Vatta (település)
Vatta község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőkövesdi járásban.
| Vatta | |||
 | |||
| A kastély légi fotója | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Mezőkövesdi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Birinyi László (Független) | ||
| Irányítószám | 3431 | ||
| Körzethívószám | 49 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 921 fő (2015. jan. 1.)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 39,25 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 23,34 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[2] | ||
| Földrajzi középtáj | Bükk-vidék[2] | ||
| Földrajzi kistáj | Miskolci-Bükkalja[2] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Vatta
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 55′ 15″, k. h. 20° 44′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 55′ 15″, k. h. 20° 44′ 22″ | |||
Vatta
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
| |||
| Vatta weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vatta témájú médiaállományokat. | |||
FekvéseSzerkesztés
A megye déli részén, Miskolctól 30, Mezőkövesdtől 19 kilométer távolságra található, a 3-as főút mentén. Délnyugatról a legközelebbi település Bükkábrány, keletről pedig Emőd, mindkettővel a 3-as főút kapcsolja össze. Északi szomszédjával, Harsánnyal a 2515-ös, déli szomszédjával, Csincsével a 3306-os közút köti össze, az északnyugati szomszédságában elterülő Borsodgesztre pedig a 25 116-os számú mellékút vezet a település nyugati külterületéről. Közigazgatási területe nyugat-északnyugat felől egy-egy rövid szakaszon határos még Tibolddaróccal és Sállyal is, de e községekkel nincs közvetlen, kiépített közúti kapcsolata.
Nevének eredeteSzerkesztés
Neve személynévből keletkezett magyar névadással. A helyi hagyomány szerint a 11. században élt pogány Vata vezérről kapta nevét.
TörténeteSzerkesztés
Első írásos említése 1323-ban történik egy oklevélben. A következő évszázadokban Vatha, Woytha, Watha, és Bata néven említik. 1475-től találkozhatunk Alsó-és Felsővatta elnevezésekkel, ami arra utal, hogy két önálló községről volt szó. Idővel ezek a községek összeolvadtak. A török többször feldúlja, illetve fel is égeti a falut, lakóinak sokszor kell elmenekülniük. A török pusztítás után csak az 1730-as években kerül sor nagyobb betelepítésre. 1895-ben nagyközség lett. 1950-től önálló tanácsú község. A rendszerváltás után 1990-ben alakul meg helyi önkormányzata.
KözéleteSzerkesztés
PolgármestereiSzerkesztés
- 1990–1994: Valkó Zoltán (független)[3]
- 1994–1998: Veréb József (független)[4]
- 1998–2002: Veréb József (független)[5]
- 2002–2006: Veréb József (független)[6]
- 2006–2010: Veréb József (független)[7]
- 2010–2014: Korán István Attila (Fidesz-KDNP)[8]
- 2014–2019: Korán István Attila (Fidesz-KDNP)[9]
- 2019–2020: Vas Béla (független)[10]
- 2020-tól: Birinyi László (Független)
2020. szeptember 20-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kell tartani a településen, az előző képviselő-testület néhány hónappal korábban kimondott önfeloszlatása miatt.
NépességSzerkesztés
A település népességének változása:
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,8%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,6% németnek, 0,2% ruszinnak, 0,4% ukránnak mondta magát (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,3%, református 34,8%, görögkatolikus 1%, felekezeten kívüli 7,6% (12,3% nem válaszolt).[12]
NevezetességeiSzerkesztés
- Odescalchi-kastély. A 18. században épült. A kastély tulajdonosa 1943-tól bácsszentiváni Michailovits család.
- Római katolikus templom. Késő barokk stílusú, a 18. század végén épült. A szeplőtelen fogantatás tiszteletére van felszentelve.
- Református templom
- Hősi Emlékmű. 1926-ban állították fel. Pásztor János szobrászművész készítette.
Ismert emberekSzerkesztés
Vattán születtekSzerkesztés
- Itt született 1812. augusztus 27-én Szemere Bertalan.
- Itt született 1906-ban Padányi Viktor író, történész, a magyar őstörténet jeles kutatója.
Vattán hunytak elSzerkesztés
- Itt hunyt el 1885. június 5-én Tóth Endre költő.
Szomszédos településekSzerkesztés
Csincse 6 km-re, Harsány 7 km-re, Bükkábrány 7 km-re, Tibolddaróc 10 km-re, Sály 8 km-re, Borsodgeszt 7 km-re. A legközelebbi város: Emőd 7 kilométerre.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Vatta települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Vatta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
- ↑ Vatta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ Vatta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ Vatta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ Vatta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Vatta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
- ↑ Vatta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001[halott link]
- ↑ Vatta Helységnévtár
