Bükkábrány
Bükkábrány község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőkövesdi járásban.
Bükkábrány | |||
![]() | |||
Bükkábrányi polgármesteri hivatal | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Mezőkövesdi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Szalai Szabolcs (FIDESZ–KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 3422 | ||
Körzethívószám | 49 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1697 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
Népsűrűség | 93,51 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 18,02 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
Földrajzi középtáj | Bükk-vidék[3] | ||
Földrajzi kistáj | Miskolci-Bükkalja[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 53′ 15″, k. h. 20° 41′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 53′ 15″, k. h. 20° 41′ 01″ | |||
Bükkábrány weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Bükkábrány témájú médiaállományokat. |
Lakosainak száma 2020-ban 1827.
FekvéseSzerkesztés
A Bükk-vidék és az Alföld találkozásánál, észak-déli irányban elterülő település. Miskolctól 33 kilométerre délre található, Egertől 28 kilométerre. A környező települések közül Mezőnyárád 2, Tibolddaróc 5, Vatta 6, Sály pedig 7 kilométerre található. A legközelebbi városok Emőd és a 13 kilométerre fekvő Mezőkövesd.
TörténeteSzerkesztés
Már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. A honfoglaló magyarok itt tartottak pihenőt. Az Örs vezérhez tartozó kabarok szálláshelye, később az Árpád-házi királyok birtoka volt.
Kács nevét 1221-ben említették először az oklevelek.
Nagy Lajos király mezővárosi rangra emelte, amelyet a török hódoltságig tartott meg.
A 15. századtól a 20. századig Alsó- és Felsőábrányként szerepelt. Mária Terézia postaállomást létesített itt.
Felsőábrány főleg reformátusok által lakott település volt, Alsóábrányt pedig római katolikusok lakták.
1949-ben egyesítették a két községet Bükkábrány néven.[4]
A falu egykor szűcseiről volt híres, később lignitbányájáról. Itt találták 2007 júliusában a bükkábrányi ősfákat. A lignitbányában szinte épen maradt famatuzsálemeket találtak. A hétmillió éves mocsári ciprusokat a nagyközönség is megcsodálhatja, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területén.
Nevének eredeteSzerkesztés
Egy 13. századi oklevélen említik először, Ábrány néven. Feltehetőleg az Ábrahám személynévből származik a neve.
KözéleteSzerkesztés
PolgármestereiSzerkesztés
- 1990-1994: Dudás Sándor (független)[5]
- 1994-1998: Dudás Sándor (független)[6]
- 1998-2002: Dudás Sándor (független)[7]
- 2002-2006: Tóth Péter (független)[8]
- 2006-2010: Tóth-Móricz Péter (független)[9]
- 2010-2014: Szalai Szabolcs (Fidesz–KDNP)[1]
- 2014-2019: Szalai Szabolcs (Fidesz-KDNP)[10]
- 2019-től: Szalai Szabolcs (Fidesz-KDNP)[11]
NépességSzerkesztés
A település népességének változása:
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,3%-a magyarnak, 0,5% németnek mondta magát (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53%, református 23,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 3,6% (19,2% nem válaszolt).[13]
NevezetességeiSzerkesztés
- Alsóábrányi római katolikus templom. 1750-ben épült, barokk stílusú. Belső része valamivel később készült rokokó stílusban.
- Felsőábrányi református templom. A mai templom 1802-ben épült, 1914-ben bővítették ki.
- Emlékmű
- Géczy István szobra
- Bükkábrányi ősfák
- Bükkábrányi birsültetvény
Ismert emberekSzerkesztés
- Vályi Nagy Károly - a szépmíves szűcsmesterség bükkábrányi megalapítója. A gömöri eredetű Vályi Nagy Károly a közeli Gelejen tanulta a díszes-szűcsséget és a családalapítás után itt telepedett le. A mesterség hat évtizeden át szállt apáról fiúra. A Vályi Nagy család készítményeinek helyben volt legnagyobb keletje, a bükkábrányiak az egyszerűbb munkákat kedvelték. Az általuk készített cifra hosszú férfibundákat és himzett női bekecseket (kuzsukat) Tardra szállították. E sajátos díszítő művészetet a tardi matyó izlés tartotta fenn, mely különösen az asszonynép körében volt kedvelt; ők kedvelték a cserfarózsás, tulipántos, csicsórózsás himzéseket.
- Répássy János alsóábrányi plébános
Bükkábrányban születtekSzerkesztés
Itt született Géczy István (Alsóábrány, 1860. május 20. - Budapest, 1936. január 8.) népszínműíró, színész. Nevét 1897-ben a Gyimesi vadvirág című műve tette országosan ismertté.
KépekSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b Bükkábrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Bükkábrány története a KSH online helységnévtárában
- ↑ Bükkábrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Bükkábrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
- ↑ Bükkábrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ Bükkábrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ Bükkábrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ Bükkábrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ Bükkábrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001[halott link]
- ↑ Bükkábrány Helységnévtár