Főmenü megnyitása

Gereben Ágnes

magyar irodalomtörténész, műfordító, kritikus, egyetemi tanár

Gereben Ágnes (Budapest, 1947. szeptember 21.2015. március 17.[1][2][3]), házassága révén: Kun Miklósné,[4] magyar irodalomtörténész, műfordító, kritikus, egyetemi tanár.

Gereben Ágnes
Gereben-Agnes1.jpg
Született 1947. szeptember 21.
Budapest
Elhunyt 2015. március 17. (67 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Kun Miklós
Foglalkozása
  • műfordító
  • egyetemi oktató
  • irodalomtörténész
  • irodalomkritikus
Iskolái
Sírhely Farkasréti temető
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gereben Ágnes témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

Szülei: Gereben János és Propper Anna. 1966–1970 között a Szegedi Tanárképző Főiskola orosz–magyar szakos hallgatója volt. 1971–72-ben az ELTE BTK orosz szakán tanult. 1971-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanársegéde volt. 1976–1981 között a Magyar Tudományos Akadémia Kelet-Európai Irodalmi Kutatócsoportjának tudományos munkatársa volt. 1982–1987 között a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem egyetemi docense volt. 1983-ban megszerezte az irodalomtudományok kandidátusa fokozatot. 1985-től az ELTE BTK művelődéstörténeti tanszékén tanított. 1999-ben habilitált.

Kutatási területe a századforduló orosz művelődéstörténete és a 20. századi orosz irodalom fehér foltjai, valamint a posztszovjet térség helyzete volt.

A Magyar Televízió m1 csatornáján Barangolások öt kontinensen címmel saját heti műsora volt (2010. október 14–2015. március), amelyben aktuális külpolitikai kérdéseket elemzett meghívott vendégeivel.

Az MTVA és a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány saját halottjának tekintette Gereben Ágnest.[5]

2015. április 10-én kísérték utolsó útjára a budapesti Farkasréti temetőben.[6][7] A temetésén többek között részt vett Semjén Zsolt, Mikola István, Szűrös Mátyás, Balog Zoltán, Kövér László, Kiss-Rigó László, Tőkés László, Kozma Imre.

MagánéleteSzerkesztés

1972-ben házasságot kötött Kun Miklós történésszel.

MűveiSzerkesztés

  • Csehov világa (monográfia, 1980)
  • Az elbeszélésciklus poétikája (tanulmány, 1982)
  • Iszaak Babel összes művei (sajtó alá rendezte, 1986)
  • Nagy tüzek. Szovjet-orosz elbeszélések az 1920-as évekből; vál. Gereben Ágnes, ford. Árvay János et al.; Kossuth, Bp., 1987
  • Több fényt! Válogatás a glasznoszty sajtójából; vál., szerk. Gereben Ágnes, ford. Benda Kálmán et al.; Téka, Bp., 1988
  • Iszaak Babel ismeretlen naplója (1989)
  • Babel világa (monográfia, 1990)
  • Utazás Hollywoodba. Válogatás orosz emigráns írók műveiből; összeáll., szerk. Gereben Ágnes; Téka, Bp., 1990
  • Játsszunk bluest! Orosz emigráns írók kisregényei; vál., szerk., utószó, jegyz. Gereben Ágnes, ford. Gereben Ágnes; Európa, Bp., 1992
  • A pozitív diszkrimináció elmélete és gyakorlata (Kardos Krisztinával, Nemes Dénessel, 1996)
  • Művészet és hatalom. Orosz írók a XX. században. Új források (1998)
  • Antiszemitizmus a Szovjetunióban (2000)
  • Egyház az ateista államban 1919–1925. Új dokumentumok az orosz ortodoxia és a bolsevizmus viszonyáról (2001)
  • „Engedd el népemet!” Zsidók a háború utáni Szovjetunióban (2000, 2003)
  • Beszélgetések a Gulagról (2008)
  • Az orosz kapcsolat; Unicus, Bp., 2010
  • A FÁK tegnap, ma, holnap. Környezettanulmányok; Unicus, Bp., 2011
  • Megtorlások a Szovjetunióban; Helikon, Bp., 2013
  • Posztszovjet forgatókönyvek. Utódállamok az ezredforduló után; Helikon, Bp., 2014

MűfordításaiSzerkesztés

  • M. Bakunyin: Államiság és anarchia (1984)
  • J. Lotman: Puskin (1987)
  • Iszaak Babel: Odesszai történetek (elbeszélés, Elbert Jánossal, 1995)

Díjai, kitüntetéseiSzerkesztés

EmlékezeteSzerkesztés

  • 2015. szeptember 21-én születésének 68. évfordulóján emléktáblát avattak a tiszteletére szülőháza homlokzatán.[8]

JegyzetekSzerkesztés

ForrásSzerkesztés

További információkSzerkesztés