Főmenü megnyitása

Nagy István (színművész, 1909–1976)

magyar színész (1909–1976)

Nagy István (Maroslekence, 1909. január 22.Budapest, 1976. január 29.) magyar színész.

Nagy István
Nagy István fortepan 146866.jpg
Életrajzi adatok
Született 1909. január 22.
Maroslekence
Elhunyt 1976. január 29. (67 évesen)[1]
Budapest
Házastársa Haáz Joli
Iskolái Bolyai Tudományegyetem

Nagy István az IMDb-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy István témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

1927–1932 között a kolozsvári tudományegyetem bölcsészkarán tanult, hét évig Nagyenyeden tanított, majd 1934–1941 között a Thália és a Kolozsvári Nemzeti Színház egyik vezető színésze volt. 1941–1945-ben a budapesti Nemzeti Színház, 1946-tól a Fővárosi Operettszínház tagja, Miskolc, majd újra Budapesten a Petőfi és Jókai Színház (a későbbi Thália) következett. 1952-től 1963-ig a Állami Déryné Színház tagja, ahol 1972-ben még fellépett. 1940-től rendszeresen filmezett, többnyire főszerepeket játszott. Alakításait bensőségesség és nagy érzelmi-indulati töltöttség jellemezte. Korának előrehaladtával a megelevenített figurák egyre keserűbbekké váltak.

Főbb színházi szerepeiSzerkesztés

Fővárosi OperettszínházSzerkesztés

  • Kemény Egon - Nóti Károly - Földes Imre - Halász Rudolf: „Fekete liliom” (1946) Romantikus nagyoperett 3 felvonásban. Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1946. december 20. Főszereplők: Karády Katalin, Gombaszögi Ella, Fejes Teri, Somogyi Nusi, Latabár Kálmán, Nagy István, Gozmány György, Zentay Ferenc, id. Latabár Árpád. Rendező: Tihanyi Vilmos. Karnagy: Endre Emil. Díszlet: Bercsényi Tibor. Karády Katalin, Fejes Teri, Gombaszögi Ella ruhái a Szitanágay-szalonban készültek. Revükoreográfia: Rudas-fivérek.

„Fekete liliom

Különösen tetszett Kemény Egon szép és ragyogóan hangszerelt muzsikája. Ábrahám Pál legjobb barátja és állandó hangszerelője eddig csak egy saját művel jelentkezett a zenés színpadon, az 1929-ben bemutatott Kikelet utca 3 című darabjával. A Fekete liliom 18 évi szünet után született, és mindenki megállapította, milyen sajnálatos volt ez nagy kimaradás, hiszen Kemény Egon muzsikája lehári s kálmáni nívót képviselt, ugyanakkor magán viselte a modern zenei irányzatok stílusjegyeit.

Rátonyi Róbert: Operett I.-II.”

FilmjeiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Freebase-adatdump

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Nagy István (magyar nyelven). Hangosfilm. (Hozzáférés: 2018. május 14.)
  • Nagy István (magyar nyelven). ISzDb. (Hozzáférés: 2018. május 14.)
  • Keresztény magyar közéleti almanach, 3. köt. Erdély. Az I. és II. kötet pótlásaival. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. Pátria ny. 391 o.
  • Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571 o.
  • Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub