Főmenü megnyitása

Falak Kovács András 1968-ban bemutatott fekete-fehér filmdrámája.

Falak
(The Lost Generation)
1968-as magyar film
Rendező Kovács András
Műfaj filmdráma
Forgatókönyvíró Kovács András
Főszerepben Gábor Miklós, Latinovits Zoltán
Zene Ismael, Mikisz Theodorakisz
Operatőr Illés György
Vágó Daróczy Mária
Jelmeztervező Lázár Zsazsa
Díszlettervező Romvári József
Gyártás
Gyártó Mafilm 1. Játékfilmstúdió
Országmagyar Magyarország
Nyelv magyar
Játékidő 87 perc
Képarány 2,35:1
Forgalmazás
Forgalmazó magyar MOKÉP (mozi)
Bemutatómagyar 1968. február 15., Puskin Filmszínház
Díj(ak) A IV. Magyar Játékfilmszemle Fődíja, 1968
Korhatármagyar Tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott 12 év (Magyarország)
További információk

A film forgatására rendkívül érdekes történelmi pillanatban került sor. A párizsi diáklázadásokat megelőző hónapokban Párizsban, az új gazdasági mechanizmus bevezetése (1968. január 1.) majd a reformok megtorpanása, visszafogása előtt, pár hónappal a csehszlovákiai bevonulást megelőzően Budapesten.

A filmben mellékszereplőként feltűnik egy pillanatra Liska Tibor közgazdász és Jancsó Miklós filmrendező is.

Tartalomjegyzék

SzereplőkSzerkesztés

További szereplők: Cserhalmi Anna, Erőss Tamás, Fonyó Emmi, Gurnik Ilona, Lóránd Hanna, Tallós Endre, Jancsó Miklós

A történetSzerkesztés

Benkő Béla műszaki igazgató két munkatársával Párizsban tárgyalt. Sietnének haza, de váratlanul néhány órás szabadidőhöz jutnak. Benkő a váratlan lehetőséget kihasználva felkeresi tíz éve nem látott régi egyetemista barátját, aki 56-ban Franciaországban telepedett le. Lendvai bemutatja fiatal francia feleségét, de Benkő nem tud igazán feloldódni, mert értesítést kapott Budapestről, hogy barátja, beosztottja, Ambrus László mérnök beolvasott a vezérigazgatónak, és ezért komoly fegyelminek néz elébe, aminek akár fegyelmi úton való elbocsájtás is lehet a következménye. Benkő a rendszer elkötelezett híve, a háború utáni első, tanult, képzett vezető réteg elismert tagja, de még neki is kellemetlenségeket okozhat barátja meggondolatlansága. Ennek ellenére ő barátja megmentésének lehetőségein töpreng.

Ambrus Pesten állásából felfüggesztve a fegyelmijével kapcsolatos döntésre vár. Találkozik néhány barátjával, kollégájával.

Zsuzsa, aki a vezérigazgatónak is régi, közeli munkatársa, barátja, próbál valamiféle közvetítő szerepet felvenni, és lebeszélni Ferenczit a fegyelmi megindításáról.

Ambrus felesége is, aki bár nem a vállalatnál dolgozik, próbál támogatást találni. De úgy érzékelik, hogy a levegő fagyossá vált körülöttük. Leginkább a már előzőleg is lazább kapcsolatban álló kollégák próbálnak minél nagyobb távolságot tartani.

Este Ambrus feleségével egy baráti társaságban vendégeskedik. A vendégek mindannyian vezető posztokat töltenek be a gazdasági élet különféle területein. Szóba kerülnek a kor, a gazdasági reformok, az új gazdasági mechanizmus fő társadalmi és gazdasági kérdései. Ambrus saját konfliktusainak gyökereit is ebben, a régi és az új szemléletű vezetés közötti szembenállásban látja.

Benkő végre hazaérkezik, és felkeresi Ambrust, aki magyarázatot próbál adni az igazgatóval szembeni heveskedésére. Benkő áttekinti a tőle kapott vállalati iratokat, és vállalja, hogy - a várható még hatalmasabb és immár így őt személy szerint is veszélyeztető botrány ellenére - a tények alapján Ambrus mellé állva szembehelyezkedjen a vezérigazgatóval.

A forgatási helyszínekSzerkesztés

A film párizsi utcai jeleneteit eredeti helyszíneken forgatták. Kivéve a követségi és a szállodai recepciónál illetve a szállodai szobában játszódó jeleneteket. A bár, ahol Jancsóval találkoznak a Chez Georges (a Boulevard du Montparnasse és Boulevard Saint Michel kereszteződése közelében).[1] Feltűnik a Ferihegyi repülőtér régi, később 1-esnek nevezett terminálja. A budapesti felvételek közül külön érdekes az éjjeli Rákóczi út képe. Továbbá a Lánchíd pesti hídfőjének környéke a Gresham-palotával nappal.

ÉrdekességekSzerkesztés

  • A film abba a társadalmi és gazdasági változásokhoz, a reformok elindulásához fűződő reményeket, várakozásokat megjelenítő filmek ívébe illeszkedik, amelynek első, korai darabja a Megszállottak (Makk Károly, 1962), lezárója darabja pedig talán Kovács 1971-es Staféta című filmje. Ebbe az ívbe illeszkedik Kovács 1964-es Nehéz emberek című dokumentumfilmje és Bacsó 1971-es Kitörése is.
  • Lendvay gazdag francia feleségének szavai, újsüttetű Mao és Kína-szimpátiája megelőlegezték azt a szterotíp vélekedést, amely szerint az 1968-as események a párizsi úrifiúk, egyetemisták divatlázongása volt. S amely megjelenik az 1971-es Staféta című filmjében is.
  • A jelképes címadó jelenetet, amelyet Benkő unszolására eljátszanak Lendvai feleségének a párizsi utcán, Kovács az 1949-es VIT-en látta.[2]
  • Liska Tibor közgazdász szerepét eredetileg hivatásos színész játszotta volna, de nem tudták megfelelően beleélni magukat Liska lendületes, szenvedélyes stílusába, így végül Kovács András úgy döntött, vele mondatja el a szöveget. Liska ezt követően még két Bacsó Péter filmben is, az 1970-es Kitörés és az 1971-es Jelenidő című filmjében is szerepelt.

DíjSzerkesztés

  • A IV. Magyar Játékfilmszemle Fődíja, 1968

DokumentumfilmSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

MegjegyzésekSzerkesztés

  1. Kovács Andrásː A szerencse fia. Lehetséges, hogy csaknem fél évszázad távolából Kovács emlékezete kicsit téved. A viszonylag ritka pincebáros Chez Georges 1952 óta a Canettes utcában a Boulevard Saint-Germain közelében áll (11 rue des Canettes).
  2. 53 magyar film -- Kovács András: a 12. és 18. perc körül