Főmenü megnyitása

A Hejő patak a Bükk-vidék keleti részén, Miskolctapolca területén ered, és a Sajóval majdnem párhuzamosan folyik délkeleti irányban. Körülbelül 40 kilométer után, Polgár alatt ömlik a Tiszába. A folyóba való betorkolásától egész hosszában, valamennyi mellékvizével együtt horgászható. Területe: 13,2 ha. Alapvízhozamát a tapolcai hideg és langyos karsztforrások adják, völgyben a sokéves átlag csapadékmennyiség 600 milliméter. Halak: ökle, csuka, ponty. Az utóbbi évek folyamán vízhozama jelentősen csökkent.

Hejő
Hejő.jpg
Közigazgatás
Országok Magyarország Magyarország
Földrajzi adatok
Hossz44 km
Forrás Miskolctapolca, Bükk-vidék, Magyarország
Torkolat Tisza, Polgár

A patak nevét, amely a jégkorszaki folyók és patakok által lerakott kavicsüledékes síkságon halad át, korábban hat, a partján épült önálló község viselte. Ma már csak öt (Hejőbába, Hejőkeresztúr, Hejőkürt, Hejőpapi, Hejőszalonta), mert Hejőcsaba Miskolccal egyesülve, önálló közigazgatási egységként megszűnt. Hejőcsabát a Hejő választja el Miskolc Görömböly nevű városrészétől.

Neve elhomályosult szóösszetételből áll, előtagja a „meleg, melegség” jelentésű hő, hejő, hév, utótagja a régi magyar jó, azaz „folyó” szóból keletkezett.[1] Völgyének egykor égeresekkel, forráslápokkal övezett táján már az Árpád-korban is parkerdőt alakítottak ki az itt megtelepült szerzetesek.

Az 1965 és 1990 közti városcímer négy hullámvonalából az egyik a Hejőt jelképezi.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Kiss Lajos 269-270. oldal

ForrásSzerkesztés

Kiss Lajos: Kiss, Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai (1980). ISBN 963 05 2277 2