A Hór-patak a Bükkben ered Répáshutától északnyugati irányban. A répáshutaiak szerint a patak szelet is kelt, amelyet a Hór szelinek hívnak, melyet valójában a patak által kivájt szurdokvölgyben lefelé áramló hideg légáramlatok okoznak.[1] A patak felső vízgyűjtő területe a Déli-Bükk völgyeinek vizeit gyűjti össze, melyek elsősorban a Balla-völgy, a Pazsag-völgy időszakos vizeit, illetve a Hosszú-völgy és a Hideg-patak völgyének vizeit gyűjti össze.[2]

Hór-patak
Közigazgatás
Országok Magyarország Magyarország
Földrajzi adatok
Forrás Répáshuta, Hór-völgy, Bükk-vidék, Magyarország
Torkolat Kánya-patak, Mezőkövesd
é. sz. 47° 48′ 00″, k. h. 20° 34′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 48′ 00″, k. h. 20° 34′ 60″
A Wikimédia Commons tartalmaz Hór-patak témájú médiaállományokat.

A Hór-patakról elnevezett Hór-völgyében található a Suba-lyuk nevű barlang, amely Cserépfalutól mintegy 1,5 kilométernyire található.[3]

LefolyásaSzerkesztés

 
A Hórvölgyi-víztározó Mezőkövesd és Bogács között

A Hór-patak a Bükk hegységben ered, majd innen először délnyugatnak veszi útját, átvág Répáshután, majd innen délnek fordul és átvágva az Egri-Bükkalja dimbes-dombos vidékén az Alföld északi peremvidékére ér, s Mezőkövesd alatt beleömlik a Kánya-patakba. Beletorkollik a Cseresznyés-patak, a Szoros-patak, valamint számos kisebb vízfolyás. A Hór-patakon hozták létre a Hórvölgyi-víztározót Mezőkövesdtől északra.

A patak érinti a Bükki Nemzeti Park területét.

ÁllatvilágaSzerkesztés

A patak halfaunáját a következő halak alkotják: bodorka (Rutilus rutilus), dévérkeszeg (Abramis brama), domolykó (Leuciscus cephalus), ezüstkárász (Carassius gibelio), jászkeszeg (Leuciscus idus), karikakeszeg (Abramis bjoerkna), kövi csík (Barbatula barbatula), ponty (Cyprinus carpio), réti csík (Misgurnus fossilis), sügér (Perca fluviatilis), tiszai küllő (Gobio carpathicus), vágó csík (Cobitis elongatoides).[4]

NövényvilágaSzerkesztés

A patak völgyének magasabban fekvő részeiről ismert növényfaj a bugás fürtösveronika (Pseudolysimachion spurium (L.) Rauschert subsp. foliosum (W et K) Harle).[5]

Védett területek a patak menténSzerkesztés

Part menti településekSzerkesztés

A Hór-patak mentén fekvő településeken összesen közel 20 000 fő lakik.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Hór-patak eredete. (Hozzáférés: 2013. augusztus 22.)[halott link]
  2. A Bükk-hegység patakjai. (Hozzáférés: 2013. augusztus 22.)
  3. A Mussolini-barlang ásatásainak eredményei. barlang.hu. [2009. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  4. A halfauna vizsgálata a kelet-magyarországi Eger-patak vízrendszerén. haltanitarsasag.hu. (Hozzáférés: 2016. március 15.)
  5. PENKSZA Károly MALATINSZKY Ákos Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Növénytani és Növényélettani Tanszék: Adatok a Putnoki-dombság edényes flórájához I.. docplayer.hu. [2018. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 30.)