Hejőkeresztúr

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében

Hejőkeresztúr község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tiszaújvárosi járásban.

Hejőkeresztúr
Urunk mennybemenetele görögkatolikus templom
Urunk mennybemenetele görögkatolikus templom
Hejőkeresztúr címere
Hejőkeresztúr címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásTiszaújvárosi
Jogállásközség
PolgármesterDemeterné Zeleni Enikő (független)[1]
Irányítószám3597
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség980 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség99,22 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,28 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 57′ 48″, k. h. 20° 52′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 48″, k. h. 20° 52′ 36″
Hejőkeresztúr (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Hejőkeresztúr
Hejőkeresztúr
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Hejőkeresztúr weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hejőkeresztúr témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Miskolctól körülbelül 20 kilométerre délre fekszik; a környező települések közül Hejőszalonta 3, Muhi 7 kilométerre található, a legközelebbi város a körülbelül 5 kilométerre fekvő Nyékládháza. Lakott területét kettészeli a Hejő folyása.

Megközelítése szerkesztés

Közúton Nyékládháza és Mezőcsát felől a 3307-es, Muhi felől a 3308-as úton érhető el. Az ország távolabbi részei felől is könnyen megközelíthető, mivel területét érinti az M30-as autópálya, illetve a közelében húzódik az M3-as autópálya és a 35-ös főút is.

A hazai vasútvonalak közül a Mezőcsát–Nyékládháza-vasútvonal és a Tiszaújváros–Nyékládháza-vasútvonal érinti, melyeknek egy közös állomásuk van itt; Hejőkeresztúr vasútállomás a belterület nyugati szélén helyezkedik el, nem messze a 3308-as út vasúti keresztezésétől, de közúti megközelítését csak önkormányzati utak biztosítják.

Története szerkesztés

A terület már a honfoglalás korában is lakott volt, de először csak 1333-ban említik egy pápai jegyzékben, Keresztúr néven. Valószínűleg azonos a korábban Noszkád néven ismert településsel. 1333-ban már temploma is volt. Nagy Lajos király a Czudar családnak adományozta, ők pedig 1387-ben az általuk alapított pálos kolostornak adták. A török időkig a pálosoké volt, 1544-ben azonban a törökök felégették, a mezőkeresztesi csata után pedig elnéptelenedett a falu.

A Rákóczi-szabadságharc után a pálosok újra elkezdték betelepíteni a községet, felvidéki szláv telepesekkel. II. József 1786-ban feloszlatta a szerzetesrendeket, és birtokaik, így a pálos rend birtokai, köztük Keresztúr is az államra szálltak. A falu csak 1848-ban szabadult meg a jobbágyi sorból.

1904-ben vette fel a Hejőkeresztúr nevet.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Bakonyi Andrásné (független)[3]
  • 1994–1998: Bakonyi Andrásné (független)[4]
  • 1998–2002: Bakonyi Andrásné (független)[5]
  • 2002–2006: Hortobágyi György (független)[6]
  • 2006–2010: Demeterné Zeleni Enikő (független)[7]
  • 2010–2014: Demeterné Zeleni Enikő (független)[8]
  • 2014–2019: Demeterné Zeleni Enikő (független)[9]
  • 2019–2024: Demeterné Zeleni Enikő (független)[1]
  • 2024– :

A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 7 polgármesterjelölt indult. Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak 24 település lakói szavazhattak, ennél több (8 vagy 10) aspiránsra pedig hét másik településen volt példa.[6]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1053
1040
1025
1045
988
980
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 90%-a magyar, 10%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,9%-a magyarnak, 1,4% cigánynak, 0,3% németnek, 2,5% ruszinnak mondta magát (14,1% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,8%, református 16,6%, görögkatolikus 11,5%, felekezeten kívüli 9,8% (28,8% nem válaszolt).[11]

2022-ben a lakosság 88,3%-a vallotta magát magyarnak, 3% ruszinnak, 2,8% cigánynak, 0,6% németnek, 0,2% románnak, 0,2% ukránnak, 0,1% szlováknak, 0,1% szerbnek, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,5% volt római katolikus, 11% református, 10,3% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 16,8% felekezeten kívüli (36,1% nem válaszolt).[12]

Fényképek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Hejőkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 19.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Hejőkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Hejőkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  5. Hejőkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  6. a b Hejőkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  7. Hejőkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  8. Hejőkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  9. Hejőkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  10. A nemzetiségi népesség száma településenként
  11. Hejőkeresztúr Helységnévtár
  12. Hejőkeresztúr Helységnévtár

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés