Ostoros-patak
Az Ostoros-patak a Bükk-vidék területén található. A Novaji-patak Mezőkövesdnél torkollik bele a Zsóri városrésztől északra.
| Ostoros-patak | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 30,4 km |
| Forrásszint | 207 m |
| Vízhozam | 0,191 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 105,6 km² |
| Forrás | Bükk-vidék, Magyarország |
| Torkolat | Eger-patak (Rima), Mezőszemere |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ostoros-patak témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lefolyása
szerkesztésAz Ostoros-patak a Bükk-vidéken ered. A forrásától délnek veszi útját és átvágva az Egri-Bükkalja dimbes-dombos vidékén az Alföld északi peremvidékén folytatja útját Mezőkövesd határáig. Ostoros mellett a patakon víztározót hoztak létre, mely halászati célokat is szolgál. A patakba Mezőkövesdtől északnyugatra torkollik bele a Novaji-patak (9 km; 33 km2; 0,06 m3/s) 122,5 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak Mezőkövesd Zsóri városrészét (tengerszint feletti magasság: 117 méter) követően egy rövid szakaszon Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyék közt határfolyóként szolgál.
A patak végül Mezőszemere közelében ömlik a Rimába, mintegy 100 méteres tengerszint feletti magasságban.[1]
A patak érinti a Bükki Nemzeti Park területét, illetve az Ostoros-Novaji gyepek helyi jelentőségű védett természetvédelmi területet, melynek 159 hektáros területe 2001 óta védett.[2]
Vízrajzi adatai
szerkesztésA patak teljes hossza 30,4 km. Vízgyűjtő területe 105,6 km2. Közepes vízhozama Ostorostól 3,2 km-re D-re 0,07 m3/s (a szelvényhez tartozó vízgyűjtő 27,8 km2), a torkolatnál 0,17 m3/s (Sokévi átlagos (1971-2000): 0,191 m3/s). A legkisebb vízhozama 0,05 m3/s, a legnagyobb 30 m3/s között váltakozik a torkolatánál.[3][4][5]
Állatvilága
szerkesztésA patak halfaunáját a következő halak alkotják: domolykó (Leuciscus cephalus), kövi csík (Barbatula barbatula), küsz (Alburnus alburnus), razbóra (Pseudorasbora parva), tiszai küllő (Gobio carpathicus), vágó csík (Cobitis elongatoides), vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus).[6]
Védett területek a patak mentén
szerkesztés
- Ostoros-Novaji gyepek helyi jelentőségű védett természetvédelmi terület
- Bükki Nemzeti Park
Part menti települések
szerkesztésA patak menti két faluban és egy városban összességében több, mint 20 000 fő lakik. Az Ostoros-patak mentén elhelyezkedő települések a következők:
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Matyóföld térképezettségének vizsgálata. lazarus.elte.hu. (Hozzáférés: 2018. április 7.)
- ↑ Ostoros-Novaji gyepek. (Hozzáférés: 2013. augusztus 22.)[halott link]
- ↑ Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve
- ↑ Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási honlapja
- ↑ Magyarország hidrológiai atlasza I. sorozat, Folyóink vízgyűjtője - 7. A Tisza (VITUKI, Budapest, 1958)
- ↑ A halfauna vizsgálata a kelet-magyarországi Eger-patak vízrendszerén. haltanitarsasag.hu. [2016. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 15.)
