Bükkábrány

	Bükkábrány
	Bükkábrányi polgármesteri hivatal
	; Bükkábrány címere
	; Bükkábrány címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Mezőkövesdi
Jogállás	község
Polgármester	Szalai Szabolcs (FIDESZ–KDNP)
Irányítószám	3422
Körzethívószám	49
	Népesség
Teljes népesség	1697 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	93,51 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	18,02 km²
Földrajzi nagytáj	Észak-magyarországi-középhegység
Földrajzi középtáj	Bükk-vidék
Földrajzi kistáj	Miskolci-Bükkalja
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Bükkábrány Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 53′ 15″, k. h. 20° 41′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 53′ 15″, k. h. 20° 41′ 01″
	Bükkábrány Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
	Bükkábrány weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bükkábrány témájú médiaállományokat.

Bükkábrány község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőkövesdi járásban. A Bükk-vidék és az Alföld találkozásánál fekszik, észak-déli irányban elterülő település. Miskolctól 33 kilométerre délre található, Egertől 28 kilométerre.

A bükkábrányi lignitbányában talált megkövesedett mocsári fenyők (Taxodium) csoportjának egy tagja. Magassága cca. 3m. jelenleg az Ipolytarnóci Ősfenyő bemutatóházban található

Tartalomjegyzék

1 Nevének eredete
2 Története
3 Népcsoportok
4 Népesség
5 Nevezetességei
6 Környező települések
7 Ismert emberek
- 7.1 Bükkábrányban születtek
8 Képek
9 Jegyzetek
10 További információk

Nevének eredeteSzerkesztés

Egy 13. századi oklevélen említik először, Ábrány néven. Feltehetőleg az Ábrahám személynévből származik a neve.

TörténeteSzerkesztés

Már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. A honfoglaló magyarok itt tartottak pihenőt. Az Örs vezérhez tartozó kabarok szálláshelye, később az Árpád-házi királyok birtoka volt.

Kács nevét 1221-ben említették először az oklevelek.

Nagy Lajos király mezővárosi rangra emelte, amelyet a török hódoltságig tartott meg.

A 15. századtól a 20. századig Alsó- és Felsőábrányként szerepelt. Mária Terézia postaállomást létesített itt.

Felsőábrány főleg reformátusok által lakott település volt, Alsóábrányt pedig római katolikusok lakták.

1949-ben egyesítették a két községet Bükkábrány néven.^[4]

A falu egykor szűcseiről volt híres, később lignitbányájáról. Itt találták 2007 júliusában a bükkábrányi ősfákat. A lignitbányában szinte épen maradt famatuzsálemeket találtak. A hétmillió éves mocsári ciprusokat a nagyközönség is megcsodálhatja, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területén.

NépcsoportokSzerkesztés

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.^[5]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

NevezetességeiSzerkesztés

Alsóábrányi római katolikus templom. 1750-ben épült, barokk stílusú. Belső része valamivel később készült rokokó stílusban.
Felsőábrányi református templom. A mai templom 1802-ben épült, 1914-ben bővítették ki.
Emlékmű
Géczy István szobra
Bükkábrányi ősfák
Bükkábrányi birsültetvény

Környező településekSzerkesztés

Mezőnyárád 2 km-re, Sály 7 km-re, Tibolddaróc 5 km-re, Vatta 6 km-re. A legközelebbi városok: Emőd és Mezőkövesd (utóbbi 13 kilométerre).

Ismert emberekSzerkesztés

Vályi Nagy Károly - a szépmíves szűcsmesterség bükkábrányi megalapítója. A gömöri eredetű Vályi Nagy Károly a közeli Gelejen tanulta a díszes-szűcsséget és a családalapítás után itt telepedett le. A mesterség hat évtizeden át szállt apáról fiúra. A Vályi Nagy család készítményeinek helyben volt legnagyobb keletje, a bükkábrányiak az egyszerűbb munkákat kedvelték. Az általuk készített cifra hosszú férfibundákat és himzett női bekecseket (kuzsukat) Tardra szállították. E sajátos díszítő művészetet a tardi matyó izlés tartotta fenn, mely különösen az asszonynép körében volt kedvelt; ők kedvelték a cserfarózsás, tulipántos, csicsórózsás himzéseket.
Répássy János alsóábrányi plébános

Bükkábrányban születtekSzerkesztés

Itt született Géczy István (Alsóábrány, 1860. május 20. - Budapest, 1936. január 8.) népszínműíró, színész. Nevét 1897-ben a Gyimesi vadvirág című műve tette országosan ismertté.