Főmenü megnyitása

Kitörés (film, 1971)

1971-es magyar film

A Kitörés Bacsó Péter 1971-ben bemutatott filmdrámája.

Kitörés
1971-es magyar film

Oszter Sándor (Fonyód Laci)
Oszter Sándor (Fonyód Laci)
Rendező Bacsó Péter
Producer Föld Ottó
Műfaj játékfilm
Forgatókönyvíró Bacsó Péter, Konrád György
Dramaturg Ujhelyi János
Főszerepben Oszter Sándor, Lendvai Katalin
Hang monó
Zene Vukán György
Operatőr Zsombolyai János
Vágó Boronkay Sándor
Hangmérnök Peller Károly
Jelmeztervező Homonnay Zoltánné
Díszlettervező Vidéki Judit
Gyártásvezető Gulyás Lajos
Gyártás
Gyártó Mafilm 1. Játékfilmstúdió
Országmagyar Magyarország
Nyelv magyar
Játékidő 110 perc (35mm-es, 2965 méter)
Képarány 2,35:1
Forgalmazás
Forgalmazó magyar Mokép (mozi)
Bemutatómagyar 1971. február 18.
Korhatármagyar Tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott 16 év (Magyarország)
További információk

A filmben fontos szerepet játszik Liska Tibor közgazdász is.

SzereplőkSzerkesztés

A történetSzerkesztés

Laci szorgalmas, mérsékelten feltörekvő ám nagyon szókimondó fiatal szakmunkás. Az átlagosnál szegényesebb körülmények között él bátyjáéknál, és nem elégíti ki a gyárban homályos lehetőségként előtte álló, lassú előrejutási pálya. És a személyes szorgalmával is ütköző állapotok, az anyaghiány és más, a szervezetlenségből fakadó gyakori leállások, amikor a munkafegyelem követelményei szerint mégis azt kell imitálniuk, mintha lázas munka folyna.

Pedig a gyár intelligens és szimpatikus igazgatója, Tóth Gyula is szakmunkás volt eredetileg, aztán egyetemet végzett és így lett végül a gyár igazgatója. De Laci ezt az utat a vakvéletlen szeszélyének tudja be, amely előtte nem lehet valós lehetőség.

Végképp kedvét vesztve disszidálni próbál, de a határon elfogják, és rövid börtönbüntetésre ítélik. A gyárba visszatérve elfogadja az egyik ambiciózus közgazdász vezető, Pray ajánlatát, aki számítógépesítéssel próbál felülkerekedni a szervezetlenségen.

Laci egyik, talán naivnak tűnő kitörési kísérlete a tenisz. Megnyeri a vállalati bajnokságot.

Időközben véletlenül összeismerkedik az igazgató lányával, Annával, akinek apja megengedi, hogy a gyár fiatal munkásai között végezzen egyetemi tanulmányaihoz szociológiai felmérést.

Az ő révén félig-meddig baráti viszonyba keveredik az igazgatóval is. Aki viszont elégedetlen amiatt, hogy Pray és Laci nem eléggé taktikusan járnak el a vállalat átszervezése kapcsán és egyre nagyobb ellenállást váltanak ki. A vállalat konzervatív vezetői egyre több beosztott vezetőt és dolgozót hangolnak a változások ellen.

Az igazgató végkép elveszíti a türelmét, amikor Laci egy televíziós vitaműsorban teregeti a vállalat szennyesét a nyilvánosság elé Pray elbocsájtása kapcsán. Eltiltja Annát tőle, a lány viszont Laci mellé áll, és Laci bátyjáék félkész házába költöznek egy kis szobába.

A rossz körülmények lassan felőrlik kapcsolatukat. Hiába próbál Laci erejét meghaladó erőfeszítéseket tenni a jobb körülmények megteremtéséért. Szénlapátolással, háztáji malacneveléssel. Anna mégis feladja és visszaköltözik szüleihez.

Laci bánatában a belvárosban szórja el a malactartásból bejött első részletet. Megveszi az étterem halas tartályában fuldokló halakat és a Dunába dobálja őket.

Pray véletlenül épp az étteremben vacsorázik egy társasággal és távolról nézi végig Laci akcióját. Utána megy a hídra. Segít a halakat bedobálni a kosárból, majd felajánlja Lacinak, hogy felveszi új munkahelyére a számítóközpontba hasonló beosztásba, mint korábbi munkahelyén.

A forgatási helyszínekSzerkesztés

  • Tóthék lakása a Pozsonyi út 40-ben volt. Ebben a házban forgatták körülbelül ugyanekkor A gyilkos a házban van című krimit. Egyébként itt lakott Major Tamás és a krimiben játszott is.
  • Pray lakása a Várkert rakpart 17-ben volt (itt lakott Vas István és Szántó Piroska)
  • Árpád-híd

ÉrdekességekSzerkesztés

  • A film angol nyelvű nemzetközi címeː Breakout
  • A történet hátterében megjelenik a hazai vállalati számítógépesítés kezdeti próbálkozásai.
  • Liska Tibor közgazdász kisebb szerepben feltűnt már Kovács András Falak című 1968-as filmjében, aminek rövid jelenetében a gazdasági reform szükségességéről beszélt rá jellemző vehemenciával. Ebben a filmszerepében viszont már benne foglaltatnak az új gazdasági mechanizmus első éveinek tapasztalatai.
Liska szerepelt Bacsó következő évben bemutatott filmjében a Jelenidőben is.

ForrásokSzerkesztés

MegjegyzésekSzerkesztés