Szarvaskő

magyarországi község Heves vármegyében

Szarvaskő község Heves vármegye Egri járásában, a Bükki Nemzeti Park nyugati szélén. Magyarország egyik legszebb fekvésű települése.[4]

Szarvaskő
Szarvaskő panorámája a Várhegyről
Szarvaskő panorámája a Várhegyről
Szarvaskő címere
Szarvaskő címere
Szarvaskő zászlaja
Szarvaskő zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásEgri
Jogállás község
Polgármester Kocsa Erika (független)[1]
Irányítószám 3323
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség322 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség27,32 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,59 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájDéli-Bükk[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 59′ 17″, k. h. 20° 19′ 51″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 17″, k. h. 20° 19′ 51″
Szarvaskő (Heves vármegye)
Szarvaskő
Szarvaskő
Pozíció Heves vármegye térképén
Szarvaskő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szarvaskő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

 
Szarvaskő látképe az 1910-es években (régi képeslap)

Szarvaskő Egertől 11 km-re északra, Szilvásváradtól 17 km távolságra délre fekszik, a Bükk nyugati pereme alatt elterülő völgykatlanban, az Eger-patak mentén.[5] A település kivételes szépségét a fekvésének köszönheti. A falun észak felé áthaladva a patak, az országút és a vasút egészen közel kerül egymáshoz, egy festői sziklaszurdokban haladnak tovább a hegyek között. A sziklaszoros keleti oldalán található a várhegy, a nyugati oldalán pedig a meredek, párnaláva sziklákkal kialakult Keselyű-hegy, amely oly mértékben összeszűkíti a völgyet, hogy az országút és a patak egy függőlegesen levágott sziklafal alatt, az Eger–Putnok-vasútvonal pedig két hídon és két alagúton tud áttörni északi irányába.[6]

„Szarvaskő a Bükk-hegység egyik gyöngyszeme, Eger városától kb. 10 km-re fekszik az Egri völgyben, az Eger-patak és a Bükk egyetlen É-D-i vasúti és közúti átjárója mentén ott, ahol kissé enged a sziklahegyek szorítása. A hegyek által teljes körben átölelve terül el, csodálatosan szép természeti környezetben, amely hirtelen, átmenet nélkül tárul az idelátogató elé. A távolabbi kilátást a faluból a hegyek teljes körben eltakarják, de amit közelről lát az ember, az maga a csoda, mert itt a természet minden ház küszöbéig ér.”
Tóth István[7]

A közvetlenül határos települések: észak felől Mónosbél, északkelet felől Bélapátfalva, délkelet felől Eger, délnyugat felől Egerbakta, nyugat felől Bátor, északnyugat felől pedig Egerbocs.

Megközelítése szerkesztés

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 25-ös főút, mely végighúzódik a belterületén is, illetve az északi határában lehet róla letérni a 2506-os útra, Bélapátfalva-Szilvásvárad-Vadna irányába. A hazai vasútvonalak közül a Eger–Putnok-vasútvonal érinti, melynek egyetlen itteni megállási pontja, Szarvaskő megállóhely a lakott terület északi szélén helyezkedik el, légvonalban alig pár száz méterre a szarvaskői vártól.

Nevének eredete, változatai szerkesztés

Lásd még: Szarvaskői vár

Szarvaskő helynevének eredete nem is a településhez, hanem az északról föléje magasodó sziklahegyhez (mai nevén a Várhegyhez) kapcsolódik, amelynek elnevezése részben mondákból, részben írásos történeti dokumentumokból, részben az emberek által megfigyeltekből, tapasztalatokból fakad.[8]

Az egyik legenda szerint a sziklahegy neve onnan származik, hogy egy vadászoktól és a kutyáiktól üldözőbe vett szarvas a későbbi vár helyén annyira megszoríttatott, hogy e nemes állat ijedtében a szikla csúcsáról a mélységbe ugrott, és innen nevezték el a sziklahegyet Szarvas-kőnek.[9]

A vár alatt felépülő kis települést már 1330-ban Kerekkő-váraljának, illetve Püspökvár-aljának nevezték. 1570-ben a község neve már Zarwaskew-alja (Szarvaskő-alja), 1773-tól kezdődően pedig egészen 1984-ig Szarvaskő. 1985-től 2002-ig Eger-Szarvaskő, 2003-tól pedig újra Szarvaskő néven lesz önálló önkormányzattal rendelkező település.[10]

Története szerkesztés

A szarvaskői vám szerkesztés

Szarvaskő alapítási évéről nincs pontos adat, mivel az egri levéltár a történelem folyamán többször megsemmisült. A település a környékével együtt hosszú időn át egészen 1945-ig az egri püspökség, ill. érsekség birtoka volt.[11]

Első magyar lakosai Szalaházy Tamás egri püspök (1217–1224) vagy II. Kilit (Clétus) egri püspök betelepített hajdúlegényei voltak, akik a szarvaskői jövedelmes vámszedőhely feladatainak ellátását, védelmét és az odavezető út karbantartását végezték. Az 12201230-as években a megye egyik legfontosabb útja az Eger-patak völgyén keresztül vezetett Budáról Hatvanon ésEgeren át az felső-magyarországi bányavárosok felé. A kereskedelem megindulásával együtt járt a vámszedőhelyek kiépítése is. Az 1241. évi tatárdúlás elnéptelenítette a Kerekkő alatti kis települést, és a környező településeket is. Az újabb betelepítések 1248 után történtek, amikor újra működésbe lépett a vámszedőhely, és megkezdődött a vár építése.[12] A vámhely még 1558-ban is jól jövedelmezett, de a vám jövedelme 1577-re már annyira lecsökkent, hogy Radéczy István püspök (1572–1586) megszüntette. A szarvaskői vám 350 évig működött gazdaságosan.[13]

Várának története szerkesztés

 
Szarvaskő hegye az egykori vár csekély romjaival (2019)

Szarvaskő középkori története szorosan összefüggött várának sorsával. A várat először az egri káptalan 1295. évi határjáró oklevele említette; a helység határán túl ekkor a bátori terület volt található. Az 13321337. évi pápai tizedjegyzék felsorolásában szerepel plébániája is, sub castri episcopi név alatt. 1438-ban várnagyát is említették, aki egyúttal az egri püspökség tisztje is volt. 1527-ben Szapolyai János király a várat és az alatta fekvő falut Erdődi Simon egri püspöknek adományozta, aki testvérét, Pétert tette meg várnagynak. Eger 1527-ben I. Ferdinánd birtokába került. 1530-ban Szarvaskő várnagya a Ferdinánd-párti Horváth Ferenc lett, aki a vár összes tartozékait elfoglalta. Az I. Ferdinánd által kinevezett Szalaházy Tamás (†1536) egri püspök kénytelen-kelletlen belenyugodott ebbe a helyzetbe, az elfoglalt püspökségi javakat zálogba adta Horváth Ferencnek. A rendek az 1545. évi országgyűlésen a szarvaskői vár lerombolását határozták el, és kimondták, hogy a vár jövedelmeit az egri vár fenntartására fordítsák. 1549-ben, Oláh Miklós egri püspökké történt kinevezése után Horváth Ferenc átadta a szarvaskői várat Dobó Istvánnak, aki Szarvaskőre Szalkay Balázst nevezte ki várnagynak. 1558-ban Verducz Antal, az újonnan kinevezett egri püspök vette birtokába a várat, és várnagyul Gadóczy Gábort nevezte ki.

 
Szarvaskő egy 1853-ban készült metszeten

1596-ban, Eger eleste és a szerencsétlen kimenetelű mezőkeresztesi csata után Gáll János várnagy az őrséggel együtt megfutamodott, elhagyta a várat, így Szarvaskő ekkor a törökök kezébe került, és innentől a hatvani szandzsákba tartozott. „Kormos János (balatonyi) a szarvaskői vár parancsnokát, egy híres, vitéz török béget, midőn az rablásairól várába visszatért, a monosbéli szorosban fiai, unokái és rokonaival megtámadván, azt párbajban legyőzte s fejét úgy levágta, hogy az lábaihoz hullott. E fejet aztán János, hogy meg ne rothadjon, besózta s személyesen felvitte Bécsbe a királyhoz, honnan hazatérve, a szarvaskői törökök meglesték s ugyanott, hol ő a béget megölte, felkonczolták, s később egyik fiát karóba húzták.” (Borsod megyei levéltár 1745-1749.-i vizsgálat). A vár egészen 1687-ig maradt török kézben, amikor a törökök Dória János hadainak közeledtére belátták az erőd tarthatatlanságát, és odahagyva a várat, Egerbe vonultak. Eger visszavétele után a vár ismét az egri püspökök birtokába került. Ide vonult vissza 1710-ben Telekessy István egri püspök, aki II. Rákóczi Ferenc alatt oly nevezetes szerepet játszott. Miután püspöki méltóságától megfosztották, itt készítette védőiratát, melynek eredményeképpen, a pápa közbenjárására, visszakapta főpapi székét. Ettől kezdve a helység 1848-ig az egri püspökség, majd érsekség földesúri hatósága alá tartozott.[5] Szarvaskő a születésétől kezdve több mint 600 éven át, egészen 1863-ig az egri püspökök, illetve 1804-től az egri érsekek jobbágyfaluja volt.[14]

A Pyrker-út és a vasút szerkesztés

Eger kereskedelmében évszázadokon át súlyos problémákat okozott, hogy az észak-déli irányú útjai nehezen járhatóak voltak. A legrövidebb, legkönnyebben járható összeköttetést az Eger-patak völgye kínálta, de ez az út a szarvaskői sziklaszurdokban átjárhatatlan volt, így az igaerővel vontatott szekérkocsis forgalom itt kiszorult a völgy két oldalára.

 
A Pyrker-szoros Szarvaskő határában, az emléktáblával (a kép bal szélén)

Az egyik átjáró az Eger-patak nyugati oldalán, a Töviskes-völgyön át vezetett a felnémeti és a szarvaskői határvonalak mentén, az Almár-völgy és a Szénkő-völgy közötti hegygerincen, Egercsehi és Bocs felé, az Eger-patak völgyén át Mónosbél irányába.

A másik átjáró az Eger-patak völgyében vezetett egészen Szarvaskőig, ahol a vámszedő hely is volt, és ezen keresztül fordult a Gilitka-patak völgyébe, majd onnan a Nagyakasztófa-dombon és a Köves-bércen át a Gilitka-kápolna és a Telekessy-ház érintésével jutott el Bélapátfalvára, illetve Mónosbélbe. Ez az út a 18. század közepétől vette át a forgalom jelentős részét, egészen a Pyrker-út megépítéséig. Az 1840 előtt hegyen-völgyön átvezető erdei utak helyett Pyrker János László egri érsek 1839-ben az Eger-patak szűk, félkörívben kanyarodó völgyében robbantásokkal vájatott szekérutat. A szarvaskői sziklaszurdokban 140 m hosszúságban robbantották le a sziklafalat, jelentősen lerövidítve az utat észak felé.[15] A nemes kezdeményezés megvalósítójára a mai napig fennmaradt emléktábla emlékezteti az arra haladókat ott, ahol ma a 25-ös számú főút vezet keresztül:

Míg e kőszirt áll,
Dicsőíttetni fog nagy neved,
Patriarcha, egri érsek,
Pyrker János László,
Ezen út létrehozásáért.
1840.[16]

1908-ban a Pyrker-úttal csaknem párhuzamosan építették ki az Eger–Putnok gőzüzemű vasútvonalat.

Az első vonat hivatalosan a megnyitáskor, 1908. szeptember 12-én haladt át Szarvaskő vasútállomásán, amely már 1907-ben elkészült.[17] A vonalon három alagút épült, amelyből kettő (76 m és 156 m hosszúságban) Szarvaskőn vezet át. Az állomás 1996. május 16-án teljesen bezárt, és csak táblás megállóhely maradt[18] (rövidke kiszolgáló útja, amely a 25-ös főútból ágazik ki, a 25 303-as számozást viseli). Jelenleg naponta négy pár személyvonat közlekedik.[19]

Szarvaskő kő- és szénbányászata szerkesztés

Geológiai kutatások szerkesztés

 
Bzmot motorvonat a faluban télen

Szarvaskő országos, sőt nemzetközi hírnevét földtani szakmai körökben főleg azáltal szerezte meg, hogy az itt lévő gabbró kőzetben nagy vasérc- és titántartalmú kőzet fordul elő.[20] [21] Szarvaskő határában 1801-ben találtak először vasércet, amit innen még szekerekkel szállítottak a szilvásváradi vaskohóba, amely 1870-ig működött. Egy Fischer nevű geológus állapította meg először, hogy ez az anyag nem egyszerű ásvány, hanem a Bükkben addig nem ismert, többféle ásványból álló összetett kőzet. Ezt a kőzetet először Wehrle Alajos vegyészprofesszor elemezte, és róla nevezték el ezt a kőzetet wehrlitnek 1864-ben. A szarvaskői wehrlit igen magas titán-oxid- és magas vas-oxid-tartalma miatt titánvasércnek minősül. Szentpétery Zsigmond, a szarvaskői gabbró fáradhatatlan kutatója a kőzetet alkotó ásványok egész sorát írja le. A Denevér-táróba és annak közelébe telepített fúrásokból vett mintákat vizsgálva pirit-, kalkopirit-, magnetit-, hematit- és ilmenitérceket figyelt meg. A kezdetben elméleti alapon több millió tonnára becsült érckészlet azonban a későbbi mélyfúrások alapján csekély kiterjedésűnek bizonyult, ezért az ipari termelés sosem indult meg.[22][23]

Kőbányászat szerkesztés

Az iparszerű kőbányászat már az 1830-as évek vége felé elkezdődött Szarvaskőn, amikor Pyrker János László egri érsek megindította az eger–putnoki országút építését. Az út építéséhez nagy mennyiségű kőre volt szükség, ahogy az 1900-as évek elején is, amikor az Eger–Putnoki HÉV épült. A termelt kő diabáz (bazalt[Mj. 1]) és gabbró volt.[24]

Szénbányászat szerkesztés

Szarvaskő első barnakőszén-bányáját már 1796 márciusában megnyitották, azonban magas nedvességtartalma miatt nem akarták használni, ezért a bányát be kellett zárni. Az 1830-as évek végén kutattak itt újra szén után, és a kitermelt szenet szekéren szállították az 1840-ben megépült szarvaskői országútra, amit az érsekuradalom téglaégetőiben, az egri gőzmalomban és a lakosság körében használták fel. 1876-ban beszüntették a termelést, mert a szén a rendkívül nehéz szállítási viszonyok miatt nem juthatott el a távolabbi piacokra. Ekkor még a vasút sem épült meg, ezért a szarvaskői szénbányászat 18771919-ig szünetelt. 1922-ben Almárnál, az Eger–Putnok-vasútvonaltól kiindulva az Almár-völgyön át a bányáig megépítettek egy 600 mm nyomtávú gőzüzemű iparvasutat, 5,5 km hosszúságban. Ezután erőteljesen növekedett a termelés.[25] A bányászat teljesen kézi erővel folyt. 19271936-ig ismét szünetelt a szénbányászat, majd 1937 és 1947 között a Keselyű-hegy oldalában folytatódott. 1945 után a Szarvaskői Szénbányát az Egercsehi Szénbánya vállalathoz kapcsolták, a vállalat pedig úgy döntött, hogy a gazdaságtalan kitermelés miatt 1947 júliusában befejezi a termelést.[26] 1957 és 1967 között még megnyitottak néhány tárót, de a Nehézipari Minisztérium bányaműszaki főosztálya elrendelte a szarvaskői bányaüzem bezárását, aminek következtében a termelés 1967. július 1-jén végleg megszűnt.[27]

A szénbányászat 1968-ig, a kőbányászat 1979-ig biztosított Szarvaskőnek kiemelt szerepet.[4]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
333
339
325
341
371
322
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,4%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,3% németnek, 0,6% románnak mondta magát (4,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,7%, református 8,6%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 23,4% (16,3% nem nyilatkozott).[28]

2022-ben a lakosság 80,1%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,8% németnek, 3,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (19,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29,9% volt római katolikus, 9,4% református, 0,3% evangélikus, 0,5% egyéb keresztény, 16,7% felekezeten kívüli (43,1% nem válaszolt).[29]

Címere szerkesztés

A településnek 2003 óta van hivatalos címere.

