S+U Hauptbahnhof (– U Leopoldplatz)
147 S Ostbahnhof – U Märkisches Museum – S+U Hauptbahnhof
245 S+U Zoologischer Garten – S+U Hauptbahnhof – S Nordbahnhof

Források szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Jonathan Glancey: Ten of the world’s most beautiful railway stations. BBC, 2013. december 3. (Hozzáférés: 2014. február 14.)

Irodalom szerkesztés

További információk szerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz Berlin Hauptbahnhof témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Berlin_Hauptbahnhof&oldid=26492734”