Sály
Sály község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban.
Sály | |||
Sály, Eötvös-Gorove-kastély | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Mezőkövesdi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Hócza József (független)[1] | ||
Irányítószám | 3425 | ||
Körzethívószám | 49 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1521 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 67,7 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 25,57 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
Földrajzi középtáj | Bükk-vidék[3] | ||
Földrajzi kistáj | Miskolci-Bükkalja[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 56′ 53″, k. h. 20° 39′ 52″47.948089°N 20.664339°EKoordináták: é. sz. 47° 56′ 53″, k. h. 20° 39′ 52″47.948089°N 20.664339°E | |||
Sály weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sály témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésA Bükk-vidék, azon belül a Miskolci-Bükkalja területén, a Sályi-patak völgyében, a 3-as főúttól 6 kilométerre fekszik.
Csak közúton érhető el, Bükkábrány felől a 3-as főútból kiágazó 25 115-ös számú mellékúton.
Története
szerkesztésSály és környéke a bronzkor óta lakott vidék. A falu nevét először 1348-ban említették oklevelek. A környező domb- és hegytetőkön máig egykori romok, föld- és kőépítmények maradványai látszanak, vagy sejthetőek.
Az országnak ezt a vidékét, amelyet a Nyárád- és az Eger-patak ölel körül honfoglalás kori hagyományaink Örsúr földjeként tartják számon.
Erről Anonymus így fogalmazott a Gesta Hungarorumban:
- „Azután Árpád vezér és nemesei innen felkerekedve a Nyárád vizéig vonultak, s tábort ütöttek a patakok mellett attól a helytől kezdve, amelyet most Kácsnak mondanak. Árpád itt nagy földet adott Ócsádnak, Örsúr apjának. Örsúr, a fiú aztán ott, annak a folyónak a forrásánál várat épített, amelyet most Örsúr várának hívnak”.
A vidéket az Örsúr nemzetség Váraljai ága lakta. A falu határában állt egykor Váralja település, melyet az itt végzett ásatások is alátámasztanak. Az első lakóházak már a 10. században álltak, s attól kezdve folyamatosan használták a települést. Valószínűleg a török korban pusztult el.
Az Örsúr nemzetség leszármazottainak nemzetségfői központja Sály határában, a Lator-patak forrásától (amelyet ma is Vizfőnek neveznek) körülbelül háromszáz méterre levő hegy tetején azonosították. A nemzetség monostora Kácson épült fel, de a nemzetségi ágak egy-egy vára Kácson és Sályban található.
Sály nevét az oklevelek 1348-ban említik először.
1596-ban, Eger elestekor Sály is a török pusztítás áldozatává vált, akik felégették a falut. A megmaradt lakosság a Tarizsa hegy oldalába vágott pincelakásokban húzódott meg, s a környéken portyázó törökök támadásai miatt sokáig nem tértek vissza a lerombolt faluba.
Az 1700-as években Szepessy Pál volt Sály birtokosa. 1713-ban Szepessy Pál itteni birtokát Szepessy János kapta meg örökségként, s övék volt egészen a 20. századig.
