Simor Erzsi

(1913–1977) magyar színésznő

Simor Erzsi, született: Porteller Erzsébet Mária Terézia (Budapest, 1911. július 6.[4][5] – Budapest, 1977. február 2.) magyar színésznő; az 1940-es évek elejének nemzetközi sikereket is elérő filmsztárja.

Simor Erzsi
SzületettPorteller Erzsébet Mária Terézia
1911. július 6.[1]
Budapest
Elhunyt1977. február 2. (65 évesen)[2][3]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Házastársa
Foglalkozásaszínész
SírhelyeFarkasréti temető (37/2-1-42)
Színészi pályafutása
Aktív évek19361976

A Wikimédia Commons tartalmaz Simor Erzsi témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

Porteller Tivadar (Tódor) Emil Máté (1878–1950)[6] kereskedősegéd, látszerész és Zawralek Mária Jozefa (1888–1952)[7] lányaként született.[8] Tanítónői oklevele megszerzése után Góth Sándornál tanulta a színészmesterséget. 1937-ben lett a Magyar Színház tagja, később a Royal Varietében lépett fel, utána az Andrássy úti Színház, majd az Új Magyar Színház szerződtette.

A második világháború után az Igazolóbizottság egy évre eltiltotta a szerepléstől,[9] ezután nem kapott Budapesten szerződést, hisz politikailag megbízhatatlannak számított. Játszott Debrecenben és Pécsett is, majd – hosszú kihagyás után – újra felkerült a fővárosba, a Madách Színház tagja volt 1959-től egészen haláláig. Emlékezetes alakítást nyújtott Schiller Stuart Máriájaként, ugyancsak Schiller Ármány és szerelemjének Lady Milfordjaként és a Hamlet Gertrúdjaként.[10] Második pályaszakaszában a színpadon jól megformált jellemszerepekkel bizonyította tehetsége elmélyülését.[10]

Filmkarrierje szerkesztés

1936-tól filmezett. Az Új Filmlexikon szerint eleinte főként dekoratív megjelenésével aratott sikert.[10] A későbbiekben viszont megmutatta, hogy szépsége markáns jellemábrázoló képességgel párosul.[11]

Olyan férfipartnerek oldalán játszhatott, mint Jávor Pál, Páger Antal, Szilassy László. Többnyire finom lelkű úrilányok (Dankó Pista, Szüts Mara házassága) megformálását bízták rá, de csábító démonként is számítottak rá. (Tóparti látomás, Gyurkovics fiúk), sőt még az ellenséges kémnők is a repertoárjába tartoztak.[12] (Áll a bál, Ismeretlen ellenfél, Akit elkap az ár)

Kalmár László, a közönség várakozásainak, szórakozási igényeinek kielégítését fő céljának tekintő rendező három ízben is komoly szerepet bízott Simor Erzsire. A Szüts Mara házassága, két falusi földbirtokoslány házassági története, afféle modernizált "Gyurkovits-lányok", a címszereplő Simor Erzsivel és a húgát játszó Szörényi Évával éppoly elsöprő sikert aratott, mint a Tóparti látomás.[13]A Tóparti látomásban Simor Erzsi fülledt erotikájú fürdési jelenete is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a film jól teljesített a mozipénztáraknál (állítólag a háború előtti filmgyártás legnagyobb üzleti sikere volt),[14] s a Simor Erzsi által elénekelt Fényes Szabolcs-sláger (Száz vágy muzsikál most az éjben) a rádió állandó műsordarabja lett. A Dankó Pistában, a szegedi cigányprímásról szóló életrajzi filmben Simor Erzsi Dankó Pista (Jávor Pál) feleségét alakította, míg szerelmi vetélytársa: a fékezhetetlenül vad cigánylány, Rózsi szerepében Lukács Margitot lehetett látni.

A Tóth Endre rendezésében készült Semmelweis (1940) című filmben Semmelweis Ignác fiatalkori szerelmét, Micit, a bárónővé avanzsált bécsi énekesnőt formálta meg, akinek a halál – a gyermekágyi láz – árnyékában történő szülése a film egyik drámai jelenete.

Említésreméltó alakítása még a Dr. Kovács István című Páger Antal-filmben a címszereplő menyasszonyának, a nagyravágyó, a vőlegénye családját lenéző, elkényeztetett úrilánynak, Tatár Adának a szerepe. Az Éjfélre kiderül című filmben, ebben a félreértéseken alapuló, sodró lendületű vígjátékban pedig a házasságtörés szélére jutó Donáthné szerepében tűnt fel.

Egy ideig úgy tűnt, hogy Simor Erzsinek arra is lehetősége nyílik, hogy nemzetközi karriert fusson be, ugyanis 1943-ban két olasz filmben (Két szív; Ház a folyó partján) is főszerepet, majd jó kritikákat kapott.[12]

Egészen a második világháború végéig Simor Erzsi a legfoglalkoztatottabb filmszínésznő volt. S választékos eleganciájával nagy hatást gyakorolt a divatra is. Egyenesen divatkirálynőnek titulálták.[15]

Természetesen a háború alatt a többi sztárhoz hasonlóan neki is ki kellett vennie a részét az ország háborús erőfeszítéseiből, kiváltképp a katonák szórakoztatásával. Mint azt a korabeli sajtó megírta, Simor Erzsi igen sok tábori lapot kapott. A 9/4 harckocsizó század tisztikara a legénység nevében arra kérte a színésznőt, hogy énekelje el a Tóparti látomás egyik slágerét. Ezért hálából tiszteletbeli páncélossá fogadták.[15] (Simor azonban túl későn kapta meg a levelet, ezért nem teljesíthette a kérést. Kárpótlásul a tisztikart meghívta egy családi vacsorára.)

Filmkarrierje a szocialista fordulat után megtört. Mivel politikai okokból jó időre vidékre száműzték az addig rendkívül népszerű színésznőt, ezt követően már kivételszámba ment, hogy egy-két filmben (Édes Anna, Pacsirta, stb.) fölkérjék a korábbi sztárstátuszához képest megalázóan kicsiny epizódszerepekre.[12]

Magánélete szerkesztés

Első férje Streitmann Kornél volt, e házassága válással végződött.[16] 1943. július 1-jén hozzáment Kovács Károly színészhez. Újabb válását követően az 1940-es évek végén Nagy Béla színésszel lépett házasságra.[12]

Róla írták szerkesztés

"Szikrázóan szép: furcsa keveréke Tündér Ilonának, a nagyvilági pesti dámának és a hollywoodi magazinszőkeségnek." (Hétfő Reggel című újság, 1939. április 17.)


 
Simor Erzsi és férje Nagy Béla színművész sírja Budapesten. Farkasréti temető: 37/2-1-42. Kallós M. Elek alkotása; a sírt eredetileg Simor Erzsi bronzból készült mellszobra díszítette, ám a szobrot színesfémgyűjtők ellopták


Színpadi szerepei szerkesztés

Filmjei szerkesztés

Játékfilmek szerkesztés

Tévéfilmek szerkesztés

Hangjátékok szerkesztés

  • Mauriac, Francois: Viperafészek (1962)
  • Vészi Endre: A Piros Oroszlán (1962) – a tábornok felesége
  • Ambrus Zoltán: Kultúra füzértánccal (1964)
  • Grozdana Olujić: A szerelemre szavazok (1965)
  • Remenyik Zsigmond: Jordán Elemér első hete a túlvilágon (1970)
  • Macskajáték (1972) rádiós közvetítés

Slágerei szerkesztés

Simor Erzsi több, a második világháború előtt forgatott filmjében is énekelt. A legnépszerűbb slágere a Tóparti látomás című film, Fényes Szabolcs által szerzett dala: A száz vágy muzsikál most az éjben volt.[18] (Ezt a dalt később Karády Katalin is lemezre vette.) A Csak téged látlak című olasz film címadó dala szintén nagy népszerűségre tett szert Simor Erzsi előadásában nemcsak Magyarországon, hanem Olaszországban is.[19]

Archív felvételek szerkesztés

  • A Jávor (1987)
  • Muzsikál a mozi – 'Filmdalok' (1995)

Jegyzetek szerkesztés

  1. születési anyakönyv
  2. Freebase-adatdump. Google
  3. Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. július 10.)
  4. Születése bejegyezve a Bp. IV. ker. (belváros) állami születési akv. 252/1911. folyószáma alatt.
  5. Simor Erzsi (magyar nyelven). Hangosfilm. (Hozzáférés: 2016. május 23.)
  6. Porteller Tódor halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 877/1950. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 12.)
  7. Zawralek Mária halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 398/1952. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 12.)
  8. Porteller Tódor és Zawralek Mária házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 528/1910. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 12.)
  9. Simor Erzsi, az ezerarcú díva, Haraszti Mária írása; Magyar Interaktív Televízió; 2018. július 6.
  10. a b c Új Filmlexikon, 2. kötet (L-Z), Akadémia Kiadó, 1973, 435-436. oldal
  11. Magyar Színházművészeti Lexikon - Simor Erzsi-szócikk (újraközli: oszk.hu)
  12. a b c d Hangosfilm filmenciklopédiája - Simor Erzsi
  13. Nemeskürty István-Szántó Tibor: A magyar filmművészet képeskönyve; Helikon Kiadó, 1985, 83. oldal
  14. Színész vagy filmsztár? - Jávor Pál (3); Balogh Géza írása a Critikai Lapok online-ban
  15. a b Magyar filmsztárok a két világháború közötti Magyarországon - Skaper Brigitta írása a Médiakutató.hu-n
  16. Streitmann Kornél és Porteller Erzsébet házasságkötési bejegyzése a Budapest IV. kerületi polgári házassági akv. 708/1931. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 12.)
  17. Mensáros László Hamletjének hangfelvétele (oszmi.hu, hozzáférés: 2024-01-08)
  18. Simor Erzsi a Száz vágy muzsikál most az éjben című Fényes Szabolcs-slágert énekli a Tóparti látomás című filmből
  19. A Csak téged látlak című dal Simor Erzsi előadásában

Források szerkesztés

További információk szerkesztés