Kállai Ferenc
Kállai Ferenc (született Krampner) (Gyoma, 1925. október 4. – Budapest, 2010. július 11.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, rendező, főiskolai és egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
| Kállai Ferenc | |
 | |
| A Budapest folyóirat 1980. év májusi számában Csigó László felvétele | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Krampner Ferenc |
| Született |
1925. október 4. Gyoma |
| Elhunyt |
2010. július 11. (84 évesen) Budapest |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Házastársa | Csima Ida (1945-2010) |
| Pályafutása | |
| Aktív évek | 1945–2008 |
| Híres szerepei |
|
| Díjai | |
| Kossuth-díj | 1973 |
| Jászai Mari-díj | 1956, 1958 |
| Kiváló művész | 1970 |
| Érdemes művész | 1966 |
| További díjak | A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1995) A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2002) |
 | |
| Kállai Ferenc aláírása | |
| Kállai Ferenc IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kállai Ferenc témájú médiaállományokat. | |
ÉleteSzerkesztés
a Szent Lukács gyógyfürdőben
Krajcsovics Károly alkotása
Iskoláit szülővárosában kezdte el. Tizenkét éves korában – kényszerűségből – az erzsébetvárosi Elemér utca 6.-ba[Mj. 1] költöztek. A Damjanich utcai Rákóczi Felsőkereskedelmi Iskolában érettségizett.
Az 1944-es akadémiai felvételire késve érkezett. Kiss Ferenc kiváló színész – akkor nagy hatalmú, művészek és művészpalánták sorsát eldöntő politikai tényező is – és Makay Margit előtt, Góg és Magóg fia vagyok én című című Ady-verssel vizsgázott.
Biztos lehetett abban, hogy felveszik, hiszen Kiss politikai meggyőződésének megfelelően az akkori miniszterelnök nevére tett – ellentmondást nem tűrő – névmagyarosítási javaslatot.
„Ilyen névvel nem lehet cicáznod, mint a Krampner. S ha már változtatnod kell, legyél mindjárt Kállai!”
Évfolyamtársa volt – többek között – Darvas Iván. A háború miatt tanulmányait néhány hónap után meg kellett szakítania. 1945 őszén megpróbálta folytatni a főiskolát. Sikeres, szerződtetett színészként azonban fel kellett adnia diplomaszerzési elképzeléseit.
Egykori középiskolájában, a Damjanich utca négyben működött 1945 tavaszán a MADISZ.[1] Egy újsághirdetésben ideinvitálták a művészeti főiskolák növendékeit. Itt figyelt fel rá Both Béla, a Szabad Színház[Mj. 2] igazgatója, aki azonnal szerződtette Kállait. Ugyanazon a napon azonban Bárdos Artúr, a Belvárosi Színház[Mj. 3] direktora dupla gázsit ígérve átcsábította.[Mj. 4] A tiszavirág életű társulat egyetlen bemutatójában szerepelt. Bertolt Brecht Koldusoperájában Filch szerepét játszotta.[2]
A Belvárosi Színházban 1946. március 23-án mutatkozott be, René Fauchois: Vigyázat, mázolva című darabjában. Ezt megelőzően azonban még szerepet kapott a Magyar Színházban (Néma levente) és a Madáchban is (Ludas Matyi).
Színháztörténeti jelentőségűnek tartják a Belvárosi Színházban bemutatott, Bárdos Artúr által rendezett Rómeó és Júliát. Partnere a nála hat évvel idősebb, általa is csodált Fényes Alice[Mj. 5] volt.
1948-ban a Major Tamás által vezetett Nemzeti Színház szerződtette. Major különös módon nevelte a színészt, elvette, majd visszaadta a kiosztott szerepet. Mindezek ellenére a legendás társulat első vonalába emelte.
A Színházi Adattárban[3] az első regisztrált nemzeti színházi bemutatója az 1949. december 2-án színpadra állított Gorkij-darab, az Ellenségek volt. Ebben Grekov szerepét játszotta, többek között Rátkai Márton, Gobbi Hilda, Timár József, Tőkés Anna, Szörényi Éva voltak a partnerei. Három héttel később egy vonalas szovjet darabban, a Boldogságban mutatkozott be. A forrásként említett Színházi Adattárban 130 „nemzetis” bemutatója van regisztrálva.
