Mikófalva
Mikófalva község Heves megye Bélapátfalvai járásában.
| Mikófalva | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Heves | ||
| Járás | Bélapátfalvai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Fónagy Gergely (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3344 | ||
| Körzethívószám | 36 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 698 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 48,85 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 14,41 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Mikófalva
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 48° 03′ 18″, k. h. 20° 19′ 12″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 18″, k. h. 20° 19′ 12″ | |||
Mikófalva
Pozíció Heves megye térképén
| |||
| Mikófalva weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mikófalva témájú médiaállományokat. | |||
TörténeteSzerkesztés
Mikófalva egykor a Bél nemzetség ősi birtoka volt. A nemzetség a 13. század vége felé ősi birtokain, nemzetségi javakain megosztozott. Azt a részt, ahol a mai Mikófalva terül el, 1282-ben Rátót és II. Mikó kapták meg.
A település nevét II. Mikó-tól (1282–1327) vette, ő volt az aki a falut betelepítette és határait 1295-ben az ugyancsak a Bél nemzetségből származó Gergely fiaitól megvett birtokokkal gyarapította.
1413-ban a Rátoldfalviak birtoka volt, majd 1468-ban a Monyorósi családé lett, akinek itteni birtokait a Nádasdyak és az Ormányiak kapták meg.
1492-ben egy Nagy nevű család birtoka volt, amely Mikófalvi előnévet viselt.
1546-ban az adóösszeírás szerint több nemes családé volt, ekkor 4 adóköteles portát írtak itt össze, az 1546. évi adóösszeírás szerint több nemes család volt itt birtokos.
1693-ban Bekény János, Kelemen István, Kovács György, István, Mátyás, János és Albert birtoka volt.
1741-ben legnagyobb birtokosa Almássy János volt.
A 19. század elején az Almássyakon kívül a Bekény, Kovács, Kelemen, Zay, Rakovszky, Marton, Hellebront és Torma családok, továbbá gróf Keglevich Miklós voltak a település birtokosai, a 19. század közepén, az itt lévő nemesi birtokokat a Kovács és a Kelemen családok vásárolták meg.
A 20. század elején Heves vármegye Pétervásárai járásához tartozott.
Az első magyarországi passiójátékot Fejős Pál rendezte a Heves megyei Mikófalván, 1922-ben. A szereplők mikófalvaiak voltak, de fővárosi színészek is segítettek. A nézőtéren ötezren fértek el, a szereplőgárda pedig kétszáz fős volt, nem számítva a négyszáz tagú énekkart. 1922 áldozócsütörtökétől szeptember 17-ig huszonöt előadáson mintegy huszonötezer ember látta a Passiót. Mikófalván a templomban két falfestmény őrzi a passió emlékét: az utolsó vacsora és a Golgota hátterében a Bélkő csúcsa magasodik. A passiójátékok okán kapta meg 1922-ben az engedélyt a település a Eger–Putnok-vasútvonalon fekvő egykori vasúti megállóhelye létesítésére.
KözéleteSzerkesztés
PolgármestereiSzerkesztés
- 1990: Farkas Árpád (független)[3]
- 1990–1994: Kovács Flórián (független)
- 1994–1998: Kovács Flórián (független)[4]
- 1998–2002: Kovács Flórián (független)[5]
- 2002–2006: Kovács Flórián (független)[6]
- 2006–2010: Kelemen Károly (független)[7]
- 2010–2014: Kelemen Károly (független)[8]
- 2014–2019: Fónagy Gergely (független)[9]
- 2019-től: Fónagy Gergely (független)[1]
NépességSzerkesztés
A település népességének változása:
1910-ben 1136 magyar lakosa volt. Ebből 1121 római katolikus volt.
A községben 2007-ben 722 fő élt és összesen 323 lakás volt.[10]
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,4%-a magyarnak, 1% cigánynak mondta magát (15,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63%, református 3%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 6,6% (26,2% nem nyilatkozott).[12]
NevezetességekSzerkesztés
- Római katolikus temploma a 18. század elején épült.
- Népi műemlékház és kovácsműhely
ForrásokSzerkesztés
- Borovszky Samu: Heves vármegye
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b Mikófalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Mikófalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Mikófalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
- ↑ Mikófalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
- ↑ Mikófalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
- ↑ Mikófalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
- ↑ Mikófalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
- ↑ Mikófalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
- ↑ Agglomerációs településrészek. teszir.hu. [2015. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 16.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 26.)
- ↑ Mikófalva Helységnévtár
Külső hivatkozásokSzerkesztés
| Bekölce | Balaton | Bükkszentmárton |
| Egercsehi |
|
Bélapátfalva |
| Egerbocs | Egerbakta | Mónosbél |
