A Kácsi-patak az Egri-Bükkalján, Kács településtől északnyugatra, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, mintegy 230 méteres tengerszint feletti magasságban ered. A patak a kácsi forráscsoportból ered, ahol összesen tizennégy darab forrás vizeit gyűjti magába. A források vize magasabb, mint az évi közepes léghőmérséklet, tehát úgy is vehetjük, hogy termálvizet szolgáltatnak. A kácsi forráscsoport vizei a hegylábaknál található karsztvíz megcsapolási szint legalsó rétegénél jönnek felszínre, tehát állandó vízbázissal, vízutánpótlással rendelkeznek. A források összes felszínre törő vízhozama 5000 l/perc. A hideg forrásokból származó vízmennyiséget a sályi forráscsoport vizeivel együtt összesen, mintegy 40 000 embernek adnak ivóvizet. A forráscsoport vizeit az Észak-Magyarországi Regionális Vízmű hasznosítja. A források vizének ilyetén felhasználási módja 1972 óta van így megszervezve. A patakban fekete bödöncsiga (Theodoxus prevostianus) él.

Kácsi-patak
Közigazgatás
Országok Magyarország Magyarország
Földrajzi adatok
Hossz18,34 km
Forrásszint230 m
Forrás kácsi-forráscsoport (14 forrásból) Kács, Bükk-vidék, Magyarország
Torkolat Csincse-patak, Mezőnagymihály
é. sz. 47° 48′ 00″, k. h. 20° 46′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 48′ 00″, k. h. 20° 46′ 00″

A patak vizének energiáit a múltban 12 darab vízimalom hasznosította, melyek közül némelyik gabonát őrölt, némelyik kendert tört, némelyik pedig fűrészelt. A modernebb időkben a patak egyes malmait az áramfejlesztésbe is bevonták. Ezen malmok közül néhányról van tudomásunk: Tizedes-malom, Zsindeles-malom, Kecskekő-malom, Kis-malom, Gödör-malom, Égett-malom, Bodnár-malom. Ez utóbbit 1986-ban felújították, ám azóta ismét leromlott az állapota. A malomba a nekézsenyi-malom felszereléseit csoportosították át a felújításnál. Fából készült vízkereke elkorhadt, vízellátó csatornája nem működik. A patakról Balázs Béla F. verset is írt A kácsi patak címmel.[1]

VízrajzaSzerkesztés

LefolyásaSzerkesztés

A patak Kácson keresztülfolyva déli, majd délkeleti irányban átfolyik Tibolddaróc községen, majd Bükkábrány és Mezőnyárád közt beleömlik a Sályi-patak, Mezőnyárád alatt a Száraz-tó-érrel gazdagodik vize, majd pedig Mezőkeresztesen átfolyva délkeleti irányba halad tovább, egészen Mezőnagymihályig, ahol beletorkollik a Csincse-patakba. A Kácsi-patak az Eger-patak vízgyűjtőterületéhez tartozik és az Eger–Laskó–Csincse-vízrendszer részét képezi.[2][3]

ÁllatvilágaSzerkesztés

A patak halfaunáját a következő halak alkotják: balin (Aspius aspius), bodorka (Rutilus rutilus), csuka (Esox lucius), domolykó (Leuciscus cephalus), ezüstkárász (Carassius gibelio), fekete törpeharcsa (Ameiurus melas), folyami géb (Neogobius fluvatilis), halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus), karikakeszeg (Abramis bjoerkna), kövi csík (Barbatula barbatula), küsz (Alburnus alburnus), razbóra (Pseudorasbora parva), sujtásos küsz* (Alburnoides bipunctatus), sügér (Perca fluviatilis), szivárványos ökle (Rhodeus amarus), tiszai küllő (Gobio carpathicus), vágó csík (Cobitis elongatoides), vágó durbincs (Gymnocephalus cernua), vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus).[4]

Partmenti településekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Kácsi-források és a patak. (Hozzáférés: 2013. szeptember 25.)
  2. Bükk és Borsodi-Mezőség tervezési alegység. Bükk és Borsodi-Mezőség tervezési alegység, 2009 [2013. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 1.)
  3. A Bükk vizei. (Hozzáférés: 2013. szeptember 1.)
  4. A halfauna vizsgálata a kelet-magyarországi Eger-patak vízrendszerén. haltanitarsasag.hu. (Hozzáférés: 2016. március 15.)