A nagy tekintélyű művész az 1980-as években közéleti szerepet is vállalt. 1981 és 1990 között a Színházművészeti Szövetség elnöke volt; 1985 és 1989 között országgyűlési képviselőként a kulturális bizottságot is vezette.
| „ | … Volt idő, hogy úgy tűnt, tovább megy a világ. Fiatalon hittem benne. Idős koromra viszont azt kell látnom, hogy nem lett igazam, mert optimista voltam. Túlzottan.
Hogy most meg túlzó pesszimista vagyok? Lehet. Ez az én személyes problémám. Az én örök problémám, ami amíg élek, már megmarad, hiszen csak nem tudok előbbre jutni. Talán éppen amiatt, hogy ilyen borúsan látom a jövőt. Saját nyavalygásomban nyűglődöm. Hetvenöt éves koromra, a vége felé, eljutottam tehát addig az alapkérdésig is, amelyet már annyian feltettek maguknak: – Miért vagyunk a világon? Tessék mondani, miért születtem meg én? |
” |
– Részlet portrékötetének befejező fejezetéből: | ||
1982-ben viharos körülmények között eltávolították a Nemzeti Színházból Székely Gábort és Zsámbéki Gábort. Kállai támogatta Pozsgay Imre törekvését, hogy a két rendező kapjon önálló színházat. Erről a helyzetről őszintén beszélt a hetvenötödik születésnapjára megjelent portrékötetben.[4][Mj. 6]
Látta azonban, hogy Székelyre és Zsámbékira szüksége van a magyar színházművészetnek – talán nem a Nemzetiben –, sikeresen lobbizott az eltávolítottak rehabilitációjáért, új színház alakításáért.
Hűséges maradt a társulathoz – Pesti Magyar Színház – és az Izabella téri épülethez, amikor az új Nemzeti Színházban már nem újította meg tagságát. Ebben a társulatban volt 2005. december 11-én utolsó bemutatója – Schwajda György Rejtő Jenő-adaptációjának címe: A néma revolverek városa.
Művészetét számos film- és televízió-felvétel őrzi. Első filmje, Fehér vonat három évig (1943-46) készült. Legendás szerepe volt A tanú című filmben Pelikán, a gátőr. Jelentős – eltérő karakterű – alakításai voltak még a Katonazene, a Megszállottak és az Iszony című filmekben is. Utolsó alkalommal Sándor Pál, Noé bárkája című mozijában állt a felvevőgép elé.
Sokat foglalkoztatott művésze volt a Magyar Rádiónak is. A rádiójátékok mellett a kabaréban is vállalt szerepet. Emlékezetes párost alakítottak Tábori Nórával a Géza és Gizus jelenetekben. Mi a humor? című Agárdy Gáborral előadott viccmagyarázó jelenetük, a kabaré kívánságműsorok népszerű darabja volt.
Statisztikai feldolgozások szerint Kállai Ferenc félévszázados pályafutása alatt 173 színházi premieren lépett színpadra. Mozifilmjeinek száma 96. Hasonlóan magas tévészerepléseinek száma is. Rádiófelvételei szinte leltározhatatlanok. Volt olyan év, amikor minden hétre jutott egy-egy rádióbemutatója.[Mj. 7]
1977 és 1990 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, 1987-től egyetemi tanára.
2000-ben elsők között kapta meg a Nemzet Színésze elismerést, nyolcadikként távozott az égi társulatba.
Feleségével, (Zúz)Marával[Mj. 8] a háború alatt egy légópincében ismerkedett meg. 1951-ben kötöttek házasságot, és néhány – a művész által nyíltan vállalt – konfliktus ellenére is kitartottak egymás mellett.
A hatvanas évektől lakott a Gugger-hegyen (Látó-hegy), a kilátóhoz közel, Bessenyei Ferenc és Sinkovits Imre szomszédságában.
