Kisgyőr
Kisgyőr község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Miskolci járásában.
Kisgyőr | |||
![]() | |||
A kisgyőri református templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Miskolci | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kékedi László Vilmos (független)[1] | ||
Irányítószám | 3556 | ||
Körzethívószám | 46 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1579 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 23,58 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 71,13 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
Földrajzi középtáj | Bükk-vidék[3] | ||
Földrajzi kistáj | Miskolci-Bükkalja[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 00′ 44″, k. h. 20° 41′ 21″Koordináták: é. sz. 48° 00′ 44″, k. h. 20° 41′ 21″ | |||
Kisgyőr weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kisgyőr témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
FekvéseSzerkesztés
Miskolctól közúton 16 kilométerre délnyugatra fekszik, a Bükk-vidék déli részén.
Lényegében zsáktelepülésnek tekinthető, közúton csak a Miskolc-Vatta közt húzódó 2515-ös útból kiágazó 25 117-es számú mellékúton érhető el. Határszélét nyugaton érinti még a 2511-es út is.
TörténeteSzerkesztés
Kisgyőr már a bronzkor óta lakott, a leleteket a Herman Ottó Múzeum őrzi Miskolcon. A település neve a gyűrű alakú földvárak nevéből ered, melyekből több is állt a környéken. Ezek közül legismertebbek a Halomvár és Leányvár, Hársas-vár, Majorvár, Kecskevár, Latorvár. Kisgyőr neve is a gyűrű alakú földvárak nevéből származik, a „kis” előtagot valószínűleg azért kapta, hogy megkülönböztessék Diósgyőrtől.
Az Árpád-korban a Bors nemzetség birtoka volt. A muhi csatát követően IV. Béla magyar király Kisgyőrön keresztül menekült Bükkszentkereszt irányába, és a település mellett megpihent kíséretével. Ez a dűlő a király széke nevet viseli napjainkban is. A muhi csatát követően Kisgyőr mellett, a kék-mezőn volt a következő ütközet, ahol súlyos vereséget szenvedett magyar sereg kék ruhába öltözött katonáinak holttestétől kéknek látszott a mező. A menekülés közben utolért és lemészárolt katonák utolsó csatahelyeként, a mészárszék oldalt jelölik korabeli feljegyzések. A tatárjárás után Ernye bán kapta. IV. Béla Diósgyőrben kővárat építtetett a földvár helyére. Ernye bán leszármazottai elvesztették a birtokot, amikor szembeszálltak Károly Róberttel. Innentől a magyar királynék jegyajándéka volt.
A törökök Eger ostromakor kifosztották és felgyújtották a települést. A török időkben tért át a falu lakossága a református hitre, de temploma csak 1776-ban épült.
1848-ban eltörölték a jobbágyságot az országban, Kisgyőr még évtizedeken át pereskedett földesurával, a magyar koronával a földek miatt.
1962-ben bevezették a községbe a villanyt.
A lakosság a múltban főként mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkozott, ma egy részük Miskolcra jár dolgozni.
KözéleteSzerkesztés
PolgármestereiSzerkesztés
- 1990–1994: Kovács Károly (független)[4]
- 1994–1998: Kovács Károly (független)[5]
- 1998–2002: Kovács Károly (független)[6]
- 2002–2006: Czeglédi Dezső (független)[7]
- 2006–2010: Czeglédi Dezső (független)[8]
- 2010–2014: Kékedi László Vilmos (független)[9]
- 2014–2019: Kékedi László Vilmos (független)[10]
- 2019-től: Kékedi László Vilmos (független)[1]
NépességSzerkesztés
A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,1%-a magyarnak, 5,9% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 17,4%, református 52,3%, görögkatolikus 1,3%, felekezeten kívüli 7,2% (18,1% nem válaszolt).[12]
NevezetességeiSzerkesztés
- Alsó-Kecskevár
- Halomvár
- Majorvár
- Hársasvár
- Várvölgye
- Palabánya
- Kék-mező
- Mészkőbánya
- Kisgyőri szürke kő néven ismert vulkáni kőzet; építőanyagként használják
- Rendkívüli zamatú kristálytiszta forrásvizek
- Köbölkút
- Palabánya forrás
- Új kút
- Sövénykút
- Turul-szobor[13]
- Szeles-barlang
Híres emberekSzerkesztés
- Bihari Sándor költő
- Nemcsák Károly színművész
- Szabó Sándor költő
- Szécsi Zoltán fényképész
- Boncsér Árpád festőművész
- Bihari Gabriella festőművész
TestvértelepülésSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b Kisgyőr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Kisgyőr települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Kisgyőr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
- ↑ Kisgyőr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
- ↑ Kisgyőr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
- ↑ Kisgyőr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
- ↑ Kisgyőr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Kisgyőr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Kisgyőr Helységnévtár
- ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.