Jó estét nyár, jó estét szerelem (film)

1972-ben bemutatott magyar tévéfilm

A Jó estét nyár, jó estét szerelem[2] 1972-ben bemutatott, kétrészes tévéfilm Szőnyi G. Sándor és Marton László rendezésében, amely Fejes Endre 1969-ben megjelent azonos című kisregényének[3] filmváltozata. A forgatókönyvet saját művéből Fejes Endre írta. A filmet a MAFILM 1. Játékfilmstúdió és a Magyar Televízió Drámai Főszerkesztősége gyártotta.[4]

Jó estét nyár, jó estét szerelem
1972-es magyar televíziós film

Rendező Szőnyi G. Sándor, Marton László
AlapműFejes Endre: Jó estét nyár, jó estét szerelem (novella vagy inkább kisregény)[1]
Műfaj filmdráma
Forgatókönyvíró Fejes Endre
Zene Ránki András
Operatőr Bornyi Gyula
Vágó Zákonyi Sándor
Gyártás
Ország Magyarország
Forgatási helyszín Magyarország
Játékidő 195 perc
Forgalmazás
BemutatóMagyarország 1972. február 10.
KorhatárTizenhat éven aluliak számára nem ajánlott
További információk
SablonWikidataSegítség

Cselekmény szerkesztés

A kisregény és a belőle készült filmadaptáció valóságos eseményt dolgoz fel: egy gyári lakatosként dolgozó, a szakmájában becsülettel helytálló fiatal munkásember különös történetét. Ez a fiatalember egész hónapban azért gürcöl az üzemben, hogy néhány napig egy fényűzően és gondtalanul élő világfit alakíthasson, nevezetesen egy külföldi nagykövetség diplomatáját (Viktor Edmun/Edmond), aki Budapesten és a nemzetközi tárgyalásokon hazáját, Görögországot képviseli. Szüleit e szerepben szintén követségi alkalmazottként említi: apuka Washingtonban, anyuka pedig Stockholmban dolgozik, és hozzájuk is állandóan utazgatnia kell. Ezt a kitalált figurát adja elő elegáns öltönyben, választékosan tört magyarsággal és látványos pénzszórással olyan naív, fiatal lányoknak, akik szeretnének jól férjhez menni, ezért könnyen behálózhatók és sok mindenre hajlandók. Nagy reményeket szövögetve randevúznak „Viktor”-ral – mindaddig, amíg a fiú váratlanul faképnél nem hagyja őket. Szerepjátékához asszisztál gépkocsivezető barátja, aki a „követségi” autó – egy ki tudja, honnan szerzett fekete Chevrolet – sofőrjét alakítja. „Viktor” ezt a második, titkos életét addig tudja színlelni, amíg valaki le nem leplezi. Két feljelentés is érkezik ellene, de rendőrségi ügye egyelőre nem lesz belőle, csak a munkahelyén vonják felelősségre: a lebukás után gyári főnöke figyelmeztetésben részesíti és igyekszik megértetni vele, hogy a játék, amit űz, rendkívüli veszélyeket hordoz magában, rejtett, legrosszabb énjét csalja elő, és szélhámosságért, valamint házasságszédelgésért le is csukhatják. Lelkére beszél a fiúnak, hogy változtasson életmódján. Ő ezt meg is próbálja, ám siófoki üdülése során – ahová éppen azért kapott beutalót a vállalattól, hogy kipihenje és összeszedje magát – találkozik egy gyönyörű nővel, Karácsony Nagy Zsuzsannával. „Viktor” e kísértésnek képtelen ellenállni: az elbűvölő hölgy varázsának hatása alatt újra visszaesik és immár teljesen beleéli magát a görög diplomata szerepébe. A pénzes külföldi partnerre és nyugati életre áhítozó, ambiciózus szőke szépséget hosszasan szédíti és hitegeti, eljegyzést és olasz vízumot ígér neki, amivel szinte magához láncolja, noha a lány igazából nem is vonzódik hozzá, csak ugródeszkának tekinti ahhoz, hogy disszidálhasson – ahogy ezt a kozmetikusának elárulja. Amikor Zsuzsanna végül rájön, hogy az orránál fogva vezették, és udvarlója valójában egy józsefvárosi proli, egyszerű gyári melós, akinek havi keresete a ruhájára se lenne elég, hisztériás rohamot kap és válogatott sértések közepette („Egy ilyen vacak tróger a falhoz állít?! Egy törpe?!”) megfenyegeti a fiút, hogy ország-világ előtt meghurcolja és börtönbe juttatja. A porig alázott, halálra rémült „Viktor” agya elborul, gyilkos ösztön keríti hatalmába: előhúzza nemrég vásárolt rugós kését, s a normafai erdő mélyén, ahová utoljára sétálni hívta szerelmét („Csak nem akar velem az erdőben csókolózni?! Diplomata az erdőben...!” – gúnyolódik rajta nem sokkal előbb a rosszat sejtő lány), elvágja az őrjöngő Zsuzsanna torkát. Tette után, szemlátomást meghibbanva, véres ruhájában taxiba ül, megmosakszik a Margit-szigeti Japánkert tavában, majd feladja magát a rendőrségen.

A munkásfiatal kettős énje, furcsa szerepjátéka tudathasadásosos elmeállapotra (skizofréniára) utal.[5] Viselkedése felveti a társadalmi szerepvállalás kérdését abból a szempontból, mit lehet tenni az ilyen egyénekkel annak érdekében, hogy ne kövessenek el súlyos bűncselekményt. Ez a kérdés napjainkban sokkal erőteljesebb aktualitást ad a filmnek, mint a maga idején, amikor ez a fajta pszichopatológiás, skizoid személyiségzavar még ritkaságszámba ment és kirívóan társadalomellenesnek számított. Fontos tudni, hogy az eredeti mű megtörtént gyilkosságot dolgoz fel, és a főszereplő karakterét nyilván az elkövető személyiségéről mintázta az író.

Szereplők szerkesztés

A főszerepét zseniális átéléssel alakító Harsányi Gábor mellett a korszak számos más nagy színészegyénisége is feltűnik a filmben: Törőcsik Mari, Tolnay Klári, Halász Judit, Zenthe Ferenc, Bánhidi László, Körmendi János, Koncz Gábor, Mensáros László, Molnár Tibor, Tábori Nóra, Faragó Vera, Kállai Ferenc, Pécsi Sándor, Tordai Teri. A filmben sok a közelkép, jól látszanak a színészi gesztusok, az alakítások rendkívül látványosak és hitelesek – akár oktatófilmnek is beillik. A rendezés, az operatőri munka, a színészek játéka a dramaturgiát hatásosan erősítő zenei aláfestéssel együtt minden idők egyik legjobb magyar filmjévé teszik ezt az alkotást.

További szereplők: Fonyó József, Galgóczy Imre, Garamszegi Mária, Kiss Gabriella, Marjai Tibor, Szegedi Gyula, Téri Árpád, Vándor József, Zákonyi Sándor, Zsolnai Júlia, Dallos Szilvia, Kalocsai Kiss Ferenc, Lázár Mária, Surányi Imre, Rákosi Mária, Szersén Gyula, Vay Ilus

Jegyzetek szerkesztés

  1. Jó estét nyár, jó estét szerelem. Legeza könyvismertető
  2. Ezt mint címet hagyományosan a fenti alakban írják. A magyar helyesírás szabályai szerint azonban a következő forma lenne a helyes: Jó estét, nyár, jó estét, szerelem. Indoklás: AkH.12 256.
  3. A regény után Fejes évekig hallgatott, csak korábban írott novelláiból adott ki egy kötetre valót. 1969-ben jelenik meg a nagy érdeklődéssel fogadott Jó estét nyár, jó estét, szerelem. Korábbi műveiben az író az általa személyesen jól ismert világot ábrázolta: »az ezerszer áldott nyolcadik kerületet« és az onnan elszakadt, külföldre vándorolt munkások kolóniáit. Most más környezetbe is elviszi az ugyancsak innen származó tragikus sorsú hősét: a hatvanas évek gazdagodó Magyarországának csillogó köreibe, a Belváros, a nagy szállodák, a balatoni nyaralók világába.” Fejes Endre a MEK OSZK adatbázisában
  4. Imdb.com
  5. Ez egy tudatosan felépített cselekménysor, amit egy elmebeteg képtelen lenne megvalósítani. Itt érhető tetten, hogy nem skizofrén, akinek káosz van a fejében, nem szétesett ember. Ami viszont felmerül, az a paranoid zavar, aminek több típusát ismerjük. Neki nagyzolási rögeszméje volt. Pszichéjében egyértelműen ez dominált, eköré építette fel az életét, a másokhoz, környezetéhez, saját magához való viszonyát ez a téves gondolatvilág uralta – mondja a pszichológus.” Origo "Tudomány" rovat
  6. A nevet sohasem lehet tisztán érteni, kiírva sincs. A valós személy, Szöllösi György, akiről az író a főszereplőt mintázta, többek között a "Viktor Edmann" nevet is használta.

További információk szerkesztés