Évtizedekig törzsvendége volt a Lukács Uszodának, közvetlenségével nemcsak a személyzetet, hanem a látogatókat is elbűvölte.
2010 tavaszán elkészült Sághy Gyula Kállai Ferencről szóló dokumentumfilmje.
2010-es halálát megelőzően először 2005-ben került vérnyomásproblémákkal kórházba. Állapota cukorbetegsége miatt tovább romlott, és a hatástalan kórházi kezelések után 2009-től otthoni ápolásra szorult.[5]
A nagybeteg művész egyik utolsó nyilatkozatának záró mondata: „Uram, nézz végig rajtam, Uram, láss meg te is engemet. Mindennek vége. Vége.” (Ady Endre: Imádság háború után.)
A végrendelete alapján, valamint felesége segítségével létrehozott alapítvány 2011. március 27-én adta át a Kállai Ferenc-életműdíjat.
A búcsúSzerkesztés
2010. július 23-án, a Farkasréti temetőben búcsúztak tőle barátai, pályatársai, tisztelői. A ravatalnál Nagyné Varga Melinda a Nemzeti Erőforrás Minisztérium; Ikvai-Szabó Imre a Fővárosi Önkormányzat; Hegedűs D. Géza a színész szervezetek nevében búcsúzott. Várfi András a szülőváros, Gyomaendrőd nevében emlékezett. A búcsúzók sorát Őze Áron[Mj. 9] a művész egykori tanítványa, a Magyar Színház igazgatója zárta. A hamvasztás előtti szertartás befejező akkordjaként Ady Endrének az Imádság háború után című verse hangzott el, Kállai Ferenc egyik utolsó hangfelvételéről.
Színházi szerepeibőlSzerkesztés
- Katona József: Bánk bán – Ottó; Petúr bán
- Madách Imre: Az ember tragédiája – Cassius
- Miller: Az ügynök halála – Happy
- Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom – Sebők
- Márai Sándor: A kassai polgárok – Jakab
- Ibsen:
- Peer Gynt – Dovre apó
- A nép ellensége – Dr. Stockmann
- Shakespeare:
- Antonius és Kleopátra – Domitius Aenobarbus
- Macbeth – Várkapus
- Hamlet – Polonius
- Lear király – Gloster grófja
- IV. Henrik – Sir John Falstaff
- Troilus és Cressida – Pandarus
- Sok hűhó semmiért – Bunkós
- Téli rege – Juhász
- Szeger szeggel – Vicentio, Bécs hercege
- Gyurkovics Tibor: Halálsakk – Dr. Görgen
- Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival – Tóth Mihály
- G. B. Shaw:
- Warrenné mestersége – Crofts
- A szerelem ára – Sartorius
- Németh László: Villámfénynél – Nagy Imre körorvos
- Jókai: A kőszívű ember fiai – Haynau
- Szakonyi Károly: Vidám finálé – Krayer-Kaposvári Marcell
- Csiky Gergely: A nagymama – Örkényi Vilmos báró
- Tolsztoj: Háború és béke – Az öreg herceg, Andrej apja
- Edward Albee: Kényes egyensúly – Harry
- Hubay Miklós: Freud, az álomfejtő álma – A Császár
- Színház a cethal gyomrában – Balassi Menyhárt
- Gorkij:
- Jegor Bulicsov és a többiek – Jegor Bulicsov
- Éjjeli menedékhely – Luka
- Molière:
- Tartuffe – Orgon
- Az úrhatnám polgár – Jourdain úr
- Ben Jonson:
- Volpone – Volpone
- Bertalannapi vásár – Buzogh Ádám, békebíró
- Csurka István: Döglött aknák – Paál Károly
- Móricz:
- Rokonok – Kardics
- Úri muri – Csörgheö Csuri
- Goethe: Faust – Mefisztó
- Szabó Magda: Az a szép fényes Nap – Gyula
- Vörösmarty Mihály:
- Csongor és Tünde – Kalmár
- Czilei és a Hyunyadiak – Szilágyi Mihály
- Gogol: A revízor – Anton Antonovics Szkvoznyik-Dmuhanovszkij, polgármester
- Luigi Pirandello: Ahogy szeretsz – Karl Salter, író
- Illyés Gyula:
- Bölcsek a fán – Elnök
- Dózsa György – Báthori
- Fáklyaláng – Szemere Bertalan
- Örkény István: Sötét galamb – Rimanóczi
- Tennessee Williams: Macska a forró bádogtetőn – Big Daddy
- Sárospataky István: Szemfényvesztők – Albert Schwaan
FilmográfiájaSzerkesztés
Játékfilmek[6]Szerkesztés
- Fehér vonat (1946)
- Első fecskék (1952) – Patak Pista
- A város alatt (1953) – Vadász
- Kiskrajcár (1953) – Miskei
- 2x2 néha 5 (1954) – Lohrák Lajoska
- Az élet hídja (1955) – Varga Tóni
- Dandin György, avagy a megcsúfolt férj (1955) – Klitander
- A császár parancsára (1956) – Sehy
- Ünnepi vacsora (1956) – Varsa László
- Csigalépcső (1957) – Ilosfay
- Dani (1957) – Géza
- Bogáncs (1958) – Piktor
- Fekete szem éjszakája (1958) – Angelo
- Sóbálvány (1958) – Korai
- Fapados szerelem (1960) – Dr. Gerlőtey Endre
- Három csillag (1960) – Kommunista tiszt
- Házasságból elégséges (1960) – Sumony Pista, Zsuzsa férje
- Csutak és a szürke ló (1961) – Csutak édesapja
- Jó utat, autóbusz (1961) – Lénárt
- Katonazene (1961) – Báró Ferdinándy Tamás főhadnagy
- Megszállottak (1961) – Oláh Frigyes, mérnök
- A szélhámosnő (1963) – Sebestyén Imre
- Hattyúdal (1963) – Rendőrtiszt
- Hogy állunk, fiatalember? (1963) – Bálint Sándor, az apa
- Kár a benzinért (1964) – Tengődi
- Miért rosszak a magyar filmek? (1964) – Gergely
- Iszony (1965) – Takaró Sanyi
- Ezek a fiatalok (1967) – Koroknai
- Kártyavár (1967) – Zizi férje
- A beszélő köntös (1968) – Pereszneki Gábor
- A Hamis Izabella (1968) – Végh
- A veréb is madár (1968) – Vállalati munkatárs
- A tanú (1969) (új változat 1979-ben) – Pelikán József
- Ismeri a szandi mandit? (1969) – Főmérnök
- Krebsz, az isten (1969) – Krebsz Antal
- Egy őrült éjszaka (1970) – Ellenőr #2
- Gyula vitéz télen-nyáron (1970) – Bodó, főszerkesztő
- Én vagyok Jeromos (1971) – Dr. Katona
- Kitörés (1971) – Dragonics Lajos
- Hekus lettem (1972) – Rendőrtiszt
- Illatos út a semmibe (1973) – Mikó Zoltán
- A Pendragon legenda (1974) – Dr. Rehmer; Jones tiszteletes
- Ereszd el a szakállamat! (1975) – Lépold Iván
- Szépek és bolondok (1976) – Ivicz István
- Kísértet Lublón (1976) – II. Ágost király
- A kard (1977) – Miniszterhelyettes
- A Pogány Madonna (1980) – Csík István
- Az áldozat (1980) – Aszaló Ádám
- Gyertek el a névnapomra (1983) – Haudek László
- Hófehér (1983) – Utolsó (Oroszlánszagú) Leó; Vasárnap (hang)
- A vörös grófnő 1–2. (1984)[7] – Gróf Andrássy Gyula (Duci bácsi)
- Hány az óra, Vekker úr? (1985) – Pap
- Macskafogó (1986) – Bob Poljakoff (hang)
- Szörnyek évadja (1987) – Kovács tanár úr
- A legényanya (1989) – Béla, a tanácselnök
- Megint tanú (1994) – Pelikán József
- A három testőr Afrikában (1996) – Kvasztics Fedor
- A miniszter félrelép (1997) – Szálloda igazgató
- 6:3 (1998) – Fodrász
- Ámbár tanár úr (1998) – Id. Baradlay Rómeó
- Üvegtigris (2000) – Illemhelyet kereső idős utas
- Werckmeister harmóniák (2000) – Igazgató
- Ég veled! (2005) – Idős férfi
- Noé bárkája (2006) – Tálas Aurél
- Rokonok (2006) – Berci bácsi
TévéfilmekSzerkesztés
- Vihar a Sycamore utcában (1959) – Arthur Hayes
- Utak (1964) – Pongrácz
- Váltás (1964)[8]
- Princ, a katona (1967; tévésorozat)
- Halász doktor (1968) – Halász doktor
- Tüskevár (1968; tévésorozat) – Tutajos apja
- Halálnak halála (1969)
- Őrjárat az égen (1970; tévésorozat) – Hermann alezredes
- Tizennégy vértanú (1970) – Dessewffy Arisztidesz
- Egy óra múlva itt vagyok… 1–14. (1971; tévésorozat) – Brenner felügyelő
- Jó estét nyár, jó estét szerelem (1971) – Hűvös
- 12 egy tucat (1973) – Marci, a taxisofőr
- Az 1001. kilométer (1973) – Pethő Miklós
- A dunai hajós 1–2. (1974) – Róna Lázár, vizsgálóbíró
- Megtörtént bűnügyek 5–8. (1976–1980) – Mátyus őrmester; Petalion Aladár
- Déryné, hol van? (1975) – Déry
- Haszontalanok (1977)
- Beszélgetések Szókratésszal (1978) – Szókratész
- Küszöbök (1978)
- Rejtekhely (1978) – Guilottine
- Tengerre néző cellák (1978)
- Vendégség (1980) – Dávid Ferenc
- Vereség (1980) – Tunyogi elvtárs
- Vihar a lombikban (1980)
- Jegor Bulicsov és a többiek (1981) – Jegor Bulicsov
- Az utolsó futam (1983) – igazgató
- Míg új a szerelem (1983) – Dús Péter
- A pacsirta (1987) – Cauchon
- Bánk bán (1987) – Petur
- Nyolc évszak 1–8. (1987) – Rudi bácsi
- Devictus Vincit (1994)
- Kávéház (2001)
- Zsaruvér és Csigavér I.: A királyné nyakéke (2001) – Havilúd
- Zsaruvér és Csigavér II.: Több tonna kámfor (2002) – Havilúd
SzinkronmunkájaSzerkesztés
Rádió, lemez, CDSzerkesztés
- Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (Csongor)
- Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (Döbrögi)
- Szabó Lőrinc: Őszikék
- Békés István: Az idő szárnyán (1947)
- Dékány András: Repülj fecském (1951)
- Lontay László: Kain (1952)
- Jiraszek: Husz és Zsiska (1956)
- A sárkúti zendülés (1957)
- Szerelem a fűzfák alatt (1957)
- Lendvai György: Epeiosz, az Ács (1959)
- Voltaire: Candide (1960)
- Fehér Tibor: Hold a Tisza felett (1962)
- Hollós Korvin Lajos: Pázmán lovag (1962)
- Kisasszonyok a magasban (1962)
- Majoros István: Baleset, avagy az igazság lovagja (1962)
- Móricz: Rokonok (1962)
- Szimonov: Aki a negyedik volt (1962)
- Copperfield Dávid (1964)
- Családi körben - Bűnös kerestetik (1964)
- Dino Buzzati: Hét emelet (1964)
- Vészi Endre: Statisztika (1964)
- Sipos Tamás: A döntő gól (1965)
- Dumas: Monte Christo grófja (1966)
- Gödör (1966)
- Hollós Ervin: Fiúk a térről (1966)
- Lóránd Lajos: Várlak a Diadalív alatt (1966)
- Pókhálóban (1966)
- Takács Tibor: Az ezeres kapitány (1966)
- A Walkür-akció (1966)
- Virág helyett (1966)
- Himalája-madár (1968)
- Karikás Frigyes: Mindenféle emberek (1968)
- Lendvai György: A bálvány (1968)
- Berkesi András: Hajnal a tanyán (1970)
- Schiller: Tell Vilmos (1970)
- Boros Lajos-Vámos Miklós: Felfüggesztés (1971)
- Történet a szerelemről és a halálról (1971)
- Pausztovszkij: Útközben (1973)
- Vámos Miklós: Panoptikum (1973)
- Arcképvázlat-Ludovico Ariostóról (1974)
- Moldova: Börtönválogatott (1974)
- Vámos Miklós: Irónia (1976)
- Éljen az egyenlőség (1977)
- Lázár Ervin: Utazás a vörös lovon (1977)
- Moldova: Mese az írógépről és a hegedűről (1979)
- Párbeszéd egy ablaknál (1979)
- Ionescu: Autószalon (1980)
- Régi kövek beszélnek életről és halálról (1980)
- Giles Cooper: Ha fegyelmezik őket (1981)
- Kopányi György: Hősök gőzben (1981)
- Rovarok (1981)
- Stefan Zweig egy tegnapi európai (1982)
- Védőszellemek (1982)
- Göncz Árpád: Találkozás (1983)
- Gyárfás Miklós: Halálugrás (1984)
- Eljössz hozzám karácsonykor? (1985)
- Vigyázat, harapok! (1986)
- Rákosi Gergely: Az óriástök (1987)
- Hét szűk évtized (1989)
- Verlioka (1989)
- Gyurkovics Tibor: Halálsakk (1992)
- Gyárfás Miklós: Köszönöm, Morty (1993)
- Guy de Maupassant: Próba (1998)
- Grendel: Tömegsír (1999)
- Magyar honvédsorsok (1999)
- Vörösmarty: Kincskeresők (2000)
- Bárdos Pál: A közös öltöző foglyai (2001)
- Márton partjelző fázik (2001)
Díjai és kitüntetéseiSzerkesztés
- Jászai Mari-díj (1956, 1958)
- Farkas–Ratkó-díj (1959)
- Érdemes művész (1966)
- Kiváló művész (1970)
- SZOT-díj (1971)
- Kossuth-díj (1973)
- Teheráni Filmfesztivál legjobb férfialakításért járó díjának birtokosa (1977)
- Pro Urbe díj (1981)
- Erzsébet-díj (1987)
- A Nemzeti Színház örökös tagja (1989)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje /polgári tagozat/ (1995)
- Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (1996)
- Budapest díszpolgára (1998)[Mj. 10]
- A Nemzet Színésze (2000)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal /polgári tagozat/ (2002)
- Hazám-díj (2003)
- Főnix díj (2006)
- Maecenas-díj (2006)
- Prima Primissima díj (2006)
- VOXCar-díj (A VOX mozimagazin életműdíja) (2006)
Könyvek rólaSzerkesztés
- Kovács Boglárka: Színház, szerelem. Kállai Ferenc, 75; Saxum, Bp., 2000
- Bóta Gábor–Gervai András–Szigethy Gáborː Kállai; Budapest Print, Bp., 2003 (A nemzet színészei)
- Kállai Ferenc; főszerk. Vince Mátyás; MTI, Bp., 2009 (Film, színház, muzsika)
EmlékezeteSzerkesztés
.JPG)
- 2012. március 25 -én, a Nemzeti Színház megnyitásának 10. évfordulóján adták át a nemzet színészeit ábrázoló falképet (graffiti) a Rákóczi híd pesti hídfőjénél.
- Kállai Ferenc-életműdíj (2011)
- Mellszobra áll a Nemzeti Színházban (2013)
- Kállai Ferenc Népfőiskola Alapítvány
- Kállai Ferenc alapfokú művészeti iskola Gyomaendrődön
- Kállai Ferenc utca Gyomaendrődön
- Kállai Ferenc-emlékév (2015)
- Szobra áll Gyomaendrődön (2015)[11]
Hang és kép az internetenSzerkesztés
MegjegyzésekSzerkesztés
- ↑ Ma Marek József utca
- ↑ A Városligeti Színkör épületében, rövid ideig (1945. május–augusztus) működő drámai színház
- ↑ A Károly körúti, azonos nevet viselő rendezvényközpont és befogadó színház nem tekinthető a bárdosi tradíció folytatójának.
- ↑ A kettős szerződésből adódott konfliktust nem tudta kezelni. Ezért egy évig az első szerződésének tett eleget, és a Szabad Színházban játszott.
- ↑ A művésznő képe volt a kisdiák iskolapadjára ragasztva.
- ↑ Kállai drámai helyzetbe került. A színház vezető művészeinek egyre több – szakmai és emberi – konfliktusa volt az 1978-ban érkezett művészeti vezetőkkel. Ő azok közé tartozott, akik az újat akaró rendezők elvárásait teljesíteni, megvalósítani tudták. Példa erre a Danton, Falstaff, Úrhatnám polgár előadások. A háttéralkukban ennek ellenére művésztársai mellé állt. Törőcsik Mari és Kálmán György után ő is felmondott. Idézet portrékötetéből:
„… ma már nem mondanék föl.”
„… nem hoznám őket olyan helyzetbe, ami távozásukhoz vezetne. Hiszen akárhogyan is van, életem legeredményesebb korszakát velük éltem át. Talán töményebb sikereim voltak ekkor, mint előttük vagy akár utánuk is.” - ↑ Idézetek Hegedűs D. Géza búcsúztatójából
- ↑ A kedvesének, későbbi feleségének beceneve. Az anyakönyv szerint: Csima Ida.
- ↑ Őze Áron szüleinek Kállai Ferenc volt az esküvői tanújuk
- ↑ Az egyetlen budapesti polgár, aki a Pro Urbe és a Budapest díszpolgára díjaknak is tulajdonosa
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség
- ↑ Országos Színháztörténeti Intézet és Múzeum. [2014. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 24.)
- ↑ Színházi Adattár
- ↑ A szócikk elsődleges forrása: Kovács Boglárka: Színház, szerelem. (SAXUM Kft. 2000) ISBN 963 9084 93X
- ↑ Kállai Ferenc otthonában betegeskedik. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 13.)
- ↑ Kállai Ferenc filmszerepei az Országos Színháztörténeti Intézet és Múzeum katalógusában. [2014. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 24.)
- ↑ A Vörös grófnő. moovie.cc. [2017. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
- ↑ Váltás. port.hu. [2017. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
- ↑ A magyar szinkron 1969-ben készült, és televízión 1970. szeptember 19-én adták le.
- ↑ A magyar szinkron 1977-ben készült, és a hazai mozikban 1978. szeptember 28-án mutatták be.
- ↑ Felavatták Kállai Ferenc szobrát Gyomaendrődön. www.ma.hu (2015. okt. 2.) (Hozzáférés: 2015. okt. 3.) arch
További információkSzerkesztés
- Színház.hu Színészlexikon
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Színházi adattár
- Magyarfilm.hu Gervai András: Kállai Ferenc portré
- Kállai Ferenc az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- Kállai Ferenc a PORT.hu-n (magyarul)
- Kállai Ferenc a Hungarian Movie Database oldalon (magyarul)
- Kállai Ferenc a FilmKatalogus.hu-n (magyarul)
- Kállai Ferenc az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)
- MTV Az este
- RTL KLUB XXI. század
- Sulinet[halott link]
- Gyomaendrődi Hírmondó[halott link]
- BORS Online[halott link]
- A Magyar Színház nekrológja
- Terasz.hu Kiürült a Gugger-hegy
- KultúrPark[halott link]
- Meghalt Kállai Ferenc
- Nánay István: Indul a Katona
- Színházi kislexikon (1969)
- Mészáros Tamás: "A KATONA" Pesti Szalon Könyvkiadó (1997) ISBN 963-605-146-1
- Bóta Gábor-Gervai András-Szigethy Gábor: Kállai. Duna International Könyvkiadó Kft. (2003) ISBN 963 695 1322
- Kállai a kegyetlen, a megértő és a szerelmes. RTL-KLUB
- Magyar Rádió: Aranyemberek. Rékai Gábor összeállítása (2002. november 7.)
- Duna TV Végső búcsú Kállai Ferenctől
