Egercsehi
Egercsehi község Heves vármegye Egri járásában.
| Egercsehi | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Heves | ||
| Járás | Egri | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kovács András (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3341 | ||
| Körzethívószám | 36 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1281 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 123,2 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,39 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Egercsehi
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 48° 03′ 11″, k. h. 20° 15′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 11″, k. h. 20° 15′ 40″ | |||
Egercsehi
Pozíció Heves vármegye térképén
| |||
| Egercsehi weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Egercsehi témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
FekvéseSzerkesztés
A vármegye északi részén fekszik, az Ózd–Egercsehi-medencében, a Bükk-vidék területén, a megyeszékhely Egertől 23 kilométerre északra. Közelében ered a Villó-patak. Természetes növényzetét cseres tölgyesek, bükkösök alkotják. A falu jellege szerint részben patak menti, részben út menti település, a községtől keletre dombon álló templommal, északi részén kúriával és tőle különállóan elterülő bányateleppel.
MegközelítéseSzerkesztés
Csak közúton érhető el, legegyszerűbben a 25-ös főúton, mely belterületének a nyugati felén végig is húzódik; keleti felének főutcája a 2510-es út.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget az Eger–Putnok-vasútvonal Szarvaskő megállóhelye kínálja. Egerből autóbuszjárat közlekedik a községbe.
TörténeteSzerkesztés
Egercsehit 1285-ben említi először egy oklevél terra Cheh alakban, a Baksa nemzetség birtokában, és ezen a néven maradt egészen 1903-ig. Ekkor vette fel földrajzi helyzetére utaló Eger nevet. 1285-ben Baksa Simon fia, Dénes a Zempléni Vily faluért elcserélte. 1546–1549 között köznemesek birtoka. Eger 1552. évi ostroma idején a törökök elpusztították, és csak 1564-ben kezdett újra benépesülni.
1791. augusztus 23-án villámcsapás miatt az egész község leégett. 1820 körül birtokos lett itt Beniczky Márton, majd Tamás, akitől unokaöccse, Zsigmond örökölte a birtokot, s felépítette a Beniczky-kastélyt. Rajta kívül a 19. század első felében az Eszenyi, Losonczy és Sütő családok is szereztek itt apróbb birtokrészeket.
A 20. század első felében a település profilja teljesen megváltozott a kőszén megjelenésével. Beniczky György, az akkori földbirtokos nevéhez fűződik a bányaüzem megnyitása, amely Heves vármegye egyetlen mélyművelésű és egyben legnagyobb szénbányája lett, amely Észak-Magyarország egyik legjobb minőségű szenét adta.
A bányát 1990-ben bezárták, ami a környéken lakók munkalehetőségét nagy mértékben csökkentette.
KözéleteSzerkesztés
PolgármestereiSzerkesztés
- 1990–1994: Szabó István (MSZP)[3]
- 1994–1998: Szabó István (MSZP)[4]
- 1998–2002: Szabó István (független)[5]
- 2002–2006: Tóth Andrásné (Munkáspárt)[6]
- 2006–2010: Tóth Andrásné (Munkáspárt 2006)[7]
- 2010–2014: Tóth Andrásné (Munkáspárt 2006)[8]
- 2014–2019: Kovács András (független)[9]
- 2019-től: Kovács András (független)[1]
NépességSzerkesztés
A település népességének változása:
| A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre. |
2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,3%-a magyarnak, 8,4% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (17,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 33%, református 3,6%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 26,8% (34,4% nem nyilatkozott).[11]
NevezetességeiSzerkesztés
- Római katolikus templom. 1734-ben épült barokk stílusban. Rózsafüzér Királynéja tiszteletére van felszentelve.
- Beniczky-féle kastély. 1830 körül épült klasszicista stílusban.
Ismert emberekSzerkesztés
- Tóth Andrásné, a község polgármestere, a Magyarországi Munkáspárt 2006 színeiben. 2006 és 2014 között vezette a falut. Utódja Kovács András független polgármester nyerte a választást.
Egercsehiben születettSzerkesztés
- Itt született 1912. április 13-án Benedek Endre barlangkutató.
- Itt született 1919. október 10-én Medgyessy Pál matematikus.
- Itt született 1931. március 20-án Avar István, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes és kiváló művész.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b Egercsehi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Egercsehi települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Egercsehi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
- ↑ Egercsehi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ Egercsehi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ Egercsehi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ Egercsehi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
- ↑ Egercsehi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
- ↑ Egercsehi Helységnévtár
További információkSzerkesztés
| Tarnalelesz | Bekölce | Mikófalva |
| Szentdomonkos |
|
Mónosbél |
| Szúcs | Egerbocs | Szarvaskő |
