Wikipédia

Kisgyőr

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 10. 1 változtatás vár ellenőrzésre.
Nem tévesztendő össze a következővel: Győr.

Kisgyőr község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Miskolci járásában.

Kisgyőr
A kisgyőri református templom
A kisgyőri református templom
Kisgyőr címere
Kisgyőr címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMiskolci
Jogállásközség
PolgármesterKékedi László Vilmos (független)[1]
Irányítószám3556
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség1571 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség23,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület71,13 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájMiskolci-Bükkalja[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 00′ 44″, k. h. 20° 41′ 21″48.012231°N 20.689289°EKoordináták: é. sz. 48° 00′ 44″, k. h. 20° 41′ 21″48.012231°N 20.689289°E
Kisgyőr (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Kisgyőr
Kisgyőr
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Kisgyőr weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisgyőr témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

szerkesztés

Miskolctól közúton 16 kilométerre délnyugatra fekszik, a Bükk-vidék déli részén.

Lényegében zsáktelepülésnek tekinthető, közúton csak a Miskolc-Vatta közt húzódó 2515-ös útból kiágazó 25 117-es számú mellékúton érhető el. Határszélét nyugaton érinti még a 2511-es út is.

Története

szerkesztés

Kisgyőr már a bronzkor óta lakott, a leleteket a Herman Ottó Múzeum őrzi Miskolcon. A település neve a gyűrű alakú földvárak nevéből ered, melyekből több is állt a környéken. Ezek közül legismertebbek a Halomvár és Leányvár, Hársas-vár, Majorvár, Kecskevár, Latorvár. Kisgyőr neve is a gyűrű alakú földvárak nevéből származik, a „kis” előtagot valószínűleg azért kapta, hogy megkülönböztessék Diósgyőrtől.

Az Árpád-korban a Bors nemzetség birtoka volt. A muhi csatát követően IV. Béla magyar király Kisgyőrön keresztül menekült Bükkszentkereszt irányába, és a település mellett megpihent kíséretével. Ez a dűlő a király széke nevet viseli napjainkban is. A muhi csatát követően Kisgyőr mellett, a kék-mezőn volt a következő ütközet, ahol súlyos vereséget szenvedett magyar sereg kék ruhába öltözött katonáinak holttestétől kéknek látszott a mező. A menekülés közben utolért és lemészárolt katonák utolsó csatahelyeként, a mészárszék oldalt jelölik korabeli feljegyzések. A tatárjárás után Ernye bán kapta. IV. Béla Diósgyőrben kővárat építtetett a földvár helyére. Ernye bán leszármazottai elvesztették a birtokot, amikor szembeszálltak Károly Róberttel. Innentől a magyar királynék jegyajándéka volt.

A törökök Eger ostromakor kifosztották és felgyújtották a települést. A török időkben tért át a falu lakossága a református hitre, de temploma csak 1776-ban épült.

1848-ban eltörölték a jobbágyságot az országban, Kisgyőr még évtizedeken át pereskedett földesurával, a magyar koronával a földek miatt.

1962-ben bevezették a községbe a villanyt.

A lakosság a múltban főként mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkozott, ma egy részük Miskolcra jár dolgozni.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1664
1675
1680
1579
1572
1572
1571
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,1%-a magyarnak, 5,9% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 17,4%, református 52,3%, görögkatolikus 1,3%, felekezeten kívüli 7,2% (18,1% nem válaszolt).[13]

2022-ben a lakosság 91,3%-a vallotta magát magyarnak, 5,4% cigánynak, 0,4% ukránnak, 0,3% németnek, 0,1% ruszinnak, 0,1% románnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 12,7% volt római katolikus, 39,4% református, 1,5% görög katolikus, 2,1% egyéb keresztény, 0,5% evangélikus, 0,3% ortodox, 6% felekezeten kívüli (37,2% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

szerkesztés

Híres emberek

szerkesztés

Testvértelepülés

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Kisgyőr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 10.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Kisgyőr települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Kisgyőr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  6. ↑ Kisgyőr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
  7. ↑ Kisgyőr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
  8. ↑ Kisgyőr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
  9. ↑ Kisgyőr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  10. ↑ Kisgyőr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
  11. ↑ Kisgyőr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 24.)
  12. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  13. ↑ Kisgyőr Helységnévtár
  14. ↑ Kisgyőr Helységnévtár
  15. ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.
  16. ↑ Csodálatos Magyarország. (Hozzáférés: 2023. július 6.)
  17. ↑ Több ezer zarándok turista érkezhet a kisgyőri Betlehemhez. (Hozzáférés: 2023. július 6.)
  18. ↑ Kisgyőr látnivalói. (Hozzáférés: 2023. július 6.)
  19. ↑ "Parlagi Sas" tanösvény. (Hozzáférés: 2023. július 6.)

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kisgyőr&oldid=27437536”