Wikipédia

Kisgyőr

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
Confusion.svgNem tévesztendő össze a következővel: Győr.

Kisgyőr község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Miskolci járásában.

Kisgyőr
A kisgyőri református templom
A kisgyőri református templom
Kisgyőr címere
Kisgyőr címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMiskolci
Jogállás község
Polgármester Kékedi László Vilmos (független)[1]
Irányítószám 3556
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség1579 fő (2021. jan. 1.)[2]
Népsűrűség23,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület71,13 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájMiskolci-Bükkalja[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisgyőr (Magyarország)
Kisgyőr
Kisgyőr
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 00′ 44″, k. h. 20° 41′ 21″Koordináták: é. sz. 48° 00′ 44″, k. h. 20° 41′ 21″
Kisgyőr (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Kisgyőr
Kisgyőr
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Kisgyőr weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisgyőr témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

FekvéseSzerkesztés

Miskolctól közúton 16 kilométerre délnyugatra fekszik, a Bükk-vidék déli részén.

Lényegében zsáktelepülésnek tekinthető, közúton csak a Miskolc-Vatta közt húzódó 2515-ös útból kiágazó 25 117-es számú mellékúton érhető el. Határszélét nyugaton érinti még a 2511-es út is.

TörténeteSzerkesztés

Kisgyőr már a bronzkor óta lakott, a leleteket a Herman Ottó Múzeum őrzi Miskolcon. A település neve a gyűrű alakú földvárak nevéből ered, melyekből több is állt a környéken. Ezek közül legismertebbek a Halomvár és Leányvár, Hársas-vár, Majorvár, Kecskevár, Latorvár. Kisgyőr neve is a gyűrű alakú földvárak nevéből származik, a „kis” előtagot valószínűleg azért kapta, hogy megkülönböztessék Diósgyőrtől.

Az Árpád-korban a Bors nemzetség birtoka volt. A muhi csatát követően IV. Béla magyar király Kisgyőrön keresztül menekült Bükkszentkereszt irányába, és a település mellett megpihent kíséretével. Ez a dűlő a király széke nevet viseli napjainkban is. A muhi csatát követően Kisgyőr mellett, a kék-mezőn volt a következő ütközet, ahol súlyos vereséget szenvedett magyar sereg kék ruhába öltözött katonáinak holttestétől kéknek látszott a mező. A menekülés közben utolért és lemészárolt katonák utolsó csatahelyeként, a mészárszék oldalt jelölik korabeli feljegyzések. A tatárjárás után Ernye bán kapta. IV. Béla Diósgyőrben kővárat építtetett a földvár helyére. Ernye bán leszármazottai elvesztették a birtokot, amikor szembeszálltak Károly Róberttel. Innentől a magyar királynék jegyajándéka volt.

A törökök Eger ostromakor kifosztották és felgyújtották a települést. A török időkben tért át a falu lakossága a református hitre, de temploma csak 1776-ban épült.

1848-ban eltörölték a jobbágyságot az országban, Kisgyőr még évtizedeken át pereskedett földesurával, a magyar koronával a földek miatt.

1962-ben bevezették a községbe a villanyt.

A lakosság a múltban főként mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkozott, ma egy részük Miskolcra jár dolgozni.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,1%-a magyarnak, 5,9% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 17,4%, református 52,3%, görögkatolikus 1,3%, felekezeten kívüli 7,2% (18,1% nem válaszolt).[12]

NevezetességeiSzerkesztés

Híres emberekSzerkesztés

TestvértelepülésSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ a b Kisgyőr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Kisgyőr települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Kisgyőr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  6. ↑ Kisgyőr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
  7. ↑ Kisgyőr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
  8. ↑ Kisgyőr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
  9. ↑ Kisgyőr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  10. ↑ Kisgyőr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
  11. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  12. ↑ Kisgyőr Helységnévtár
  13. ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.

További információkSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kisgyőr&oldid=25800320”