Főmenü megnyitása

Kállai Ferenc

magyar színész

Kállai Ferenc (eredetileg Krampner Ferenc; Gyoma, 1925. október 4.Budapest, 2010. július 11.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, rendező, főiskolai és egyetemi tanár, országgyűlési képviselő.

Kállai Ferenc
Kállai Ferenc 1960-ban
Kállai Ferenc 1960-ban
Életrajzi adatok
Születési név Krampner Ferenc
Született 1925. október 4.
Gyoma
Elhunyt 2010. július 11. (84 évesen)
Budapest
Sírhely Farkasréti temető
Házastársa Csima Ida (1945-2010)
Pályafutása
Aktív évek 19452008
Híres szerepei
Díjai
Kossuth-díj1973
Jászai Mari-díj1956, 1958
Kiváló művész1970
Érdemes művész1966
További díjakA Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1995)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2002)

Kállai Ferenc aláírása
Kállai Ferenc aláírása

Kállai Ferenc az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Kállai Ferenc témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Iskoláit szülővárosában kezdte el. Tizenkét éves korában – kényszerűségből – Budapestre, a VII. kerületi Elemér utca 6-ba[Mj. 1] költöztek. A Damjanich utcai Rákóczi Felsőkereskedelmi Iskolában érettségizett.

Az 1944-es akadémiai felvételire késve érkezett. Kiss Ferenc kiváló színész – akkor nagy hatalmú, művészek és művészpalánták sorsát eldöntő politikai tényező is – és Makay Margit előtt, Góg és Magóg fia vagyok én című című Ady-verssel vizsgázott.

Biztos lehetett abban, hogy felveszik, hiszen Kiss politikai meggyőződésének megfelelően az akkori miniszterelnök nevére tett - ellentmondást nem tűrő - névmagyarosítási javaslatot.
„Ilyen névvel nem lehet cicáznod, mint a Krampner. S ha már változtatnod kell, legyél mindjárt Kállai!”

Évfolyamtársa volt – többek között – Darvas Iván. A háború miatt tanulmányait néhány hónap után meg kellett szakítania. 1945 őszén megpróbálta folytatni a főiskolát. Sikeres, szerződtetett színészként azonban fel kellett adnia diplomaszerzési elképzeléseit.

Egykori középiskolájában, a Damjanich utca négyben működött 1945 tavaszán a MADISZ.[1] Egy újsághirdetésben ideinvitálták a művészeti főiskolák növendékeit. Itt figyelt fel rá Both Béla, a Szabad Színház[Mj. 2] igazgatója, aki azonnal szerződtette Kállait. Ugyanazon a napon azonban Bárdos Artúr, a Belvárosi Színház[Mj. 3] direktora dupla gázsit ígérve átcsábította.[Mj. 4] A tiszavirág életű társulat egyetlen bemutatójában szerepelt. A Koldusoperában, Filch szerepét játszotta.[2]

A Belvárosi Színházban 1946. március 23-án mutatkozott be, René Fauchois: Vigyázat, mázolva című darabjában. Ezt megelőzően azonban még szerepet kapott a Magyar Színházban (Néma levente) és a Madách-ban is (Ludas Matyi).

Színháztörténeti jelentőségűnek tartják a Belvárosi Színházban bemutatott, Bárdos Artúr által rendezett Rómeó és Júliát. Partnere a nála hat évvel idősebb, általa is csodált Fényes Alice[Mj. 5] volt.

1948-ban a Major Tamás által vezetett Nemzeti Színház szerződtette. Major különös módon nevelte a színészt, elvette, majd visszaadta a kiosztott szerepet. Mindezek ellenére a legendás társulat első vonalába emelte.

A Színházi Adattárban[3] az első regisztrált nemzeti színházi bemutatója az 1949. december 2-án színpadra állított Gorkij-darab, az Ellenségek volt. Ebben Grekov szerepét játszotta, többek között Rátkai Márton, Gobbi Hilda, Timár József, Tőkés Anna, Szörényi Éva voltak a partnerei. Három héttel később egy vonalas szovjet darabban, a Boldogságban mutatkozott be. A forrásként említett Színházi Adattárban 130 „nemzetis” bemutatója van regisztrálva.

A nagy tekintélyű művész az 1980-as években közéleti szerepet is vállalt. 1981 és 1990 között a Színházművészeti Szövetség elnöke volt; 1985 és 1989 között országgyűlési képviselő, a kulturális bizottságot is vezette.

... Volt idő, hogy úgy tűnt, tovább megy a világ. Fiatalon hittem benne. Idős koromra viszont azt kell látnom, hogy nem lett igazam, mert optimista voltam. Túlzottan.

Hogy most meg túlzó pesszimista vagyok?

Lehet. Ez az én személyes problémám. Az én örök problémám, ami amíg élek, már megmarad, hiszen csak nem tudok előbbre jutni. Talán éppen amiatt, hogy ilyen borúsan látom a jövőt. Saját nyavalygásomban nyűglődöm. Hetvenöt éves koromra, a vége felé, eljutottam tehát addig az alapkérdésig is, amelyet már annyian feltettek maguknak:

– Miért vagyunk a világon? Tessék mondani, miért születtem meg én?

Részlet portrékötetének befejező fejezetéből:

1982-ben viharos körülmények között eltávolították a Nemzeti Színházból Székely Gábort és Zsámbéki Gábort. Kállai támogatta Pozsgay Imre törekvését, hogy a két rendező kapjon önálló színházat. Erről a helyzetről őszintén beszélt a hetvenötödik születésnapjára megjelent portrékötetben.[4][Mj. 6]

Látta azonban, hogy Székelyre és Zsámbékira szüksége van a magyar színházművészetnek – talán nem a Nemzetiben –, sikeresen lobbizott az eltávolítottak rehabilitációjáért, új színház alakításáért.

Hűséges maradt a társulathoz – Pesti Magyar Színház – és az Izabella téri épülethez, amikor az új Nemzeti Színházban már nem újította meg tagságát. Ebben a társulatban volt 2005. december 11-én utolsó bemutatója – Schwajda György Rejtő Jenő-adaptációjának címe: A néma revolverek városa.

Művészetét számos film- és televízió-felvétel őrzi. Első filmje, Fehér vonat három évig (1943-46) készült. Legendás szerepe volt A tanú című filmben Pelikán, a gátőr. Jelentős – eltérő karakterű – alakításai voltak még a Katonazene, a Megszállottak és az Iszony című filmekben is. Utolsó alkalommal Sándor Pál, Noé bárkája című mozijában állt a felvevőgép elé.

Sokat foglalkoztatott művésze volt a Magyar Rádiónak is. A rádiójátékok mellett a kabaréban is vállalt szerepet. Emlékezetes párost alakítottak Tábori Nórával a Géza és Gizus jelenetekben. Mi a humor? című Agárdy Gáborral előadott viccmagyarázó jelenetük, a kabaré kívánságműsorok népszerű darabja volt.

Statisztikai feldolgozások szerint Kállai Ferenc félévszázados pályafutása alatt 173 színházi premieren lépett színpadra. Mozifilmjeinek száma 96. Hasonlóan magas tévészerepléseinek száma is. Rádiófelvételei szinte leltározhatatlanok. Volt olyan év, amikor minden hétre jutott egy-egy rádióbemutatója.[Mj. 7]

1977 és 1990 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, 1987-től egyetemi tanára.

2000-ben elsők között kapta meg a Nemzet Színésze elismerést, nyolcadikként távozott az égi társulatba.

Feleségével, (Zúz)Marával[Mj. 8] a háború alatt egy légópincében ismerkedett meg. 1951-ben kötöttek házasságot, és néhány – a művész által nyíltan vállalt – konfliktus ellenére is kitartottak egymás mellett.

A hatvanas évektől lakott a Gugger-hegyen (Látó-hegy), a kilátóhoz közel, Bessenyei Ferenc és Sinkovits Imre szomszédságában.

Évtizedekig törzsvendége volt a Lukács Uszodának, közvetlenségével nemcsak a személyzetet, hanem a látogatókat is elbűvölte.

2010 tavaszán elkészült Sághy Gyula Kállai Ferencről szóló dokumentumfilmje.

2010-es halálát megelőzően először 2005-ben került vérnyomás-problémákkal kórházba. Állapota cukorbetegsége miatt tovább romlott, és a hatástalan kórházi kezelések után 2009-től otthoni ápolásra szorult.[5]

A nagybeteg művész egyik utolsó nyilatkozatának záró mondata: „Uram, nézz végig rajtam, Uram, láss meg te is engemet. Mindennek vége. Vége.” (Ady Endre Imádság háború után.)

A végrendelete alapján, valamint felesége segítségével létrehozott alapítvány 2011. március 27-én adta át a Kállai Ferenc-életműdíjat.

A búcsúSzerkesztés

2010. július 23-án, a Farkasréti temetőben búcsúztak a nemzet színészétől barátai, pályatársai, tisztelői. A ravatalnál Nagyné Varga Melinda a Nemzeti Erőforrás Minisztérium; Ikvai-Szabó Imre a Fővárosi Önkormányzat; Hegedűs D. Géza a színész szervezetek nevében búcsúzott. Várfi András a szülőváros, Gyomaendrőd nevében emlékezett. A búcsúzók sorát Őze Áron[Mj. 9] a művész egykori tanítványa, a Magyar Színház igazgatója zárta. A hamvasztás előtti szertartás befejező akkordjaként Ady Endrének az Imádság háború után című verse hangzott el, Kállai Ferenc egyik utolsó hangfelvételéről.

Színházi szerepeibőlSzerkesztés

FilmjeiSzerkesztés

Játékfilmek[6]Szerkesztés

TévéfilmekSzerkesztés

SzinkronszerepeiSzerkesztés

Év Cím Szereplő Színész Magyar
változat
(szinkron)
1934 Csapajev (1. szinkron) Petyka Leonid Kmit 1951
1937 A nagy hazafi Kolesznyikov Georgij Szemjonov 1950
1939 Szembesítés n. a. n. a. 1951
1942 A sátán követei (1. szinkron) Hugues báró Fernand Ledoux 1971
1949 A tarkakockások Paul Schmiedecke Werner Hinz 1965
1950 Muszorgszkij Petrovics Muszorgszki Alekszandr Boriszov 1951
1951 Egy nyáron át táncolt Göran Stendahl Folke Sundquist 1954
Felsőbb osztályba léphet (1. szinkron) Frank Hunter Nigel Patrick 1961
Fények a faluban Runge Georg Otsz 1952
1952 Revizor ? ? 1953
Trent utolsó kalandja Philip Trent Michael Wilding 1963
Tűz a Marica partján Velkov kapitány Apostol Karamitev 1953
1953 Julius Caesar (1. szinkron) Casca Edmond O’Brien 1961
Őrs a hegyekben Kuleshov Szergej Gurzo 1954
1954 A hűség próbája n. a. n. a. 1955
A mi nemzedékünk Stach Mazur Tadeusz Łomnicki
Husz János n. a. n. a. 1956
Jóban-rosszban Debenham Dennis Price 1963
1955 A hősök elfáradtak (1. szinkron) Hermann Gert Fröbe 1971
Halló, itt Gabriella! Carlo Conti Roberto Risso 1956
1956 A 306-os ügy n. a. n. a. 1957
A benderathi eset ? ?
Ők voltak az elsők n. a. n. a.
1957 A feleség n. a. n. a. 1958
A harmadik Matvej Morozov, traktorista Vjacseszlav Tihonov
A vád tanúja (1. szinkron) Leonard Steven Vole Tyrone Power 1961
1958 Csillagok Walter Jürgen Frohriep 1959
Csodagyerekek Bruno Tiches Robert Graf
Rendkívüli történet Ivan Frolov Vlagyimir Rudin
Stefanie Pablo Guala, építész Carlos Thompson 1963
Távoli partokon n. a. n. a. 1959
1959 A púpos (1. szinkron) Philippe de Gonzague François Chaumette 1970
Az aranyvonat Csermiszov Mihail Kozakov 1960
Az utolsó és az első nap Levani Otar Koberidze
Diplomácia, óh! Loris, az ifjú király Ian Bannen
Fehér éjszakák (1. szinkron) Álmodozó Oleg Sztrizsenov 1961
Golgota-trilógia 3.: Borús reggel Tyelegin Vadim Medvedev 1960
Magány Martin Soucek Július Pántik
Rózsák az államügyésznek Mobius, védőügyvéd Wolfgang Wahl
1960 A fehér csat Janda hadnagy Jan Pohan 1961
A francia nő és a szerelem Chappe ezredes Noël Roquevert 1971
A kalandor Joseph Bridau Ekkehard Schall 1961
Az utolsó tanú (1. szinkron) Dr. Fox, ügyvéd Hanns Lothar 1962
Feltámadás Nyehludov herceg Jevgenij Matvejev
Hamlet Claudius király Hans Caninenberg 1967
Ordasok között Von Goldring Vadim Medvedev 1963
Öt töltényhüvely Dimitri Günter Naumann 1961
1961 A világ minden aranya (1. szinkron) Alfred Alfred Adam 1962
Auguste n. a. n. a. 1965
Az utolsó ítélet (1. szinkron) Nagykövet Don Jaime de Mora y Aragón 1963
Egy év kilenc napja Ilja Kulikov elméleti fizikus Innokentij Szmoktunovszkij 1962
Eltűnt egy asszony Jan Bernard Vladimír Ráz
Ítélet Nürnbergben (1. szinkron) Hugo Wallner, Irene férje Howard Caine 1965
Két élet Szergej Nascsekin Vjacseszlav Tihonov 1961
Láng az utcákon Gabriel Gomez Earl Cameron 1964
Malachias csodája Dr. Erwin Glass Richard Münch 1962
Mamlock professzor Dr. Hellpach Harald Halgardt 1961
Tavaszi vihar Jindra Jirí Vala
1962 A 69-es széf Frank Griffiths Paul Daneman 1966
A halottak nem beszélnek Jürgen Brandt Horst Schulze 1963
A tárgyalás (2. szinkron) Graham Weir Laurence Olivier 1970
Lebilincselt hallgatóság Warren Barrow James Mason
1963 Elvtársak Sinigaglia professzor Marcello Mastroianni 1965
1964 A mi világunk vége SS Rapportführer Janusz Sykutera
A színész (1. szinkron) ? ? 1966
A vádlott A főügyész Miroslav Machácek 1964
Két nap az élet Robinson Ronald Howard 1966
Nyúl kolléga házassága ? ?
1965 Falstaff (1. szinkron) Henry (Forrófejű) Percy Norman Rodway 1967
1966 Halál a függöny mögött Chrástek Miroslav Hornícek 1969
Mona Lisa tolvaja Germain nyomozó Umberto D’Orsi 1966
Nem félünk a farkastól (első-két szinkron) George Richard Burton 1968
1979
Woyzeck Doktor Bernhard Minetti 1968
1967 A mű Sardoz Jean-Paul Cisife 1972
Az iszákos Lobedanzh Siegfried Lowitz
IV. Henrik IV. Henrik Rolf Henniger 1969
Megfagyott villámok Dr. Grunwald Alfred Müller 1968
Minden évben újra Spezie Johannes Schaaf
1968 Az Angyal vérbosszúja Alessandro Destamio (Dino) Ian Hendry 1970
Ha… (1. szinkron) ? ? 1976
Othello Jago Stefan Wigger 1975
1969 A génuai hölgy Degenfeld Volkmar Kleinert 1971
A jégsziget foglyai Umberto Nobile tábornok Peter Finch
Grisa őrmester Von Lychow Adolf Peter Hoffmann 1970
Erotissimo Kujon, az adóellenőr Francis Blanche
1970 Mr. Tibbs nyomoz (1. szinkron) Rice Weedon Anthony Zerbe 1971
Lear király Albany Donatasz Banionisz
1971 Kispolgárok Besszemenov Jevgenij Lebedev 1975
1972 A gammasugarak hatása a százszorszépekre Floyd Richard Venture 1974
1975 Az egér és a macska Lechat felügyelő Serge Reggiani 1978
Hennessy Hennessy Rod Steiger 1977
Legenda a nyúlpaprikásról Gazsi Wojciech Siemion 1975
1976 Teketória Cilinderes Jozef Kroner 1976
1977 Mimino n. a. n. a. 1978
1980 Hamlet, dán királyfi A Színészkirály Emrys James 1981
1981 Pereputty Ljapin Andrej Petrov 1984
1982 Az idő urai Silbad [hang] Michel Elias 1983
1994 Sátántangó Orvos Peter Berling 1994
2000 Werckmeister harmóniák Igazgató saját hangján szólal meg 2000

Rádió, lemez, CDSzerkesztés

Díjai és kitüntetéseiSzerkesztés

Könyvek rólaSzerkesztés

  • Kovács Boglárka: Színház, szerelem. Kállai Ferenc, 75; Saxum, Bp., 2000
  • Bóta Gábor–Gervai András–Szigethy Gáborː Kállai; Budapest Print, Bp., 2003 (A nemzet színészei)
  • Kállai Ferenc; főszerk. Vince Mátyás; MTI, Bp., 2009 (Film, színház, muzsika)

EmlékezeteSzerkesztés

 
A Nemzeti Színháznál
  • 2012. március 25 -én, a Nemzeti Színház megnyitásának 10. évfordulóján adták át a nemzet színészeit ábrázoló falképet (graffiti) a Rákóczi híd pesti hídfőjénél.
  • Kállai Ferenc-életműdíj (2011)
  • Mellszobra áll a Nemzeti Színházban (2013)
  • Kállai Ferenc Népfőiskola Alapítvány
  • Kállai Ferenc alapfokú művészeti iskola Gyomaendrődön
  • Kállai Ferenc utca Gyomaendrődön
  • Kállai Ferenc-emlékév (2015)
  • Szobra áll Gyomaendrődön (2015)[9]

Hang és kép az internetenSzerkesztés

MegjegyzésekSzerkesztés

  1. Ma Marek József utca
  2. A Városligeti Színkör épületében, rövid ideig (1945. május–augusztus) működő drámai színház
  3. A Károly körúti, azonos nevet viselő rendezvényközpont és befogadó színház nem tekinthető a bárdosi tradíció folytatójának.
  4. A kettős szerződésből adódott konfliktust nem tudta kezelni. Ezért egy évig az első szerződésének tett eleget, és a Szabad Színházban játszott.
  5. A művésznő képe volt a kisdiák iskolapadjára ragasztva.
  6. Kállai drámai helyzetbe került. A színház vezető művészeinek egyre több – szakmai és emberi – konfliktusa volt az 1978-ban érkezett művészeti vezetőkkel. Ő azok közé tartozott, akik az újat akaró rendezők elvárásait teljesíteni, megvalósítani tudták. Példa erre a Danton, Falstaff, Úrhatnám polgár előadások. A háttéralkukban ennek ellenére művésztársai mellé állt. Törőcsik Mari és Kálmán György után ő is felmondott. Idézet portrékötetéből:
    „... ma már nem mondanék föl.”
    „...nem hoznám őket olyan helyzetbe, ami távozásukhoz vezetne. Hiszen akárhogyan is van, életem legeredményesebb korszakát velük éltem át. Talán töményebb sikereim voltak ekkor, mint előttük vagy akár utánuk is.”
  7. Idézetek Hegedűs D. Géza búcsúztatójából
  8. A kedvesének, későbbi feleségének beceneve. Az anyakönyv szerint: Csima Ida.
  9. Őze Áron szüleinek Kállai Ferenc volt az esküvői tanúja
  10. Az egyetlen budapesti polgár, aki a Pro Urbe és a Budapest díszpolgára díjaknak is tulajdonosa

JegyzetekSzerkesztés

  1. Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség
  2. Országos Színháztörténeti Intézet és Múzeum. [2014. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 24.)
  3. Színházi Adattár
  4. A szócikk elsődleges forrása: Kovács Boglárka: Színház, szerelem. (SAXUM Kft. 2000) ISBN 963 9084 93X
  5. Kállai Ferenc otthonában betegeskedik
  6. Kállai Ferenc filmszerepei az Országos Színháztörténeti Intézet és Múzeum katalógusában. [2014. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 24.)
  7. A Vörös grófnő. moovie.cc. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  8. Váltás. port.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  9. Felavatták Kállai Ferenc szobrát Gyomaendrődön. www.ma.hu (2015. okt. 2.) (Hozzáférés: 2015. okt. 3.)

További információkSzerkesztés