A Zongora a levegőben egy színes magyar filmszatíra, amelyet 1976-ben mutattak be. Forgatókönyvírója és rendezője Bacsó Péter.

Zongora a levegőben
RendezőBacsó Péter
ForgatókönyvíróBacsó Péter
DramaturgMarx József
FőszerepbenJuraj Ďurdiak
Kállai Ferenc
Őze Lajos
Pécsi Ildikó
Ujváry Éva
Tomanek Nándor
Major Tamás
Spányik Éva
Körmendi János
Sallai Kornélia
Ujlaky László
Fogarassy Mária
ZeneVukán György
OperatőrZsombolyai János
VágóKomlóssy Annamária
HangmérnökPeller Károly
JelmeztervezőJán Katalin
DíszlettervezőVayer Tamás
GyártásvezetőOnódi György
Gyártás
GyártóBudapest Játékfilmstúdió
OrszágMagyarország
Nyelvmagyar
Forgatási helyszínÓbudai lakótelep
Vörösmarty téri ORI székház
Mafilm műtermei
Játékidő94 perc
Forgalmazás
ForgalmazóMokép
Bemutató1976. március 18.
További információk
SablonWikidataSegítség

Készítették szerkesztés

Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, valamint Jandó Jenő, Vukán György, Berkes Mária és Berkes Kálmán. Vezényel: Gyulai Gaál János

A filmben részletek hangzanak el: Bartók, Beethoven, Chopin, Liszt és Mozart műveiből.

Szereplők szerkesztés

A film cselekménye szerkesztés

A film alapötletével kapcsolatban Bacsó Péter az alábbiakat mondta:

„Amikor az Ötszemközt című tv-műsorban Vitray Tamás Kocsis Zoltánnal beszélgetett, Kocsis töb­bek között arról beszélt, hogy ott­honában — a lakótelepi házban — konfliktusai támadtak a szomszé­dokkal, megfenyegették, mert sokat gyakorol. Hát nem egy bohózat magva ez?[1]

A film főhőse Kicsi Dániel, fiatal, neves, szorgalmas zon­goraművész, egy tízemeletes panelházba költözik. A hangszer és az új lakó egy kisteherautóval érkezik a lakótelepre, de a szállítómunkások csak a ház bejáratáig viszik és ott is hagyják a zongorát, amely így közlekedési akadályt képez. A helyzetet a házkapun kilépő lakóbizottsági elnök: Dr. Zsák, okleveles vegyészmérnök (nem mellesleg rovar- és féregirtó kisiparos) segít megoldani. Megszervezi, hogy a ház lakói csigán, kötelekkel felhúzzák a hatodik emeletre a zongorát. Padlizsán Tamás főkönyvelő, a ház lakóinak nevében virágcsokorral csönget be a Kicsi Dánielhez, és mert megrögzött, lelkes, de dilettáns művészetkedvelő, megkéri az ifjú művészt, hogy engedje meg neki, hogy a gyakorlását meghallgathassa. Ám miután sokadszorra is csak ugyanazt a futamot hallja, megunja és otthagyja a fiatal zongoristát. Az esti hangszeres gyakorlás megzavarja a közvetlen szomszéd lakásban magányosan élő, és mindennel elégedetlen Janicsár Béla, gimnáziumi igazgató helyettest is, aki előbb átdörömböl, majd be is csönget a zongoraművészhez. A ház lakóinak életét és nyugalmát innentől kezdve alaposan felforgatja az otthon rendszertelenül gyakorló művész és had­járatot indítanak a megzabolázására, majd a szó szoros értelmében kifüs­tölésére. Ehhez segítségül hívják a muzsi­ka-, de inkább fiatal muzsikusra-éhes tanácsi előadónőt, a lakók közül a több műszakban dolgozó munkást, a lankadt és fásult nyomozót és még az országgyűlési képviselőt is. Közben a zongoristának is bo­nyodalmai támadnak művészete gyakorlásában. Előbb a lemezfelvétel alkalmával az elismert, de opportunista idősödő karmesterrel kerül konfliktusba, majd a koncertjén a nézők közül a tokiói verseny zsűrielnök, magyar származású, sznob, szépasszony feleségnek, – a művészetekre süket, ám a fiatal muzsikushoz nagyon is vonzódó – a zeneműbe belecsengő fülönfüggői miatt alkotói válságba kerül. Szipkáné, a művészeti főtanács tagja Kicsi Dánielt ugyan ráveszi, hogy kérjen bocsánatot a karmestertől, aki kikapcsolódásképpen a hétvégi kertjébe is meghívja, de a külföldi versenyt repülőjegyestől elutasítja. A művészi válsága odáig fajul, hogy már gyakorolni sincs kedve. A ház lakóinak már az éjszakai csend is szokatlanul gyanús és a lakók közül Janicsár, már csak a szó szerinti kifüstölésben lát megoldást. A film végén füst száll a lakóház hatodik emeleti lakásából, a ház lakói mind az utcára sietnek, egyedül a zongoraművész maradt a lakásában. A lakók kiáltozását meghallva a zárójele­netében a fiatal művész kiugrik az égő lakásból. Egy a lakók által kifeszített tűzoltóponyvára esik. A ponyván jókedvűen föl-le ugráltatják la­kótársai…

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Féjja Sándor: Egy filmvígjáték hatásvizsgálatának tapasztalatai. Zongora a levegőben; Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum–MOKÉP, Budapest, 1978 (Film és közönség)