A 20. század elején a volt Eötvös birtok földesura Gorove László, és (a Seckendorf, előtte Négyesy, Szepessy birtok) Knöpl Anna birtoka volt.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Fekete Jánosné (független)[4]
- 1994–1998: Fekete Jánosné (független)[5]
- 1998–2002: Fekete Jánosné (független)[6]
- 2002–2006: Fekete Jánosné (független)[7]
- 2006–2010: Fekete Jánosné (független)[8]
- 2010–2014: Fekete Jánosné (független)[9]
- 2014–2019: Fekete Jánosné (független)[10]
- 2019–2024: Fekete Jánosné (független)[11]
- 2024– : Hócza József (független)[1]
Népesség
szerkesztésLakosok száma | 1860 | 1820 | 1752 | 1486 | 1549 | 1549 | 1521 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 73%-a magyar, 27%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,3%-a magyarnak, 0,3% bolgárnak, 29,3% cigánynak, 0,6% németnek mondta magát (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
Vallási megoszlás: római katolikus 60,2%, református 21,2%, görögkatolikus 0,2%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 2,2% (15,8% nem válaszolt).[13]
2022-ben a lakosság 89,3%-a vallotta magát magyarnak, 19,3% cigánynak, 0,4% németnek, 0,1-0,1% horvátnak, örménynek, bolgárnak, szlovénnek és románnak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,7% volt római katolikus, 13,8% református, 0,5% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 8,3% felekezeten kívüli (25,3% nem válaszolt).[14]
Emlékművek
szerkesztés-
Hősök emlékmű a főtéren
-
Hősök emlékmű oldalról
-
Hősök emlékmű egyik névtáblája
-
Régi emlékmű az Eötvös-kastély kertjében
-
Régi síremlékek a református templomkertben
-
Régi sírkövek a templomkertben
-
Sály, Hősök emlékpark
-
Hősök emlékpark
-
Hősök emlékpark, 1956-os emlékmű
Légi felvételek
szerkesztés-
Sály, Latorvár légi fotón
-
Sály, Latorvár légi felvételen
-
Sály, látképe madártávlatból
-
Sály, a magasból
-
Sály, Eötvös-Gorove-kastély légi felvételen
-
Sály, a kastély - légi fotó
Itt születtek
szerkesztés- Balla Károly színművész, író, lapszerkesztő 1803-ban.
- Egyedi Dávid, születési és 1911-ig használt nevén Klein Dávid[15] (1885 – 1960) bőrgyógyász, urológus, főorvos.
- Eötvös Ignác alkancellár és főpohárnok 1786-ban.
- Solymossy Sámuel irodalomtanár 1817-ben.
Hírességek
szerkesztés- Itt járt három évig elemi iskolába Gárdonyi Géza, akinek az édesapja az 1848–49-es forradalom és szabadságharc honvédjeinek készített fegyvert, később uradalmi gépész lett. Sályba gépésznek és kovácsmesternek szegődött. A Gárdonyi család 1860-1873 között itt lakott a faluban. Az író később több művében megörökítette Sályt.
- Eötvös József író, államférfi a faluban élt és dolgozott 1837 végén és 1838-ban. Nagyapja birtokán kezdte írni A karthauzi c. regényét.
Nevezetességei
szerkesztés- Eötvös-Gorove-kastély
- Latorpuszta
- Latorvár-tető
- Latorvár
- Örsúr vára
- Régi kőfejtők Sály és Latorpuszta között
- Sály Vízfő-tanösvény kiindulópontja - A Déli-Bükk lábánál, Sály község területén található 10 állomásból álló tanösvény hossza 13,3 km.
- Gárdonyi Géza Emlékház
Galéria
szerkesztés-
Sályi utcakép a katolikus templommal
-
A főtér a falu templomainak látképével
-
Katolikus templom
-
Sály, kőkereszt a falu főterén
-
Sály, református templom
-
A református templom látképe
-
A Négyesi-Szepessy kastély vaskerítése
-
Sály, domboldalon a temetővel
-
Öreg ajtó a főtér egyik házának bejáratán
-
Római katolikus templom
-
Az egykori jégverem bejárata a Főtér mögött
-
Egykori barlanglakások romjai a falu feletti dombok oldalában
Zenei élet
szerkesztésForrások
szerkesztés- Fényes Elek
- Györffy György
- Mátyás István: A kiásott múlt (1989)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Sály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 22.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Sály települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Sály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
- ↑ Sály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
- ↑ Sály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
- ↑ Sály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
- ↑ Sály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Sály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
- ↑ Sály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Sály Helységnévtár
- ↑ Sály Helységnévtár
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 79297/1911. Forrás: MNL-OL 30791. mikrofilm 1054. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1911. év 36. oldal 24. sor
További információk
szerkesztés- Sály Önkormányzatának honlapja
- Sály az utazom.com honlapján[halott link]
- Barsi Ernő: Sály - Egy bükkalji falu a hagyományos gazdálkodás idején (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 17.)
- Az Eötvös Gorova kastély a YouToubon [1]