Főmenü megnyitása

Hejőcsaba Miskolc egyik városrésze, egykor önálló község, amelyet 1945-ben csatoltak Miskolchoz. Az egykori önálló települést legelőször 1067-ben említik Soba névalakban, a mai Martinkertváros területe 1935-ig Hejőcsabához tartozott, ekkor vásárolta meg Miskolc városa.[3] Nevét a területén keresztülfolyó meleg vizű patakról kapta.

Hejőcsaba
Gárdonyi Géza Művelődési Ház, volt Bárczay-kúria
Gárdonyi Géza Művelődési Ház, volt Bárczay-kúria
Hejőcsaba címere
Hejőcsaba címere
Közigazgatás
Település Miskolc
Alapítás éve1067 körül
Városhoz csatolás 1945
Korábbi rangja nagyközség
Irányítószám 3508
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség4795 fő (2008)[1] +/-
Földrajzi adatok
Földrajzi nagytájÉszaki-középhegység[2]
Földrajzi középtájBükk-vidék[2]
Földrajzi kistájMiskolci-Bükkalja[2]
Tszf. magasság170 m
Elhelyezkedése
Hejőcsaba (Miskolc)
Hejőcsaba
Hejőcsaba
Pozíció Miskolc térképén
é. sz. 48° 04′ 01″, k. h. 20° 46′ 55″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 01″, k. h. 20° 46′ 55″
A Wikimédia Commons tartalmaz Hejőcsaba témájú médiaállományokat.

CímereSzerkesztés

Hejőcsaba címere vörös színű pajzsból áll, amelynek alapját zöld színű hármas halom képezi, amire egy ezüst szőlőmetsző kést tartó ezüst férfikar támaszkodik. A pajzson van egy sisak, amelyen az oromdísz egy szablyát tartó, vörös ruhás férfikar. A pajzson lévő hullámpólya a névadó Hejő-patakra utal. A pajzs két oldalán lévő foszlányok színe a bal oldalon vörös és ezüst, a jobb oldalon kék és arany. A pajzs alatt lebegő szalagon HEJŐCSABA felirat áll.

TörténeteSzerkesztés

A települést 1067-ben említik először, ekkor mint a Miskolc nemzetség birtokát. 1256-ig az e nemzetségből származó Panyit birtoka volt, aki ekkor lemondott Csabán levő birtokrészének elővételi jogáról a Miskolc nemzetség Gergelyföldi ágából való Munkucs fiai javára. A középkor folyamán malmok üzemeltek itt. A török hódoltság idején többször feldúlták, az 1600-as évek végére szinte teljesen elnéptelenedett. A 18. századtól kezdve ismét fejlődésnek indult, és megjelentek a bormérő helyek. 1911-ben mészégető üzem jött létre a településen, ami elődje volt a mai cementgyárnak. 1910. július 7. óta az akkor még önálló települést a régi 2-es villamosjárat kötötte össze Miskolccal, ez volt a város második villamosvonala, de 1960-ban megszüntették.[4] 1945-ben Diósgyőr mellett Hejőcsaba volt a másik település, melyet Miskolchoz csatoltak, az elkövetkezendő 40 év folyamán még több másik is követte. Mára Hejőcsaba teljesen egybeépült Miskolccal, egységes részt képezve vele.

Fontosabb helyekSzerkesztés

Hejőcsabán egy római katolikus és egy református templom található. A cementgyár két hatalmas tornya uralja a látképet, a hozzá tartozó mészkőszállító szalag pedig átszeli a városrészt. Itt található a Gárdonyi Géza Művelődési Ház is, festői környezetben, amely az egykori Bárczay-kastélyban létesült. A leromlott állagú épületet 2007-ben teljesen felújították.[5]

Egy oktatási intézmény van Hejőcsabán, a Gárdonyi Géza Katolikus Általános Iskola és Óvoda.

GalériaSzerkesztés

MegközelíthetőségSzerkesztés

 
Az 1967-ben lebontott vasúti megállóhely

Hejőcsaba a 3-as főút miskolci bevezető szakasza mentén fekszik. A helyiérdekű buszjáratok közül az alábbiak érintik Hejőcsabát:

A városrész északi határában húzódik a MÁV 93-as számú Miskolc-Rendező-Diósgyőr vasútvonala, amely a Diósgyőri Acélművek felé tart. Az akkoriban önálló településnek vasúti megállóhelye is volt, amit 1967-ben a 3-as főut felett lévő vasúti híd megépülése után lebontottak. A megállóhely helyén ma buszmegálló található. Korábban járt erre villamos is (1910 és 1960 között; léte utolsó évtizedében a 2-es villamos nevet viselte). A középtávú tervekben szerepel egy észak-déli miskolci villamos építése, amely az előzetes tervek szerint erre is eljönne.

A városrész a helyközi közlekedésbe is kapcsolódik, az alábbi buszok állnak meg a területén:

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés