Mikófalva

Mikófalva község Heves megye Bélapátfalvai járásában.

Mikófalva
Mikófalva címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Heves
Járás	Bélapátfalvai
Jogállás	község
Polgármester	Fónagy Gergely (független)
Irányítószám	3344
Körzethívószám	36
Népesség
Teljes népesség	698 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	48,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	14,41 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mikófalva Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 03′ 18″, k. h. 20° 19′ 12″48.055, 20.32
Mikófalva Pozíció Heves megye térképén
Mikófalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mikófalva témájú médiaállományokat.

Története

Mikófalva egykor a Bél nemzetség ősi birtoka volt. A nemzetség a 13. század vége felé ősi birtokain, nemzetségi javakain megosztozott. Azt a részt, ahol a mai Mikófalva terül el, 1282-ben Rátót és II. Mikó kapták meg.

A település nevét II. Mikó-tól (1282–1327) vette, ő volt az aki a falut betelepítette és határait 1295-ben az ugyancsak a Bél nemzetségből származó Gergely fiaitól megvett birtokokkal gyarapította.

1413-ban a Rátoldfalviak birtoka volt, majd 1468-ban a Monyorósi családé lett, akinek itteni birtokait a Nádasdyak és az Ormányiak kapták meg.

1492-ben egy Nagy nevű család birtoka volt, amely Mikófalvi előnévet viselt.

1546-ban az adóösszeírás szerint több nemes családé volt, ekkor 4 adóköteles portát írtak itt össze, az 1546. évi adóösszeírás szerint több nemes család volt itt birtokos.

1693-ban Bekény János, Kelemen István, Kovács György, István, Mátyás, János és Albert birtoka volt.

1741-ben legnagyobb birtokosa Almássy János volt.

A 19. század elején az Almássyakon kívül a Bekény, Kovács, Kelemen, Zay, Rakovszky, Marton, Hellebront és Torma családok, továbbá gróf Keglevich Miklós voltak a település birtokosai, a 19. század közepén, az itt lévő nemesi birtokokat a Kovács és a Kelemen családok vásárolták meg.

A 20. század elején Heves vármegye Pétervásárai járásához tartozott.

Mikófalvai Passió - 1922

Az első magyarországi passiójátékot Fejős Pál rendezte a Heves megyei Mikófalván, 1922-ben. A szereplők mikófalvaiak voltak, de fővárosi színészek is segítettek. A nézőtéren ötezren fértek el, a szereplőgárda pedig kétszáz fős volt, nem számítva a négyszáz tagú énekkart. 1922 áldozócsütörtökétől szeptember 17-ig huszonöt előadáson mintegy huszonötezer ember látta a Passiót. Mikófalván a templomban két falfestmény őrzi a passió emlékét: az utolsó vacsora és a Golgota hátterében a Bélkő csúcsa magasodik. A passiójátékok okán kapta meg 1922-ben az engedélyt a település a Eger–Putnok-vasútvonalon fekvő egykori vasúti megállóhelye létesítésére.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994:
• 1994–1998: Kovács Flórián (független)
• 1998–2002:
• 2002–2006:
• 2006–2010:
• 2010–2014: Kelemen Károly (független)
• 2014–2019: Fónagy Gergely (független)
• 2019-től: Fónagy Gergely (független)

Népesség

A település népességének változása:

1910-ben 1136 magyar lakosa volt. Ebből 1121 római katolikus volt.

A községben 2007-ben 722 fő élt és összesen 323 lakás volt.

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,4%-a magyarnak, 1% cigánynak mondta magát (15,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63%, református 3%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 6,6% (26,2% nem nyilatkozott).

Nevezetességek

• Római katolikus temploma a 18. század elején épült.
• Népi műemlékház és kovácsműhely

Források

• Borovszky Samu: Heves vármegye