Nagy István (színművész, 1909–1976)

(1909–1976) magyar színész

Nagy István (Maroslekence, 1909. január 22.Budapest, 1976. január 29.) magyar színész.

Nagy István
Nagy István fortepan 146866.jpg
Született 1909. január 22.
Maroslekence
Elhunyt 1976. január 23. (67 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgársága magyar
Házastársa Haáz Joli
Gyermekei két gyermek
Foglalkozása
Iskolái Kolozsvári I. Ferdinánd Király Tudományegyetem (1927–1932)

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy István témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Nagy Gábor és Nagy Julianna fia. 1927–1932 között a Kolozsvári I. Ferdinánd Király Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tanult, utána Nagyenyeden és Kolozsvárott magyar-román szakos középiskolai tanár volt. 1934–1941 között a Thália és a Kolozsvári Nemzeti Színház egyik vezető színésze volt. 1941–1945-ben a budapesti Nemzeti Színház, 1946-tól a Fővárosi Operettszínház tagja, Miskolc, majd újra Budapesten a Petőfi és Jókai Színház (a későbbi Thália) következett. 1952-től 1963-ig a Állami Déryné Színház tagja, ahol 1972-ben még fellépett. 1940-től rendszeresen filmezett, többnyire főszerepeket játszott. Alakításait bensőségesség és nagy érzelmi-indulati töltöttség jellemezte. Korának előrehaladtával a megelevenített figurák egyre keserűbbekké váltak.

Főbb színházi szerepeiSzerkesztés

Fővárosi OperettszínházSzerkesztés

  • Kemény Egon - Nóti Károly - Földes Imre - Halász Rudolf: „Fekete liliom” (1946) Romantikus nagyoperett 3 felvonásban. Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1946. december 20. Főszereplők: Karády Katalin, Gombaszögi Ella, Fejes Teri, Somogyi Nusi, Latabár Kálmán, Nagy István, Gozmány György, Zentay Ferenc, id. Latabár Árpád. Rendező: Tihanyi Vilmos. Karnagy: Endre Emil. Díszlet: Bercsényi Tibor. Karády Katalin, Fejes Teri, Gombaszögi Ella ruhái a Szitanágay-szalonban készültek. Revükoreográfia: Rudas-fivérek.

„Fekete liliom

Különösen tetszett Kemény Egon szép és ragyogóan hangszerelt muzsikája. Ábrahám Pál legjobb barátja és állandó hangszerelője eddig csak egy saját művel jelentkezett a zenés színpadon, az 1929-ben bemutatott Kikelet utca 3 című darabjával. A Fekete liliom 18 évi szünet után született, és mindenki megállapította, milyen sajnálatos volt ez nagy kimaradás, hiszen Kemény Egon muzsikája lehári s kálmáni nívót képviselt, ugyanakkor magán viselte a modern zenei irányzatok stílusjegyeit.

Rátonyi Róbert: Operett I.-II.”

FilmjeiSzerkesztés

  • Elnémult harangok (1940)
  • Egy éjszaka Erdélyben (1941)
  • Kísértés (1941)
  • Külvárosi őrszoba (1942)
  • A hegyek lánya (1942)
  • Fekete Hajnal (1942)
  • Negyedíziglen (1942)
  • Halálos csók (1942)
  • Egy szív megáll (1942)
  • Féltékenység (1943)
  • És a vakok látnak... (1943)
  • A Benedek ház (1943)
  • Gazdátlan asszony (1944)
  • A két Bajthay (1944)
  • Költözik a hivatal (1953, rövidfilm)
  • Csendes Otthon (1957)
  • Egyiptomi történet (1962)
  • Kincskereső kisködmön (1963, TV rövidfilm)

JegyzetekSzerkesztés

  1. FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. április 24.)
  2. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 10.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Nagy István (magyar nyelven). Hangosfilm. (Hozzáférés: 2018. május 14.)
  • Nagy István (magyar nyelven). ISzDb. (Hozzáférés: 2018. május 14.)
  • Keresztény magyar közéleti almanach, 3. köt. Erdély. Az I. és II. kötet pótlásaival. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. Pátria ny. 391 o.
  • Magyar filmlexikon I–II. Szerk. Veress József. Budapest: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 2005. 1571. o. ISBN 963-7147-45-4
  • Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o.
  • Révai új lexikona XIV. (Mah–Nel). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2004. ISBN 963-955-616-5  
  • Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8