Főmenü megnyitása

Vándor Sándor, Venetianer (Miskolc, 1901. július 28.Sopronbánfalva, 1945. január 14.) magyar karmester, zeneszerző.

Vándor Sándor
Vándor Sándor.jpg
Életrajzi adatok
Születési név Venetianer Sándor
Született 1901. július 28.
Miskolc
Elhunyt 1945. január 14. (43 évesen)
Sopronbánfalva
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Tevékenység
A Wikimédia Commons tartalmaz Vándor Sándor témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

 
Vándor Sándor sírja

Vándor Sándor zsidó családban született Miskolcon 1901-ben. 1919-ben – a Tanácsköztársaság idején – forradalmi diáktanácsot szervezett, amiért később az ország összes középiskolájából kizárták. 1921-ben Berlinben, 1921 és 1924 között Lipcsében tanult. Ezt követően közel nyolc évig Olaszországban dolgozott, operai korrepetitor volt. 1932-ben tért vissza Magyarországra, Sopronban lett a színház karmestere, de Budapesten és Miskolcon is dolgozott. 1936-ban vette át a Szalmás-kórus tagjainak egy részéből alakult énekkar vezetését, amely később Budapesti Vándor Kórus néven lett országosan ismert (de más munkáskórusokat is irányított).

A kórusmozgalom területén elkötelezett módon népszerűsítette Bartók Béla, Kodály Zoltán és más kortárs zeneszerzők műveit, de maga is írt kórusműveket, több József Attila-költeményt is megzenésített. József Attilával közvetlen munkakapcsolatban állt, és többször is megbeszélte vele a verseire írt kórusműveket, gyakran így alakult ki a művek végleges formája.

Vándor Sándor a nyilasterror áldozata lett. 1944 novemberében Sopronbánfalvára hurcolták, ahol a kínzásokba belehalt.

EmlékezeteSzerkesztés

Sírja Budapesten, a Kerepesi temetőben van, síremléke Farkas Aladár szobrászművész alkotása. Miskolcon a rendszerváltásig a mai Király utca viselte a nevét. Sopronban és Budapesten a XVIII. kerületben neveztek el utcát róla.

Főbb műveiSzerkesztés

  • Zenekari művek (Magyar szerenád, 1935 stb.)
  • Kamarazene (vonósnégyesek, kamaraszonáták stb.)
  • Zongoraművek (A gép, 1932)
  • Opera (Doktor Kiss Álmos, 1942)
  • Kantáták (Detestatio belli, 1939; Külvárosi éj, 1939; A város peremén, 1941)
  • Kórusművek (Ady Endre: Felszállott a páva, 1932; József Attila: Tiszta szívvel, 1937; Fiatal asszonyok éneke, 1937; Medvetánc, 1938; Mondd, mit érlel…, 1938; Munkások, 1939; Vigasz, 1939; Fiatal életek indulója, 1939; Dúdoló, 1940; Petőfi Sándor: Feltámadott a tenger, 1941 stb.)
  • Dalok (népdalfeldolgozások)

ForrásokSzerkesztés