Veri az ördög a feleségét

1977-ben bemutatott magyar filmszatíra

A Veri az ördög a feleségét 1976-ban forgatott, 1977-ben bemutatott színes, magyar filmszatíra, András Ferenc rendezésében.

Veri az ördög a feleségét
1977-es magyar film
Rendező András Ferenc
Műfaj filmvígjáték
Forgatókönyvíró András Ferenc
Bereményi Géza
Kertész Ákos
Főszerepben Pásztor Erzsi
Szabó Lajos
Pécsi Ildikó
Sarlai Imre
Spányik Éva
Constantin Anatol
Fésűs Mária
Bíró Zoltán
Szakács Zsuzsa
Zene Kovács György
Operatőr Koltai Lajos
Vágó Morell Mihály
Hangmérnök Kovács György
Jelmeztervező D. Forgó Teréz
Díszlettervező Romvári József
Gyártás
Gyártó Hunnia Filmstúdió
OrszágMagyarország Magyarország
Nyelv Magyarország magyar
Forgatási helyszín Révfülöp
Balatongyörök
Szigliget
Balatonederics
Vasvár
Sümeg
Budapest
Játékidő 95 perc
Képarány 1,66:1
Forgalmazás
Forgalmazó Magyarország Mokép
BemutatóMagyar 1977. augusztus 25.
NDK 1978. május 19.
Amerikai Egyesült Államok 1978. december 13.
Díj(ak) Hyères: Humor-díj András Ferencnek.
KorhatárTizenkét éven aluliak számára nem ajánlott Tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott
További információk

CselekménySzerkesztés

Augusztus 20. A vasutas Kajtár családnál nagy a sürgés-forgás. Pesti rokonuk jön nagyhatalmú funkcionárius főnökével, Vetró Gézával és családjával. A család reménykedik, hogy bávatag gyermekeik így remek álláshoz jutnak. Kajtárné igazi lakomát csap a vendégek tiszteletére, aminek még soha senki nem tudott ellenállni. Csak egy a bökkenő: Vetró Géza gyomorbajos, így kissé kelletlenül tekint az ünnepi ebédre.

SzereplőkSzerkesztés

Forgatási helyszínekSzerkesztés

Kajtárék háza a révfülöpi Tabody villa volt. A templomi és falusi jeleneteket Vasváron vették fel, Kajtárék új háza Balatongyörökön, a temetői jeleneteket Sümegen vették fel. Az aranylakodalom jeleneteit egy szigligeti pincében vették fel.

ÉrdekességekSzerkesztés

  • A filmet majdnem betiltották, mert az akkori stúdióvezetők meg voltak ijedve, hogy a gyomorbajos miniszter rossz fényt vet a politikai vezetőkre. Aztán levetítették a pártüdülőben, ahol Kádár Jánosnak, és még néhány vezetőnek annyira tetszett, hogy ezután már semmi akadálya nem volt annak, hogy bemutassák.
  • A „nagy zabálás” motívumába csomagolva ábrázolja a késő Kádár-kori „fejlett szocializmust".

DíjakSzerkesztés

Televíziós megjelenésSzerkesztés

M1, M2, Duna, TV2 (1. logó), Filmmúzeum, M3, M5, Duna World

ForrásokSzerkesztés