Főmenü megnyitása

Sály község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőkövesdi járásban.

Sály
Sály, Eötvös-Gorove-kastély
Sály, Eötvös-Gorove-kastély
Sály címere
Sály címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMezőkövesdi
Jogállás község
Polgármester Fekete Jánosné[1]
Irányítószám 3425
Körzethívószám 49
Népesség
Teljes népesség1752 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség67,7 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület25,57 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájMiskolci-Bükkalja[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sály (Magyarország)
Sály
Sály
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 56′ 53″, k. h. 20° 39′ 52″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 53″, k. h. 20° 39′ 52″
Sály (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Sály
Sály
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Sály weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sály témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

A Bükk-vidék, azon belül is a Miskolci-Bükkalja területén fekszik, a 3-as főúttól 6 kilométerre egy völgyben.

TörténeteSzerkesztés

 
Sály, Gárdonyi Géza emlékház
 
Sály, Gárdonyi Géza emléktábla
 
Négyesi-Szepessy kastély - mai formáját a 18. században kapta. Építését az Örsúr utolsó sályi leszármazottja: Sályi-Tibold Zsigmond kezdte el az 1600-as évek körül. Az épületben ma általános iskola működik.
 
A kastélyt 1770-es évek vége körül Szepessy Sámuel építtette Mária nevű nővérének, aki később Eötvös Ignác felesége lett. Unokájuk Eötvös József író, reformpolitikus volt, aki több művét is itt írta a kastélyban
 
Eötvös kastély (részlet), Eötvös József emléktáblája a kastély falán

A falu nevét először 1348-ban említették oklevelek, de Sály és környéke már a bronzkor óta lakott vidék. A falu körüli domb- és hegytetőkön máig egykori romok, föld- és kőépítmények maradványai látszanak vagy sejthetőek.

Az országnak ezt a vidékét, amelyet a Nyárád- és az Eger-patak ölel körül honfoglalás kori hagyományaink Örsúr földjeként tartják számon.

Erről Anonymus így fogalmazott a Gesta Hungarorumban:

„Azután Árpád vezér és nemesei innen felkerekedve a Nyárád vizéig vonultak, s tábort ütöttek a patakok mellett attól a helytől kezdve, amelyet most Kácsnak mondanak. Árpád itt nagy földet adott Ócsádnak, Örsúr apjának. Örsúr, a fiú aztán ott, annak a folyónak a forrásánál várat épített, amelyet most Örsúr várának hívnak”.

A vidéket az Örsúr nemzetség Váraljai ága lakta. A falu határában állt egykor Váralja település, melyet az itt végzett ásatások is alátámasztanak. Az első lakóházak már a 10. században álltak, s attól kezdve folyamatosan használták a települést. Valószínűleg a török korban pusztult el.

Az Örsúr nemzetség leszármazottainak nemzetségfői központja Sály határában, a Lator-patak forrásától (amelyet ma is Vizfőnek neveznek) körülbelül háromszáz méterre levő hegy tetején azonosították. A nemzetség monostora Kácson épült fel, de a nemzetségi ágak egy-egy vára Kácson és Sályban található.

Sály nevét az oklevelek 1348-ban említik először.

1596-ban, Eger elestekor Sály is a török pusztítás áldozatává vált, akik felégették a falut. A megmaradt lakosság a Tarizsa hegy oldalába vágott pincelakásokban húzódott meg, s a környéken portyázó törökök támadásai miatt sokáig nem tértek vissza a lerombolt faluba.

Az 1700-as években Szepessy Pál volt Sály birtokosa.

1713-ban Szepessy Pál itteni birtokát Szepessy János kapta meg örökségként, s övék volt egészen a 20. századig.

A 20. század elején a volt Eötvös birtok földesura Gorove László, és (a Seckendorf, előtte Négyesy, Szepessy birtok) Knöpl Anna birtoka volt.

NépcsoportokSzerkesztés

A település lakosságának 73%-a magyar, 27%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[4]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A falu emlékműveiSzerkesztés

HírességekSzerkesztés

A Gárdonyi család 1860-1873 között itt lakott a faluban. Az író később több művében is megörökítette Sályt.

NevezetességeiSzerkesztés

GalériaSzerkesztés

Zenei életSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Sály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. A nemzetiségi népesség száma településenként

További információkSzerkesztés