Szűcs

ruházkodásra alkalmas szőrös bőrök szabásával, varrásával és kikészítésével foglalkozó mesterség
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. augusztus 19.

A szűcs ruházkodásra alkalmas szőrös bőrök szabásával, varrásával és kikészítésével foglalkozó mesterség.

Szűcs a chartres-i katedrális ablakán (1215–40)[1]

Története

szerkesztés

A szűcsök eltérően a tímároktól és a vargáktól szőrös bőrök kikészítésével és feldolgozásával foglalkoznak. Míg a szűcsök a bőrt a rajta levő szőr miatt dolgozták fel, addig a vargák, tímárok a szőrt eltávolították. Ezért a szűcs bőrkikészítésnél a növényi cserzés nem volt használható, bár egyes technológiákat átvettek a rokon szakmákból. A szűcs szó eredeti bolgár-török jelentése varrni. Már a tihanyi apátság alapító levele is említi a szűcsöket.[2]

Korábban a szűcsök a posztóból készített ruhafélék bélelését végezték. A későbbiekben már a sokkal drágább bőrökből készítettek viseletet.

  1. Ez az egyik legrégebbi szűcsmester-ábrázolás.
  2. Szűcsmesterség