Eötvös Gábor

(1921–2002) magyar artista, zenebohóc
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 6. 2 változtatás vár ellenőrzésre.

Eötvös Gábor (Balatonmagyaród, 1921. június 28.Budapest, 2002. január 12.) magyar artista, zenebohóc.

Eötvös Gábor
„Van másiiik!” (Fővárosi Nagycirkusz, 1980-as évek)
„Van másiiik!” (Fővárosi Nagycirkusz, 1980-as évek)
Született1921. június 28.
Balatonmagyaród[1]
Elhunyt2002. január 12. (80 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásabohóc
Kitüntetései
SírhelyeÚj köztemető
A Wikimédia Commons tartalmaz Eötvös Gábor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Eötvös Gábor emléktáblája egykori lakhelyén, a Damjanich utca 27. szám alatt
Eötvös Gábor sírja Budapesten, az Új köztemetőben.

Kétszáz éves artista dinasztia tagja volt; stílszerűen lakókocsiban született. Öt testvére és hét féltestvére is artista volt. Felesége, Piccard Mariska is a cirkusz világából származott.

Hétévesen kezdett tanulni hangszeren játszani. 12 évesen egy kis szerepet kapott egy bohócszámban.

Megmaradtam valaminek: bohócnak. Ez sokkal magasabb pozíciót biztosít, mint bármely politikusé.
– Eötvös Gábor

Van máásik

szerkesztés

Leghíresebb mutatványában visszatérő kifejezés volt: „Van mááásik!!!”

A mutatványban a kisember szerepét mutatja be (amiben testi adottságai is segítik, hiszen kis növésű), akit a sokkal nagyobb emberek mindig megakadályoznak, hogy eljátsszon egy dallamot, amitől a szív életre kel, de kitartással és szorgalommal mindig a kisember győz, mert mindig van má-ásik.

A szám 20-25 nyelven aratott sikert, négy kontinensen.

1964-ben egy svájci fellépés alkalmával Chaplin a cirkuszi öltözőjében családja kíséretében egy csokor szalmavirággal gratulált.

Tetszel nekem, mert önmagadat adod, és a lényegről beszélsz. Gratulálok! Nem használsz parókát, meg nagy cipőket, és nem is vagy agyonfestve. Én is egész életemben azon igyekeztem, hogy minden figurában önmagamat adjam. Benned mintha magamat látnám. Csak így tovább, fiú!
– Charles Chaplin

[2]

2000 márciusában a Fővárosi Nagycirkuszban tartott búcsúfellépésén a híres számát fiának ifjabb Eötvös Gábornak adta át.[3]

Elismerések

szerkesztés
  • Harangozó Márta: Van má-ásik! Eötvös Gábor élete. Budapest, 1990.
  1. a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2021. január 13.)
  2. http://www.muvesz-vilag.hu/cirkuszmuveszet/interjuk/3225
  3. Archivált másolat. [2013. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 16.)
  4. 'PÁRHUZAMOS KULTÚRÁÉRT' 2016 díjazottjai. MEDIAWAVE Alapítvány. [2016. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 17.)