Zenthe Ferenc

(1920-2006) magyar színész

Zenthe Ferenc (született Rameshofer[4]) (Salgóbánya,[5] 1920. április 24.Budapest, 2006. július 30.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Zenthe Ferenc
A Jób lázadása című filmben Gáspár Miklós felvétele
A Jób lázadása című filmben
Gáspár Miklós felvétele
Életrajzi adatok
Születési név Rameshofer Ferenc
Született 1920. április 24.[1]
Salgótarján
Elhunyt 2006. július 30. (86 évesen)[2]
Budapest[3]
Sírhely Farkasréti temető
Pályafutása
Iskolái
Aktív évek 19452005
Híres szerepei Eke Máté
A Tenkes kapitánya
István bácsi
Tüskevár
Taki bácsi
Szomszédok
Díjai
További díjakA Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1995)
A Nemzet Színésze (2005)

Zenthe Ferenc IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Zenthe Ferenc témájú médiaállományokat.
1961-ben

ÉleteSzerkesztés

Négy szemesztert végzett a közgazdaságtudományi egyetemen,[6] de otthagyta és a Színművészeti Akadémia hallgatója lett, 1941-ben. Palóc tájszólásától hamarosan meg kellett válnia. A háború miatt azonban, 1942-ben félbehagyta tanulmányait. 1945-ben szerződött a Pécsi Nemzeti Színházhoz, majd két évad után a győri Kisfaludy Színház (ma Győri Nemzeti Színház), 1949-ben pedig a debreceni Csokonai Nemzeti Színház társulatának tagja lett. 1952-től a budapesti Madách Színház színművésze volt. Atmoszférateremtő képessége, humora jellemszerepekben kiválóan érvényesült.

Indulásától a közönség szeretete övezte. „Amikor elkezdtem a pályát, a Jóisten rátett a tenyerére, és azóta azon visz tovább” – nyilatkozta az MTI-nek 2005 januárjában, akkorra már a Nemzet Színészeként, a megnyerő egyéniségű művész.

A filmgyártás és a televízió is jobbnál jobb feladatokkal „kényeztette el”. Első filmszerepében, 1953-ban Nagysándor József honvédtábornokot alakította a Föltámadott a tengerben, ezt a Rákóczi hadnagyának főszerepe követte (előtte öttusázók tanították meg lovagolni, aminek még sok hasznát vette).

Ezután romantikus vígjátékok főszerepei következtek a sármos színész életében: a 2x2 néha 5, a Mese a 12 találatról, a Kölyök, a Fapados szerelem című filmekben. Később egyre inkább jellemszerepeket formált meg. 1983-ban készült az Oscar-díjra is jelölt magyar–NSZK koprodukció, a Jób lázadása, amelyben a Tisza-menti, módos falusi zsidó szerepében tűnt fel. Játékfilmben utoljára a Magyar vándor című filmben szerepelt, 2004-ben.

A Tenkes kapitánya (1963) után több tévésorozat következett: a Rózsa Sándor, a Tüskevár, a Princ, a katona, a Bors és legutóbb a Szomszédok. A tévésorozatokban Zenthe mind a fiatalok, mind az idősebb korosztály tetszését kiérdemelte. Népies, férfias, humoros karakterszínész volt. Számos filmben szerepelt, de szinkronhangként is bizonyított. Szerepelt a Magyar Rádió 1959–2007 között futott A Szabó család című rádiós telenovellájában is, amely Európa leghosszabb életű családregényszerű rádiójátéka volt.

1987–1999 közt a Szomszédok című teleregény szereplője (Taki bácsi); a sorozat 1999. december 30-án, a 331. résszel búcsúzott el a nézőktől. 2000 februárjától a Komédiások – Színház az egész… című sorozat egyik főszereplője volt.

Zenthe Ferencet 1954-ben és 1968-ban Jászai Mari-díjjal tüntették ki, 1975-ben megkapta az érdemes művész címet. A filmkritikusok díjával jutalmazták 1984-ben, kiváló művész lett 1989-ben, Erzsébet-díjas 1992-ben, MSZOSZ-díjas 1993-ban. 1997-ben Kossuth-díjat adományoztak neki, szülővárosa, Salgótarján 2003-ban díszpolgárrá választotta. 2005-ben a Magyar Örökség díjjal tüntették ki „sokoldalú emberábrázolásáért”, illetve ugyanebben az évben, Bessenyei Ferenc halála után megkapta a Nemzet Színésze címet. 2006. július 30-án hunyt el tüdőgyulladásban, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

MagánéleteSzerkesztés

Első felesége Oláh Katalin tornász volt, akinek tőle született Ferenc fia 1954-ben (beceneve: Golyó). Házasságuk, neje korai halála miatt 1983-ig tartott. 1986-ban vette el második feleségét, Gizellát. Fia révén két unokája van: Katalin és Ádám.[7]

Évekig élt Zuglóban, az Amerikai úton.[8] Utolsó éveit második feleségével visszavonultan, remeteszőlősi házában töltötte.[9]

Filmek, sorozatokSzerkesztés

EmlékezeteSzerkesztés

 
Emlékszobája a Geocsodák házában
 
Zenthe Ferenc Emlékpark Salgóbánya
 
A Nemzeti Színháznál lévő graffitin Sinkovits Imrével és Raksányi Gellérttel
  • Szülőfalujában, Salgóbányán, emlékparkot alapítottak tiszteletére (2007)
  • A salgóbányai erdészház parkjában felavatták első mellszobrát, Molnár Péter szobrászművész alkotását (2008. október 24.)
  • 2012. március 25-én, a Nemzeti Színház megnyitásának 10. évfordulóján adták át a nemzet színészeit ábrázoló falképet ( graffiti) a Rákóczi híd pesti hídfőjénél
  • Salgóbányán a Geocsodák házában (a volt Bányatiszti Kaszinóban) emlékszobát alakítottak ki.
  • A salgótarjáni színházat róla nevezték el.
  • Egykori iskolája, a Magyar Királyi Katolikus Gimnázium, ma Szent Imre Katolikus Gimnázium falán – melynek 1931 és 1938 között volt diákja – 2010-ben, születésének 90. évfordulóján avatták fel emléktábláját.[10]
  • 2020-ban születésének 100. évfordulóján a Magyar Posta Zrt. emlékbélyeget bocsájtott ki az emlékére.

PortréfilmekSzerkesztés

  • Mestersége színész – Zenthe Ferenc (1985)
  • Örökös Tagság – Zenthe Ferenc (1999)
  • Talentum – találkozás Zenthe Ferenccel (2002)

Híresebb szerepeiSzerkesztés

Fontosabb színpadi szerepei voltak az alábbi darabokban:

Magyar RádióSzerkesztés

  • Kemény Egon – Gál György Sándor – Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) Daljáték 2 részben Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali, Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre
  • Kemény EgonIgnácz Rózsa–Soós László–Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) Rádiódaljáték 2 részben. Szereplők: Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, női főszerepben: Petress Zsuzsa, további szereplők: Mezey Mária, Tompa Sándor, Páloczi Horváth Ádám: Sinkovits Imre, Naszályossy – Zenthe Ferenc, Bende Zsolt, Horváth Tivadar, Kovács Károly, Hadics László, Gózon Gyula, Csákányi László, Dénes György és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc. A Magyar Rádió (64 tagú) Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus 40 tagú férfikara. 2019 – Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója esztendejében CD-újdonságként jelentek meg a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang” című daljátékai eredeti rádió-hangfelvételeinek (1955, 1957) digitalizált (2019) dupla-albumai. kemenyegon.hu
  • Pietro di Donato: Ezer dollár (1958)
  • Bajor Andor: Cincogó Felicián (1961)
  • Shakespeare, William: Rómeó és Júlia (1961)
  • Gál Zsuzsa: Vaszilij herceg (1962)
  • Passuth László: A holtak nem harapnak (1962)
  • Tamási Áron: Énekes madár (1963)
  • Thornbjörn Egner: Cincafarkinca és a többiek (1967)
  • Hans Sachs-Kopányi György: A mennyetjárt ifiúr (1969)
  • Gábor Andor: Dollárpapa (1971)
  • Hegedűs Géza: Szemiramisz szerelme (1971)
  • Lope de Vega: A hős falu (1971)
  • Kazimierz Kowalski: Nagyapó kölcsönruhában (1977)
  • Lázár Ervin: Utazás a vörös lovon (1977)
  • Kocsonya Mihály házassága (1978)
  • Teleki László: Kegyenc (1980)
  • Janicki, Jerzy: Halálos ítélet (1981)
  • Kolozsvári Grandpierre Emil: A törökfejes kopja (1982)
  • Hardy, Thomas: A weydoni asszonyvásár (1985)
  • Tarbay Ede: Ketten kézenfogva (1985)
  • Molnár Ferenc: Egy, kettő, három (1986)
  • Móricz Zsigmond: Aranyos öregek (1987)
  • Sütő András: Pompás Gedeon élete, halála és feltámadása (1987)
  • Weöres Sándor: Kétfejű fenevad (1997)

A Szabó család rádiós sorozatban előbb Tibor, a zongorista szerepét játszotta, majd 2421 részen át Kárpátiét. Hangját adta a Vuk és Az erdő kapitánya rajzfilmekhez.

Díjak, kitüntetésekSzerkesztés

 
Zenthe Ferenc sírja Budapesten. Farkasréti temető: 43-0-50

DiszkográfiaSzerkesztés

Könyvek rólaSzerkesztés

  • Molnár Gál Péter: Zenthe Ferenc; Duna, Bp., 2006
  • Balogh József–Kelecsényi László: "Köszönöm a Jóistennek, hogy ide születhettem". Zenthe Ferenc és Salgótarján; Dornyay Béla Múzeum, Salgótarján, 2014

JegyzetekSzerkesztés

  1. Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. június 26.)
  2. Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Freebase-adatdump
  4. Névpont.hu
  5. Ma Salgótarján része.
  6. Zenthe Ferenc búcsúztatása Budapesten. Hírarchivum. Oktatási és Kulturális Minisztérium, 2006. augusztus 25. (Hozzáférés: 2010. április 20.)
  7. ZENTHE FERENC, AZ ÖRÖK SZOMSZÉD: A SZERÉNY SZÍNÉSZ, AKIT MINDENKI SZERETETT. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
  8. Átadták Zenthe Ferenc posztumusz díszpolgári címét (magyar nyelven). Budapest Főváros XIV. kerület – ZUGLÓ Önkormányzatának hivatalos honlapja, 2018. október 24. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
  9. Zenthe Ferenc: A valóságshow már betegség… (magyar nyelven). www.melyinterjuk.hu. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
  10. Felavatták Zenthe Ferenc emléktábláját. fn.hir24.hu, 2010. április 24. [2014. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 20.)
  11. Születésnapi díjátadó gála a Zeneházban. www.zuglo.hu (2018. szept. 30.) (Hozzáférés: 2018. okt. 3.)

További információkSzerkesztés