Főmenü megnyitása

Wikipédia β

Károlyváros

Károlyváros (horvátul Karlovac, németül Karlstadt, latinul Carlostadium) horvátországi város Karlovác megyében.

Károlyváros
A városi színház és gimnázium
A városi színház és gimnázium
Károlyváros zászlaja
Károlyváros zászlaja
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Karlovác
Jogállás város
Polgármester Damir Jelić (HDZ)
Irányítószám 47000
Körzethívószám (+385) 047
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 55 705 fő (2011)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 112 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Károlyváros (Horvátország)
Károlyváros
Károlyváros
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 29′ 14″, k. h. 15° 32′ 52″Koordináták: é. sz. 45° 29′ 14″, k. h. 15° 32′ 52″
Károlyváros weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Károlyváros témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Nevének eredeteSzerkesztés

II. Károly főhercegről, Stájerország, Karintia és Krajna uráról, I. Ferdinánd magyar király egyik fiáról, nevezték el.

TörténeteSzerkesztés

 
A vár tervrajza 1774-ből

A mai Károlyváros területe a 13. században épített Dubovac várának uradalmához tartozott. A várat 14. században Nagy Lajos király a Czudar nemzetségnek adományozta. A vár aljában kifejlődött település mezővárosi ranggal bírt, a podgorjei főesperességhez tartozó dubovaci plébániatemplomát Szent Mihály tiszteletére szentelték, 1501-ben említik először. A török betörések visszaverésére a dubovaci vár közelében 1579-ben várat kezdtek itt építeni, amelyet II. Károly főhercegről neveztek el. Az építés irányítója a neves építész Martin Gambon volt. A várfalakon belüli térséget 24 szabályos térközre osztották. Geometriai középpontjában alakították ki a városmagot a főbb katonai és szakrális épületekkel. A reneszánsz főtéren még 1580-ban felépült a korai Szentháromság plébániatemplom. A 16. és 17. században a katonai igazgatás során a város arculata fokról fokra alakult ki. Az egykori vár ma is a városközpont szerkezetének meghatározója, bár falait nagyrészt elbontották. A várost története során többször pusztította tűzvész, melyek közül a legnagyobb az 1594-es volt, melyben az egész város leégett. 1663. október 11-én a város határában verte meg Zrínyi Péter serege az Új-Zrínyivár ellen vonuló boszniai pasát. A török a várat összesen hétszer támadta, de elfoglalni sohasem tudta. Az utolsó török támadás 1672-ben volt. A 18. század első évtizedeiben elkezdődött a városnak a falakon kívüli terjeszkedése. Megindult a falak és bástyák korszerűsítése, valamint a lakóházaknak a tűznek jobban ellenálló anyagból történő építése. A hatszögű csillag alakú, füles bástyákkal erősített vár kora várépítészetének egyik remeke volt. 1718-tól a török veszély elmúltával a katonai jelleget mindinkább a kereskedelmi váltotta fel, bár a szigorú katonai előírások fékezték a gazdasági fejlődést és lehetetlenné tették a szabad kereskedelem és ipar kifejlődését. A katonai korlátokkal való elégedetlenség arra késztette a város lakóit, hogy Mária Teréziától szabad királyi városi jogokat, egyúttal a katonai közigazgatás megszüntetését és a Horvátországhoz való visszacsatolást kérelmezzék. A kérést 1770. február 25-én megtartott ülésén a horvát szábor is támogatta. Közben 1773-ban nagy pestisjárvány pusztított, melyben a lakosság fele veszett oda. Végül az uralkodó 1776-ban kiadott rendeletével Fiume városával és kikötőjével, valamint a Karolina út jobb oldalán található buccari kamarai birtokokkal együtt Károlyvárost is visszacsatolta Horvátországhoz. Az újonnan visszacsatolt részekből pedig megalapította a rövid életű Szörény (Severin) vármegyét. 1786-ban aztán Szörény vármegyét is eltörölte és a Kulpán túli területekkel együtt a várost Zágráb vármegyéhez csatolta. Maga a város már 1693-ban korlátozott önrendelkezést kapott. 1763-ban megválasztották a város első magisztrátusát. Két évvel később megalapították a gimnáziumot. A Mária Terézia által szabad királyi város rangra emelt Károlyváros kiváltságait 1781-ben II. József címeres oklevéllel erősítette meg. A 18. században a várost három fontos útvonal megépítésével kötötték össze a tengerparttal. A Karolina út Károlyváros és Fiume, a Jozefina út Károlyváros és Zengg, a Lujziana út pedig szintén Károlyváros és Fiume között épült meg. A 18. század végére a Kulpán való hajóközlekedés első, a 19. század közepén pedig másodvirágzását élte. A város jelentősége különösen 1873-tól a Budapest-Zágráb-Fiume vasútvonal kiépülésével nőtt meg. Ma is itt halad el a tengerpart irányába menő vasútvonal és autópálya. A 20. század elejére Károlyváros a Horvát Királyság harmadik legfontosabb városává nőtte ki magát. Ipari központtá vált, mely főként a textil, a bőripar, az építőanyag gyártás és faipar, valamint a fémipar tekintetében lett jelentős. Ma itt van az ország legnagyobb sörgyára is. A szerb-horvát háborúban a város közelében harci cselekmények zajlottak, a frontvonal 1995-ben alig öt kilométerre húzódott és súlyos támadások is érték. Különösen a város délkeleti része szenvedett komoly károkat. 2001-ben 59 395 lakosa volt.

NevezetességeiSzerkesztés

  • A vár sáncait ugyan nagyrészt lerombolták, de ma is meghatározó elem a belváros szerkezetében.
  •  
    Nagy Promenád térképes útmutató
    A vár körüli 2,5 km hosszú sétány Európában is egyedülálló, legszebb része a Nagy Promenád. A sétány mellett hatalmas zöld területek húzódnak gesztenyefákkal.
  • Fő egyházi nevezetességei Szentháromság Székesegyház, a Szűz Mária plébániatemplom és a Szent Miklós ortodox templom.
    • A Szentháromság plébániatemplom a vár építésével egyidejűleg 1580-ban épült kora barokk stílusban. A templomhoz csatlakozó ferences kolostort 1658-ban kezdték építeni és a legrégibb része 1669-ben készült el, majd az építkezés a nyugati szárnnyal 1676-ig folytatódott. A lorettói kápolnát 1660 körül építtette a vár parancsnoka Herbard Auersperg generális. 1672 és 1674 között a plébániatemplomot is átépítették a ferences atyák. 1692 áprilisában egy tűzvészben az épületegyüttes legnagyobb része leégett, mely után szinte alapjaitól kellett újjáépíteni. Az építési munkálatok az egész 18. században tartottak. A templom legrégibb és legértékesebb része a fekete márvány főoltár 1698-ban készült M. Cusse ljubljanai mester munkája. A főoltár képe 1796-ban készült, ez már a harmadik főoltárkép az idők során. A főoltár jobb oldalán Keresztelő Szent János, a bal oldalon Szent Ilona fehér márvány szobra áll. A főoltárkép felett Assisi Szent Ferenc képe két angyal között látható. A templomnak még két mellékoltára van Jézus Szentséges Szíve és Mária Szíve tiszteletére szentelve. Mindkettő 1896-ban készült. A Lorettói kápolna egyedülálló oltárral rendelkezik, rajta a Fekete Madonna 1700 körül készült szobrával és az ezt övező 1775-ben készített gazdagon faragott barokk kerettel. A Szent Antal kápolna 1689-ben faragott oltára már 1742-ben állt a plébániatemplomban, majd a kápolna elkészülte után a 18. század közepén vitték át mai helyére. A kápolnát 1906-ban Alojzije Zoratti maribori mester festette ki. A Lourdes-i kápolna a lourdes-i barlanggal és a Szűzanya alakjával 1904-ben készült. A templomhoz csatlakozó ferences kolostorban 1987-ben egyházművészeti múzeum nyílt számos régi könyvritkasággal.
    • A Szent Miklós templomot 1784 és 1786 között építeték. Ikonosztáza A. Teodorović festőművész alkotása 1813-ból.
  • A plébániatemplom homlokzata előtt a téren áll az 1691-ben itáliai barokk stílusban emelt pestisoszlop a Madonna szobrával.
  • A főtér közepén 1869-ben épített, szobrokkal és terrakottával díszített kút áll.
  • A városi múzeum épülete egykor a Zrínyiek palotája volt. Építtetője Frangerán Kristóf generális volt a 17. században. 1952-ben teljesen megújították. Ma gazdag, mintegy 18000 tárgyból álló természetrajzi, régészeti, kultúrtörténeti és néprajzi gyűjtemény található benne.
  • A főtér lakóházai közül említésre méltó a Draškovich grófok 1828-ban Felbinger zágrábi építész tervei szerint épített palotája.
  • A városháza a 18. században épült, 1906-ban bővítették.
  •  
    Stari Grad Dubovac
    A város határában áll Dobóc (Dubovac) középkori vára (Stari Grad Dubovac). A vár a 14. században a Czudar családé, 1442-től a Frangepánoké volt. 1544-ben a Frangepán István és Zrínyi Miklós közötti szerződés értelmében a Zrínyieké lett. 1582-ben Zrínyi Györgytől a király vásárolta meg és a károlyvárosi vár parancsnokának irányítása alá került. A 19. században már csak lőporraktárként szolgált. 1896-ban Károlyváros megvásárolta és nagyrészt felújíttatta. Ma helytörténeti múzeum és szálloda működik benne. A múzeumot az egykori lakótoronyban rendezték be. Az első emelet románkori, a második emelet gótikus, a harmadik emelet a barokk kor jellegzetességei szerint van berendezve, míg a legfelső szinten kilátó található.
  • A vár keleti oldalán áll az 1683 és 1732 között épített Havas Boldogasszony plébániatemplom.
  • Vjetoslav Karas galériáját 1952-ben alapították, a 19. és 20. század helyi festőinek műveiből látható itt kiállítás.
  • A Korana folyó partja népszerű szabad strand. Az öreg fa hidat is érdemes megtekinteni. A raklapszerű elemekből álló építményen kizárólag gyalogos forgalom engedélyezett.

VárosnegyedekSzerkesztés

  • Banija – a város legnagyobb negyede a Kulpától a Gaza városrészig húzódik.
  • Borlin – a Karlovačka sörgyárnál, a borlini forrás tiszta vízét használja az ország legnagyobb sörgyára
  • Drežnik-Hrnetić
  • Dubovac – a legősibb városnegyed, Dubovac középkori vára körül alakult ki.
  • Gaza – A Kulpa és a Korana között fekszik. Nagy töltése a Korana zuhatagáról a Banijai hídig húzódik. A honvédő háború idején itt húzódott a frontvonal, az ellenséges vonalaktól csak a mekušani mező és a Korana választotta el.
  • Grabrik
  • Logorište
  • Luščić-Jamadol
  • Mostanje
  • Novi Centar – legjelentősebb objektumai új városi piac, a városi könyvtár és a Jézus Szíve plébániatemplom
  • Orlovac
  • Rakovac
  • Švarča
  • Turanj – a város déli részén fekszik. Ez a városnegyed szenvedte el a legnagyobb károkat a honvédő háború során
  • Zvijezda – magyarul csillag, az egykori károlyvárosi erőd hatágú csillag alakját formázza. Itt van a város központja a Szentháromság templommal.

KultúraSzerkesztés

 
Zorin-ház

Károlyváros büszkélkedhet az ország legrégebbi zeneiskolájával, az első énekkarával a Zorával és az elsők között volt a városban horvát nyelvű olvasókör.

A városi színházban, a Zorin-házban számos dráma- és zenei előadást tartanak egész éven át. A városi múzeumban a vidék kulturális, természeti, történelmi kiállításait láthatjuk. A következő részlegek tartoznak a múzeumhoz: Természettudományi, archeológiai, néprajzi, kulturális-történelmi, történelmi és a Vjekoslav Karas Galéria. A múzeum épülete a Strossmayer tér 7 alatt van, a galéria a Šestićev utcában van. A Ribar család szülőhelye Vukmanićban van. A nyár végén sörfesztivált rendeznek.

A városban van a Felsőkarlováci eparchiátus központja, amely szerb ortodox felekezetű. Itt található a horvátországi szlovének nemzeti irodalmi központja.

Híres emberekSzerkesztés

 
Városi múzeum

SportSzerkesztés

 
A Szentháromság templom

A városban több nemzetközi sportrendezvényt bonyolítottak le:

  • Az 1970-es kosárlabda-világbajnokság
  • Az 1975-ös kosárlabda-világbajnokság
  • 1987-es Universiade
  • 2003-as női kézilabda-világbajnokság.

1959 és 1974 között "kosárvárosként" volt ismert. A városban ismert kosárlabdázók játszottak.

KlubokSzerkesztés

  • Károlyvárosi Röplabdaklub
  • Károlyvárosi Horvát Kézilabdaklub
  • Kelteks baseball-klub
  • Károlyvárosi Labdarúgóklub
  • NK Kupa
  • NK Ilovac Karlovac

OktatásSzerkesztés

Általános iskolákSzerkesztés

  • Oš Banija
  • Oš Braće Seljan
  • Oš Dragojle Jarnević
  • Oš Dubovac
  • Oš Grabrik
  • Oš Mahično
  • Oš Rečica
  • Oš Švarča
  • Oš Turanj
  • Oš Krnjak-Katarina Zrinski

KözépiskolákSzerkesztés

  • Közgazdasági-turisztikai Iskola
  • Károlyváros Gimnázium
  • Orvostudományi Iskola
  • Ipari iskola
  • Duga Resa-Középiskola
  • Erdészeti és erdőgazdálkodási Középiskola
  • Technikai Iskola
  • Természettudományi Iskola
  • Kereskedelmi Iskola
  • Zeneiskola

EgyetemekSzerkesztés

  • Károlyvárosi Egyetem

TestvértelepülésekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés