Bükkábrány

	Bükkábrány
	Bükkábrányi polgármesteri hivatal
	; Bükkábrány címere
	; Bükkábrány címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Mezőkövesdi
Jogállás	község
Polgármester	Szalai Szabolcs (FIDESZ–KDNP)
Irányítószám	3422
Körzethívószám	49
	Népesség
Teljes népesség	1697 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	93,51 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	18,02 km²
Földrajzi nagytáj	Észak-magyarországi-középhegység
Földrajzi középtáj	Bükk-vidék
Földrajzi kistáj	Miskolci-Bükkalja
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Bükkábrány Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 53′ 15″, k. h. 20° 41′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 53′ 15″, k. h. 20° 41′ 01″
	Bükkábrány Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
	Bükkábrány weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bükkábrány témájú médiaállományokat.

Bükkábrány község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőkövesdi járásban.

A bükkábrányi lignitbányában talált megkövesedett mocsári fenyők (Taxodium) csoportjának egy tagja. Magassága cca. 3m. jelenleg az Ipolytarnóci Ősfenyő bemutatóházban található

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Története
- 2.1 Nevének eredete
3 Közélete
- 3.1 Polgármesterei
4 Népesség
5 Nevezetességei
6 Ismert emberek
- 6.1 Bükkábrányban születtek
7 Képek
8 Jegyzetek
9 További információk

FekvéseSzerkesztés

A Bükk-vidék és az Alföld találkozásánál, észak-déli irányban elterülő település. Miskolctól 33 kilométerre délre található, Egertől 28 kilométerre. A környező települések közül Mezőnyárád 2, Tibolddaróc 5, Vatta 6, Sály pedig 7 kilométerre található. A legközelebbi városok Emőd és a 13 kilométerre fekvő Mezőkövesd.

TörténeteSzerkesztés

Már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. A honfoglaló magyarok itt tartottak pihenőt. Az Örs vezérhez tartozó kabarok szálláshelye, később az Árpád-házi királyok birtoka volt.

Kács nevét 1221-ben említették először az oklevelek.

Nagy Lajos király mezővárosi rangra emelte, amelyet a török hódoltságig tartott meg.

A 15. századtól a 20. századig Alsó- és Felsőábrányként szerepelt. Mária Terézia postaállomást létesített itt.

Felsőábrány főleg reformátusok által lakott település volt, Alsóábrányt pedig római katolikusok lakták.

1949-ben egyesítették a két községet Bükkábrány néven.^[4]

A falu egykor szűcseiről volt híres, később lignitbányájáról. Itt találták 2007 júliusában a bükkábrányi ősfákat. A lignitbányában szinte épen maradt famatuzsálemeket találtak. A hétmillió éves mocsári ciprusokat a nagyközönség is megcsodálhatja, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területén.

Nevének eredeteSzerkesztés

Egy 13. századi oklevélen említik először, Ábrány néven. Feltehetőleg az Ábrahám személynévből származik a neve.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

1990-1994:
1994-1998: Dudás Sándor (független)^[5]
1998-2002:
2002-2006:
2006-2010:
2010-2014: Szalai Szabolcs (FIDESZ–KDNP)^[1]
2014-2019:
2019-től:

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.^[6]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,3%-a magyarnak, 0,5% németnek mondta magát (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53%, református 23,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 3,6% (19,2% nem válaszolt).^[7]

NevezetességeiSzerkesztés

Alsóábrányi római katolikus templom. 1750-ben épült, barokk stílusú. Belső része valamivel később készült rokokó stílusban.
Felsőábrányi református templom. A mai templom 1802-ben épült, 1914-ben bővítették ki.
Emlékmű
Géczy István szobra
Bükkábrányi ősfák
Bükkábrányi birsültetvény

Ismert emberekSzerkesztés

Vályi Nagy Károly - a szépmíves szűcsmesterség bükkábrányi megalapítója. A gömöri eredetű Vályi Nagy Károly a közeli Gelejen tanulta a díszes-szűcsséget és a családalapítás után itt telepedett le. A mesterség hat évtizeden át szállt apáról fiúra. A Vályi Nagy család készítményeinek helyben volt legnagyobb keletje, a bükkábrányiak az egyszerűbb munkákat kedvelték. Az általuk készített cifra hosszú férfibundákat és himzett női bekecseket (kuzsukat) Tardra szállították. E sajátos díszítő művészetet a tardi matyó izlés tartotta fenn, mely különösen az asszonynép körében volt kedvelt; ők kedvelték a cserfarózsás, tulipántos, csicsórózsás himzéseket.
Répássy János alsóábrányi plébános

Bükkábrányban születtekSzerkesztés

Itt született Géczy István (Alsóábrány, 1860. május 20. - Budapest, 1936. január 8.) népszínműíró, színész. Nevét 1897-ben a Gyimesi vadvirág című műve tette országosan ismertté.