Sarlai Imre

(1904–1983) magyar színész

Sarlai Imre (Budapest, 1904. november 14. – Budapest, 1983. február 16.) magyar színész, a Budapesti Katona József Színház alapító tagja.

Sarlai Imre
A Veri az ördög a feleségét című filmben 1977-ben
A Veri az ördög a feleségét című filmben 1977-ben
SzületettStark Imre
1904. november 14.
Budapest[1]
Elhunyt1983. február 16. (78 évesen)[1]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaszínész
KitüntetéseiMagyarország Érdemes Művésze díj (1979)
Színészi pályafutása
Aktív évek19201983

SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Budapesten született Stark Jeremiás cipészsegéd és Gutfreund Júlia gyermekeként.[2] Már 16 éves korában, Kispesten társulatban szerepelt. Pályáját 1918-ban kezdte mint vándortársulatok kardalosa. 1930-ban az Új Színházhoz szerződött, utána vidéki társulatoknál működött, rendezőként is. 1939–1945 között nem léphetett színpadra, munkaszolgálatra hívták be. 1945 februárjában Szegeden házasságot kötött Czére Margit színésznővel.[3] A háború után a Szegedi Nemzeti Színház szerződtette, majd erdélyi színpadokon szerepelt. 1953–1961 között a marosvásárhelyi színház tagja volt, tanított a helyi Színművészeti Intézetben. 1961–70-ben a debreceni Csokonai Színházban működött, 1965-től nyugdíjasként. 1974–79-ben Szolnokon játszott. 1979-ben a budapesti Nemzeti Színház szerződtette, majd 1982-től haláláig a budapesti Katona József Színház tagja volt. 1933-tól rendszeresen fellépett a Szegedi Szabadtéri Játékokon.

Pályája állomáshelyei szerkesztés

Jellem és epizódszerepeket alakított, de rendezett is. Főbb rendezései: Ibsen: Peer Gynt; Smetana: Az eladott menyasszony; Johann Strauss: A cigánybáró.

1951 és 1955 között színészmesterséget oktatott a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben.

1982-ben – korelnökként – a Budapesti Katona József Színház alapító tagja volt. Új bemutatón azonban már nem játszhatott, több mint hat évtizedes pályafutása 1983-ban véget ért.

Szerepeiből szerkesztés

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 74. Ugyanitt két színházi fotón is látható.[4]

Színház szerkesztés

Film szerkesztés

  • Boldog születésnapot, Marilyn (1980)
  • Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét (1980)
  • Kojak Budapesten (1980)
  • Vőlegény (1982)
  • A csoda vége (1983)

Televízió szerkesztés

  • Fogságom naplója (1977)
  • Muslincák a liftben (1977)
  • Galilei (1977)
  • A Zebegényiek (1978)
  • Zokogó majom 1-5. (1978)
  • A nagyenyedi két fűzfa (1979)
  • Fejezetek a Rákóczi-szabadságharcból
  • Jegor Bulicsov és a többiek (1981)
  • A száztizenegyes (1982)
  • Linda (halála után bemutatva)

Díjai, elismerései szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés