Vatta (település)
Vatta község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőkövesdi járásban. A megye déli részén, Miskolctól 30, Mezőkövesdtől 19 kilométer távolságra található.
Vatta | |||
![]() | |||
A kastély légi fotója | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Mezőkövesdi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Korán István Attila (FIDESZ–KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 3431 | ||
Körzethívószám | 49 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 921 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
Népsűrűség | 39,25 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 23,34 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
Földrajzi középtáj | Bükk-vidék[3] | ||
Földrajzi kistáj | Miskolci-Bükkalja[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 55′ 15″, k. h. 20° 44′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 55′ 15″, k. h. 20° 44′ 22″ | |||
Vatta weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Vatta témájú médiaállományokat. |
Nevének eredeteSzerkesztés
Neve személynévből keletkezett magyar névadással. A helyi hagyomány szerint a 11. században élt pogány Vata vezérről kapta nevét.
TörténeteSzerkesztés
Első írásos említése 1323-ban történik egy oklevélben. A következő évszázadokban Vatha, Woytha, Watha, és Bata néven említik. 1475-től találkozhatunk Alsó-és Felsővatta elnevezésekkel, ami arra utal, hogy két önálló községről volt szó. Idővel ezek a községek összeolvadtak. A török többször feldúlja, illetve fel is égeti a falut, lakóinak sokszor kell elmenekülniük. A török pusztítás után csak az 1730-as években kerül sor nagyobb betelepítésre. 1895-ben nagyközség lett. 1950-től önálló tanácsú község. A rendszerváltás után 1990-ben alakul meg helyi önkormányzata.
NépcsoportokSzerkesztés
NépességSzerkesztés
A település népességének változása:
NevezetességeiSzerkesztés
- Odescalchi-kastély. A 18. században épült.
- Római katolikus templom. Késő barokk stílusú, a 18. század végén épült. A szeplőtelen fogantatás tiszteletére van felszentelve.
- Református templom
- Hősi Emlékmű. 1926-ban állították fel. Pásztor János szobrászművész készítette.
Ismert emberekSzerkesztés
Vattán születtekSzerkesztés
- Itt született 1812. augusztus 27-én Szemere Bertalan.
- Itt született 1906-ban Padányi Viktor író, történész, a magyar őstörténet jeles kutatója.
Vattán hunytak elSzerkesztés
- Itt hunyt el 1885. június 5-én Tóth Endre költő.
Szomszédos településekSzerkesztés
Csincse 6 km-re, Harsány 7 km-re, Bükkábrány 7 km-re, Tibolddaróc 10 km-re, Sály 8 km-re, Borsodgeszt 7 km-re. A legközelebbi város: Emőd 7 kilométerre.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Vatta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001