Főmenü megnyitása

Bükkábrány község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőkövesdi járásban. A Bükk-vidék és az Alföld találkozásánál fekszik, észak-déli irányban elterülő település. Miskolctól 33 kilométerre délre található, Egertől 28 kilométerre.

Bükkábrány
Bükkábrányi polgármesteri hivatal
Bükkábrányi polgármesteri hivatal
Bükkábrány címere
Bükkábrány címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMezőkövesdi
Jogállás község
Polgármester Szalai Szabolcs (FIDESZKDNP)[1]
Irányítószám 3422
Körzethívószám 49
Népesség
Teljes népesség1697 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség93,51 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,02 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájMiskolci-Bükkalja[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bükkábrány (Magyarország)
Bükkábrány
Bükkábrány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 53′ 15″, k. h. 20° 41′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 53′ 15″, k. h. 20° 41′ 01″
Bükkábrány (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Bükkábrány
Bükkábrány
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Bükkábrány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bükkábrány témájú médiaállományokat.
A bükkábrányi lignitbányában talált megkövesedett mocsári fenyők (Taxodium) csoportjának egy tagja. Magassága cca. 3m. jelenleg az Ipolytarnóci Ősfenyő bemutatóházban található

Nevének eredeteSzerkesztés

Egy 13. századi oklevélen említik először, Ábrány néven. Feltehetőleg az Ábrahám személynévből származik a neve.

TörténeteSzerkesztés

Már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. A honfoglaló magyarok itt tartottak pihenőt. Az Örs vezérhez tartozó kabarok szálláshelye, később az Árpád-házi királyok birtoka volt.

Kács nevét 1221-ben említették először az oklevelek.

Nagy Lajos király mezővárosi rangra emelte, amelyet a török hódoltságig tartott meg.

A 15. századtól a 20. századig Alsó- és Felsőábrányként szerepelt. Mária Terézia postaállomást létesített itt.

Felsőábrány főleg reformátusok által lakott település volt, Alsóábrányt pedig római katolikusok lakták.

1949-ben egyesítették a két községet Bükkábrány néven.[4]

A falu egykor szűcseiről volt híres, később lignitbányájáról. Itt találták 2007 júliusában a bükkábrányi ősfákat. A lignitbányában szinte épen maradt famatuzsálemeket találtak. A hétmillió éves mocsári ciprusokat a nagyközönség is megcsodálhatja, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területén.

NépcsoportokSzerkesztés

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.[5]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

NevezetességeiSzerkesztés

Környező településekSzerkesztés

Mezőnyárád 2 km-re, Sály 7 km-re, Tibolddaróc 5 km-re, Vatta 6 km-re. A legközelebbi városok: Emőd és Mezőkövesd (utóbbi 13 kilométerre).

Ismert emberekSzerkesztés

  • Vályi Nagy Károly - a szépmíves szűcsmesterség bükkábrányi megalapítója. A gömöri eredetű Vályi Nagy Károly a közeli Gelejen tanulta a díszes-szűcsséget és a családalapítás után itt telepedett le. A mesterség hat évtizeden át szállt apáról fiúra. A Vályi Nagy család készítményeinek helyben volt legnagyobb keletje, a bükkábrányiak az egyszerűbb munkákat kedvelték. Az általuk készített cifra hosszú férfibundákat és himzett női bekecseket (kuzsukat) Tardra szállították. E sajátos díszítő művészetet a tardi matyó izlés tartotta fenn, mely különösen az asszonynép körében volt kedvelt; ők kedvelték a cserfarózsás, tulipántos, csicsórózsás himzéseket.
  • Répássy János alsóábrányi plébános

Bükkábrányban születtekSzerkesztés

Itt született Géczy István (Alsóábrány, 1860. május 20. - Budapest, 1936. január 8.) népszínműíró, színész. Nevét 1897-ben a Gyimesi vadvirág című műve tette országosan ismertté.

KépekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Bükkábrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Bükkábrány története a KSH online helységnévtárában
  5. A nemzetiségi népesség száma 2001

További információkSzerkesztés