Vándor Sándor

(1901-1945) magyar zeneszerző, eszperantista

Vándor Sándor, Venetianer (Miskolc, 1901. július 28.[3]Sopronbánfalva, 1945. január 14.) magyar karmester, zeneszerző.

Vándor Sándor
Vándor Sándor.jpg
Életrajzi adatok
Születési név Venetianer Sándor
Született 1901. július 28.[1]
Miskolc
Elhunyt 1945. január 14. (43 évesen)[2]
Sopronbánfalva
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Tevékenység
A Wikimédia Commons tartalmaz Vándor Sándor témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

 
Vándor Sándor sírja

Venetianer Jakab liptószentmiklósi születésű orvos és Polacsek Róza fia. Szülei a holokauszt áldozatai lettek.[4] 1919-ben – a Tanácsköztársaság idején – forradalmi diáktanácsot szervezett, amiért később az ország összes középiskolájából kizárták. 1921-ben Berlinben, 1921 és 1924 között Lipcsében tanult. Ezt követően közel nyolc évig Olaszországban dolgozott, operai korrepetitor volt. 1932-ben tért vissza Magyarországra, Sopronban lett a színház karmestere, de Budapesten és Miskolcon is dolgozott. 1936-ban vette át a Szalmás-kórus tagjainak egy részéből alakult énekkar vezetését, amely később Budapesti Vándor Kórus néven lett országosan ismert (de más munkáskórusokat is irányított).

A kórusmozgalom területén elkötelezett módon népszerűsítette Bartók Béla, Kodály Zoltán és más kortárs zeneszerzők műveit, de maga is írt kórusműveket, több József Attila-költeményt is megzenésített. József Attilával közvetlen munkakapcsolatban állt, és többször is megbeszélte vele a verseire írt kórusműveket, gyakran így alakult ki a művek végleges formája.

Vándor Sándor a nyilasterror áldozata lett. 1944 novemberében Sopronbánfalvára hurcolták, ahol a kínzásokba belehalt.

EmlékezeteSzerkesztés

Sírja Budapesten, a Kerepesi temetőben van, síremléke Farkas Aladár szobrászművész alkotása. Miskolcon a rendszerváltásig a mai Király utca viselte a nevét. Sopronban és Budapesten a XVIII. kerületben neveztek el utcát róla.

Főbb műveiSzerkesztés

  • Zenekari művek (Magyar szerenád, 1935 stb.)
  • Kamarazene (vonósnégyesek, kamaraszonáták stb.)
  • Zongoraművek (A gép, 1932)
  • Opera (Doktor Kiss Álmos, 1942)
  • Kantáták (Detestatio belli, 1939; Külvárosi éj, 1939; A város peremén, 1941)
  • Kórusművek (Ady Endre: Felszállott a páva, 1932; József Attila: Tiszta szívvel, 1937; Fiatal asszonyok éneke, 1937; Medvetánc, 1938; Mondd, mit érlel…, 1938; Munkások, 1939; Vigasz, 1939; Fiatal életek indulója, 1939; Dúdoló, 1940; Petőfi Sándor: Feltámadott a tenger, 1941 stb.)
  • Dalok (népdalfeldolgozások)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  2. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 31.)
  3. Születési bejegyzése a miskolci polgári születési akv. 882/1901. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  4. Holtnaknyílvánítások (1950. március 2.) Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 37. szám

ForrásokSzerkesztés