Kácsi apátság
A kácsi Szent Péter és Pál apostolokról elnevezett apátság, bencés monostor az Örsúr nemzetség birtokán állt, alapítási körülményei ismeretlenek, valószínűleg nemzetségi monostorként épült.
Története
szerkesztésA Kácsi apátság pontos helye nem ismert, de valószínűsítik, hogy a helyi bővízű forrás mellett állhatott.
Nevét 1248-ban említette először oklevél mint az Örösúr nemzetség és a monostor közös birtokát. Húsz évvel későbbi említésekor, 1268-ban a monostor és Örösúr nembeli kegyurai együtt Szederkénynél, a Tisza mellett lévő Filtó nevű halastavuk eladásakor említették ismét.
1292-ben való említése alkalmával György nevű apátja a kegyurak beleegyezésével szükségből eladta egyik Heves vármegyében fekvő birtokát. 1317 körül talán pálosok is laktak Kácson.
1332-35 között a pápai tizedjegyzék szerint az apáton kívül a Szent Miklósról elnevezett templomának plébános is fizetett pápai tizedet, 1339-ben pedig Szent Keresztről elnevezett kőtemplomát is említették.
1347-ben a monostor kegyurai megosztották közös birtokaikat. A birtokmegosztás során az apátság az Örsúr nemzetség daróci Tibold ágának birtokába került, mely a 18. századig birtokos volt Kácson.
1518-ban György nevű apátját említették, aki mint szavazatszedő vett részt a bencések pannonhalmi káptalanján.
1549-ben a monostort Serédi Gáspár és Balassa Zsigmond katonái dúlták fel, majd a a török pusztította el a falut.
1568-ban Szegedy Gergely egri kanonok megegyezett Tibold Istvánnal a monostor kegyurával, hogy járadék fejében életfogytáig birtokolhatja az apátságot.
Az Árpád-kori egykori apátság kőfaragványaiból több az 1860-as években a környéken itt-ott még fellelhető volt, mára azonban ezeknek is nagyrészt nyoma veszett.
Források
szerkesztés- Magyar Katolikus Lexikon
- A Kácsi bencés apátság román kori kőfaragványai [1]