Koltai Lajos

(1946–) magyar operatőr, filmrendező

Koltai Lajos (Budapest, 1946. április 2. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar operatőr, rendező, érdemes művész.

Koltai Lajos
Stekovics Gáspár felvétele
Stekovics Gáspár felvétele
Született Koltai Lajos
1946április 2. (76 éves)
Budapest
Beceneve Sutyi
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Bordás Katalin (1969–2021)[1]
Foglalkozása operatőr, rendező
Iskolái Színház- és Filmművészeti Főiskola (1965-1969)
Kitüntetései Kossuth-díj (1985)
A Nemzet Művésze (2016)

A Wikimédia Commons tartalmaz Koltai Lajos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Koltai Lajos és Koltai Róbert

ÉletpályájaSzerkesztés

Gimnazistaként amatőr filmeket készített. 1964–1965-ben a Magyar Televízióban töltött egy évet segédoperatőrként, majd kameramanként. 1965-ben került a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakára, ahol Illés György tanítványa volt. 1970-ben az Agitátorok című filmmel diplomázott. 1970 óta a Mafilmnél dolgozik. Kezdetben dokumentumfilmeket készített, később 3 játékfilmben mestere, tanára kameramanja volt. Az 1970-es évek magyar operatőri művészetének egyik meghatározó alakja. Kivételes képessége, hogy a legkülönbözőbb stílustörekvésű rendezőknek is egyenrangú alkotótársa tud lenni, így a „dokumentarista” és „esztetizáló” irányzatú játékfilmművészet képi világának kimunkálásában egyaránt vezető szerepet játszhatott. Dokumentumfilmjeiben és „dokumentarista” játékfilmjeiben közvetlenül hasznosította a TV-ben szerzett tapasztalatát (szűk képkivágással mozgó kamera). Eddigi munkásságának nem elhanyagolható része a tv-játékok és tv-filmek fényképezése (különösképpen Maár Gyula, Ranódy László, Fazekas Lajos, Sándor Pál és Szabó István rendezései). Hazánkban egyedülálló módon ültette át a fekete-fehér filmezésben kialakított kompozíciós elveit a színesfilm-fényképezésbe. A sötét tónus, a félhomály elsősorban mozifilmjeiben uralkodott, ugyanakkor néhány tv-filmjében tudatosan az ellenkezőjére, a világos tónusok uralmára törekedett. Továbbfejlesztette a szórt megvilágítás külföldön és hazánkban mások által kezdeményezett módszerét: a belső terek megvilágítását illetően világviszonylatban is a legjobb operatőrök közé emelkedett. Az Ajándék ez a nap (1979) külön említést érdemel: kétfajta alapszín váltogatásával figyelemre méltó színdramaturgiai kísérlet. Dokumentáris szellemű alkotásai egy részében legföljebb csak uralkodó alaptónussal, szűk képkivágással operált, máskülönben a valóságos fény- és színviszonyok követésén alapuló filmképi egységteremtés útját járta. Ez utóbbi magasabb fokon – kifinomult világítástechnikával, kompozíciós tapasztalattal, csak dramaturgiailag indokolt helyeken alkalmazott effektusokkal – valósította meg a Mephisto-ban (1981). Tagja az Oscar-díjat osztó amerikai filmakadémiának, és az Amerikai Operatőrök Egyesületének. Egyszer javasolták Oscar-díjra, a Maléna című filmért. Az Oscar-díjas Mephisto (1981) operatőre.

2021 szeptemberétől a Színház- és Filmművészeti Egyetem osztályvezető tanára.[2]

LajosingSzerkesztés

Különleges megvilágítási eljárás, amit Koltai Lajos használt és a szakma a módszert a neve után „Lajosing”-nak („lajosolás”-nak) nevezte el.[3] Lényege, hogy a szereplők közelében lévő bútorokra irányított (és ezáltal megfestett) fény adja a különleges hangulatú megvilágítást. Egy montréali HBO-produkció forgatásán, a „Hulló angyal”-on alkalmazta először ezt a technikát.[4]

FilmjeiSzerkesztés

FilmrendezéseiSzerkesztés

DíjaiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. „Sajnos, elvesztettük őt” – Élete legnagyobb tragédiájával kell szembenéznie Koltai Lajosnak (magyar nyelven) (html). Blikk, 2021. március 5. (Hozzáférés: 2021. március 5.)
  2. Zrt, HVG Kiadó: Koltai Lajos is tanítani fog a megújult Színház- és Filmművészeti Egyetemen (magyar nyelven). hvg.hu, 2021. január 28. (Hozzáférés: 2021. január 31.)
  3. Lásd: https://www.youtube.com/watch?v=jTXHKPvUe3w
  4. Kérdezze a Sorstalanság rendezőjét

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés