Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom (Erzsébetváros)
Az Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom vagy más néven Erzsébetvárosi plébániatemplom Budapest VII. kerületében, Erzsébetvárosban a Rákóczi út közelében, a Rózsák terén található római katolikus templom. Az épületet 1895 és 1901 között építették Steindl Imre[1] neogótikus tervei alapján, és méreteit tekintve a kerület második legnagyobb temploma és egyik legjelentősebb nevezetessége. Nevét Árpád-házi Szent Erzsébet után kapta.
Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom | |
![]() | |
Vallás | kereszténység |
Felekezet | katolicizmus |
Egyházmegye | Esztergom-Budapesti főegyházmegye |
Védőszent | Szent Erzsébet |
Építési adatok | |
Építése | 1895–1901 |
Rekonstrukciók évei | 1995–2007 |
Stílus | neogótika |
Tervezője | Steindl Imre |
Védettség | műemlék |
Alapadatok | |
Befogadóképesség | 2600 fő |
Hosszúság | 62 m |
Magasság | 76 m |
Szélesség | 21,6 m |
Elérhetőség | |
Település | Budapest VII. kerülete |
Hely | 1074 Budapest, Rózsák tere 8. |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom témájú médiaállományokat. | |
Története
szerkesztésAz újonnan alakult VII. kerület polgárai, az erzsébetvárosiak 1881-ben római katolikus templomot építtettek a Szegényház tér, ma Rózsák tere északi oldalán. A kis templom Czigler Győző tervei alapján, eklektikus stílusban épült fel. Hamar egyértelmű lett azonban, hogy a rohamosan gyarapodó Erzsébetváros polgárainak szűk lesz a kis istenháza, így a római katolikus egyház megvásárolta a tér központi parcelláját, és 1889-ben megalakult a templomépíttető bizottság. 1892. július 28-án Steindl Imre neogótikus stílusban fogant tervét fogadták el kivitelezésre, sikertelenül pályázott mellette Pecz Samu és Aigner Sándor. Az alapok kiásását 1893. július 23-án, az építkezést pedig szeptember 11-én kezdték meg. Az 1895. október 20-án megrendezett ünnepélyes alapkőletételen részt vett az uralkodó, I. Ferenc József is, sőt az alapkövet saját kezűleg helyezte el. Az elkészült templomot végül 1901. május 16-án, áldozócsütörtökön szentelték fel, és Árpád-házi Szent Erzsébet oltalmába ajánlották. 1905-ben korábbi kis templomukat a magyar görögkatolikus egyháznak adták át.
Az első évtizedekben rohamosan nőtt az erzsébetvárosiak lélekszáma, és 1918-ban már meg is alakult a Szent Erzsébet nevét felvevő egyházközség. A templom előtti téren állították fel 1932-ben, a szent halálának 700. évfordulóján Damkó József Szent Erzsébet-szobrát. A teret ugyanekkor nevezték el Szent Erzsébet attribútumairól Rózsák terének. A második világháború során a templomot bombatalálat érte, és a helyreállítási munkálatokkal 1949-re készültek el. Az elkövetkező évtizedekben azonban az épület állapotában jelentős romlás következett be. A templom plébánosa 1992-ben Spányi Antal lett (2003 óta székesfehérvári megyés püspök), akinek 1995-ben sikerült elérnie, hogy a plébániatemplom műemléki státust kapjon, és ugyanekkor megkezdődhettek a teljes körű épületfelújítási munkálatok, amelyek a környező park rendezésével együtt 2004-re fejeződtek be. A belső tér renoválása még 2007 elején is tartott.
Az épület
szerkesztésA templomnak két tornya van az épület északnyugati szárnyánál, melyek magassága 76 méter. Az épület szélessége 21,6, teljes hossza pedig 62 méter, míg alapterülete 1800 m². Közel 2600 embert képes befogadni. Ezen adatok alapján ez Budapest VII. kerületének legnagyobb temploma. Az épület arculatának kialakításakor Steindl Imre a gótika francia hagyományaiból merített, de nagyban hagyatkozott korának modern technikai megoldásaira is. A háromhajós, kereszthajós alaprajzú, kéttornyos templom északnyugati főhomlokzatának két tornya egymástól nagyobb távolságra épült fel. Köztük nyílik a templom főkapuja és két mellékbejárata. Felettük, a kapuoromzat csúcsán Kiss György Szent Erzsébet-szobra, valamint kerámiakeretben egy gótikus rózsaablak látható. A homlokzati oromzat csúcsíves mezejében Köllő Miklós szoboralakjai láthatók, Szent László, Szűz Mária és Szent István alakjában.
Steindl a főhajót a kereszthajóig hat boltmezőre osztotta. A kereszt metszéspontja, a mellékhajó után még egy boltmező következik, és a hatszögletű szentély zárja le a templom alaprajzát. A fő- és a mellékhajó sokszögű lezárása között egy-egy nyolcszögletű lépcsőtornyot alakított ki, amely a templom építészeti arculatát jelentősen megélénkíti. A főhajó magassága a boltozatig 16,2, a mellékhajóké 15,3 méter. A templom falait sárga színű sajtolt téglával borították, míg az idő viszontagságainak jobban kitett épületelemek (fiatornyok, párkányok stb.) faragott terméskőből készültek. A főhajó és a szentély tetőzetét természetes palával fedték. A terrakottamunkák Zsolnay Vilmos pécsi gyárából kerültek ki, aki Steindllel együtt kísérletezte ki a később pirogránit néven ismertté vált, ekkor még Steindl-masszaként emlegetett anyagot.
Belső tér
szerkesztésA Szent Erzsébet-templom belső terét puritánság jellemzi. A hármas templomhajó boltozatát két sorban díszes fejezetű oszlopok támasztják, a neogótikus ornamentális festés Götz Adolf nevéhez fűződik. A főhajó festett ablaküvegei a második világháborúban elpusztultak. A szószék a négy evangélista domborművével Hauszmann Sándor műhelyéből került ki. A kereszthajókban lévő aranyozott faoltárokat Hölzel Mór készítette, a rajtuk látható bibliai jeleneteket és szenteket Aggházy Gyula és Zubriczky Lóránt festette. A kereszthajó és a szentély közötti kápolnákban, a lépcsőtornyok alatt szintén egy-egy oltár található, szoboralakjaikat Mayer Ede és Köllő Miklós készítette. A főhajót a szentélytől áldoztatórács választja el. A márványból, ónixból és bronzból készült főoltáron áll az aranyozott szentségház a magyar szenteket és boldogokat ábrázoló szobrokkal (Lantay Lajos munkái). A szentélyből nyílik a két sekrestye, felettük az oratóriumok helyezkednek el, a szentély festett ablakai Róth Miksa keze munkáját dicsérik.
A harangok
szerkesztésA templomnak eredetileg négy harangja volt, három a délnyugati (jobb), a negyedik, a legnagyobb pedig az északkeleti (bal) toronyban. Közülük két harangot a második világháborúban vitték el hadi célokra, pótlásukra azóta sem került sor. A legnagyobb harang (2400 kg, H0 alaphang) koronája és nyelve ma is látható az északkeleti toronyban, az állvány alatti padlón. A templom mindkettő megmaradt harangja a délnyugati toronyban van, ahol a 211 kg-os, cisz2 hangú lélekharang is lakott.
A nagyharang 1166 kg-os, 123,7 cm alsó átmérőjű, disz1 alaphangú. Az Ecclesia Harangművek öntötte Budapesten 1925-ben. Felirata: „SZENT LÁSZLÓ TISZTELETÉRE ÖNTETTÉK KÉT TESTVÉR HARANGGAL EGYÜTT AZ ERZSÉBETVÁROSI HÍVEK 1925. ÉVI SZENTÉVBEN NOVÁK ISTVÁN APÁTPLÉBÁNOS, BATTENBERG LAJOS EGYHÁZKÖZSÉGI VILÁGI ELNÖK, PELNDL FLÓRIS TEMPLOMGONDNOK, ALPÁR GÉZA EGYHÁZKÖZSÉGI TITKÁR IDEJÉBEN, A TEMPLOM FENNÁLLÁSÁNAK NEGYEDSZÁZADOS ÉVFORDULÓJÁN.” A szöveg felett a térdeplő Szent László király képe látható. A harang másik oldalának felirata: „ECCLESIA HARANGMŰVEK RT. ÖNTÖTT ENGEM F. W. RINCKER ÁLTAL BUDAPESTEN. 5525.”
A kisharang 509 kg-os, 97 cm alsó átmérőjű, gisz1 alaphangú. Az Ecclesia Harangművek öntötte Budapesten 1925-ben. Felirata: „Ó DICSŐ KIRÁLYLEÁNY NEMZETÜNK BÜSZKESÉGE KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK. ÖNTETTÉK AZ ERZSÉBETVÁROSI HÍVEK 1925-ÉVI SZENTÉVBEN.” A szöveg felett Árpád-házi Szent Margit képe látható, és a felirat: „SZENT MARGIT”. A harang másik oldalának felirata: „ECCLESIA HARANGMŰVEK RT. ÖNTÖTT ENGEM F. W. RINCKER ÁLTAL BUDAPESTEN. 5527.”
Plébánosok
szerkesztésAz 1894 óta eltelt időben a templom plébánosai:
- Tóthfalussy Béla (1894–1904)
- Novák István (1904–1931)
- Hites Ignác (1931–1971)
- Bozó Gyula (1971–1984)
- Bertók Ferenc (1984–1992)
- Spányi Antal (1992–2003)
- Török Csaba (2004–2011)
- Varga Zoltán (2011–2022)
- Kampfmüller Sándor (2022-)
Képtár
szerkesztés-
A templom egy 1901-es képeslapon -
Főhomlokzat -
A főbejárat feletti rózsaablak, valamint az afeletti, sorrendben Szent László-, Szűz Mária- és Szent István-szobor, Köllő Miklós munkái -
Belső tér -
Üvegablak -
Pillérek -
Dombormű -
A nyugati torony -
Fiatorony -
A jobb mellékhajó ablakai -
Támpillérek -
Szent Erzsébet szobor -
Lépcsőtorony ajtó -
Esti kivilágítás
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 396. o. ISBN 963-05-6410-6
- Gerenday Ágnes: Budapest – Árpád-házi Szent Erzsébet-templom. Budapest: Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület. 1998.
További információk
szerkesztés- Az Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom honlapja Archiválva 2015. november 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A templom a Műemlékem.hu-n