A címer leírása szerkesztés

 
Szarvaskő pecsétje (1771)

Szarvaskő község címere álló, vágott oldalú, csücskös pajzstalpú, ívelt, két oldalon szimmetrikusan letört pajzsfőjű, többszörösen osztott, ezüstsávval szegélyezett pajzs. A vízszintes osztás ezüstszínű hullámsáv (amely az Eger-patakot szimbolizálja), és a mértani középvonaltól kicsit lejjebb helyezkedik el. Az alsó és a felső pajzsrész osztása szimmetrikus. A pajzs felső jobb oldali mezője zöld színű, benne egy szarvasbika áll, utalva a település nevének keletkezését magyarázó mondabeli szarvasra. A pajzs felső bal oldali mezője kék (égszínkék) színű, benne a várhegy sziluettje, amely sötétbarna, feketével erezett, tetején bal oldalon a várrom, középen kereszt (mely a vár hovatartozását és a településen élők vallási kötődését jelképezi). A pajzs jobb alsó mezője kék (égszínkék) színű, benne két tölgylevél makkal. A tölgylevél sötétzöld színű, erezett, a makk arany- és sötétbarna színű. A pajzs bal alsó mezője zöld színű, benne az 1771-es pecsétnyomó motívumai: az ezüstszínű ekevas és csoroszlya, közöttük aranyszínű, háromágú búzakalász. A pajzs alatt lebegő aranyszínű, fecskefarkú szalagon az ősmagyar rovásírásra emlékeztető betűkkel a Szarvaskő felirat olvasható.[30]

Közigazgatás szerkesztés

Önkormányzat szerkesztés

 
A Zászló Park Szarvaskőn. A kép előterében a Forradalom Bimbója című 1956-os emlékmű áll, Horváth Tibor szobrászművész alkotása.(2017)

Szarvaskő a második világháború előtt – és még utána is rövid ideig – önálló önkormányzattal rendelkezett, de a felnémeti körjegyzőséghez tartozott. A község élén a községi bíró és a körjegyző állt.

1950-ben Szarvaskőn önálló tanács alakult, mely 1985-ben, a község Egerhez csatolásával szűnt meg. A községi tanács vezetője (1971-ig a végrehajtó bizottság elnöke, azután a tanács elnöke) mindvégig özvegy Tóth Ferencné volt. (Róla nevezték el a településen a Teréz utcát).[31][32]

1991-ben részönkormányzat alakult a településen, mely 2002. október 20-áig működött, amikor Szarvaskő ismét különvált Egertől, és újra önálló községgé lett. Az első polgármesternek Barta Győzőt választották meg, aki 2014-ig töltötte be ezt a tisztséget. A 2014-es önkormányzati választáson Szabóné Balla Marianna személyében új polgármestert választottak.[33] 2016. október 1-jén Balog Zoltán és Pogácsás Tibor az Idősek Világnapja alkalmából Idősbarát Önkormányzat díjat adott át – többek között – Szarvaskő Község Önkormányzatának.[34]

A településen 2022. július 24-én időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a korábbi polgármester 2022 április végén, nyugdíjazása miatt lemondott polgármesteri tisztségéről.[35] Lemondása után a tisztségét ügyvezetőként Nahóczki László alpolgármester vette át, viszont egy kialakult botránya miatt május 2-án ő is lemondott tisztségéről, majd a képviselő-testület feloszlatta magát.[36]. A polgármesteri feladatokat ügyvivőként ideiglenesen dr. Zsirai Sándor vette át az időközi választásokig.[37] Az időközi választásokat a 7 polgármesterjelölt közül Kocsa Erika nyerte 54 szavazattal (25.96%). Ezzel az eredménnyel ő lett Szarvaskő eddigi legkevesebb szavazattal nyertes polgármestere.[38]

Polgármesterek 2002 óta
Név Párt Terminus Szavazatok száma és aránya Megjegyzés / Források
Barta Győző független 20022014 165 szavazat, 88.71% 2002-es választási eredmények:[39]
122 szavazat, 57.01% 2006-os választási eredmények:[40]
93 szavazat, 37.96% 2010-es választási eredmények:[41]
Szabóné Balla Marianna független 20142022 125 szavazat, 58.41% 2014-es választási eredmények:[42]
167 szavazat, 71.98% 2019-es választási eredmények:[43]
Nahóczki László független 2022 - alpolgármester (ügyvivőként)[36][44]
Dr. Zsirai Sándor független 2022 - alpolgármester (ügyvivőként)
Kocsa Erika független 2022-től 54 szavazat, 25.96% A 2022-es időközi választás eredményei:[1][45]

Fontosabb fejlesztések szerkesztés

 
A Major-tetői kilátó Szarvaskőn
  • Az 1950-es évek közepére a lakosság saját anyagi és fizikai erejével építette ki a vezetékes vízhálózatot a Mária-kútjától.[46]
  • Az 19581959-es esztendők mérföldkő voltak Szarvaskő történetében, mert ekkor vezették be itt a villanyt.[47]
  • Az 1960-as évek elejéig a közúti forgalom a falu keskeny Fő utcáján, a falu közepén ment át. Az utat nem lehetett szélesíteni a házaktól, ezért a közúti igazgatóság kisajátította a Fő úti házak Eger-patak felőli kertjeinek a végét, és a patak partján, a falu szélén vezette el a 25. számú főútvonalat.
  • 1960-ban felépült az új, kétszintes, két tantermes általános iskola. (1970-ben aztán megszűnt a felső tagozat, 1975-ben pedig teljesen bezárt az iskola.)[4]
  • 1963-ban feltöltötték az italbolt előtti központi teret, és egy kőlábú hídat építettek az Eger-patakon át a Borsod utcába.
  • 1965-ben épült fel az új tanácsháza (a mai községháza épülete), és ekkor lett először önálló orvosi rendelője is a falunak.
  • 2004 végén adták át a Major-tetői kilátót, miután a község vezetésének sikerült megegyeznie az egyik mobilszolgáltatóval oly módon, hogy az az adótorony köré egy faszerkezetű kilátót is építsen.[48]
  • 2020-ban kiépül a szennyvízcsatorna-hálózat de a település földgázzal történő ellátását még nem sikerült megvalósítani.

Szarvaskő ismertebb helynevei szerkesztés

 
Jellegzetes szarvaskői utcarészlet, háttérben a Várheggyel (2019)
  • Akasztófa-hegy (Akasztódomb): Szarvaskő egyik legszebb kilátópontja a falu északi határán. Nevét onnan kapta, hogy a váruradalomhoz tartozó falvakból ide, a világtól elzárt Szarvaskői várba hozták a törvény ellen súlyosan vétőket, és halálos ítéletüket az Akasztófa-dombon hajtották végre.[49]
  • Hegyeskő: a szarvaskői határ szép panorámájú kilátópontja. A vulkanikus bazaltkúp annak idején szigetként állt ki az azt körülvevő miocén tengerből.
  • Kecskefar: a mai Újtelep. A legenda szerint volt itt régen egy fiatal tarvágás, és a falubeliek ezen a helyen titkon kecskéket legeltettek. Ebből nagy ribillió lett, mert az egri püspök erdőkerülői ezt észlelve, megfogták a kecskék farkát, és bottal jól elverve a kecskék farát, kikergették azokat a vágásból. A legeltetés itt szigorúan tilos volt, mert a kecskék a friss vágásban igen nagy pusztítást tudtak csinálni.[50]
  • Keselyű-hegy, Keselyű-bérc: a Szarvaskőt körülölelő hegyek közül ez a legnagyobb és a legmagasabb (444 m).
  • Major-tető: a falu délnyugati részét határoló hegy (369 m magas). Ma a Bükki Nemzeti Park területének része. Tetején 2004-ben adtak át egy 30 méter magas, faszerkezetű kilátót.
  • Nyugodó: a második világháború előtti érsekuradalmi almáskert területét az 1946. évi földosztáskor felparcellázták, hogy a szarvaskői emberek művelhessék azt. A Rákosi-rendszerben működő mezőgazdaság romboló politikájának hatására ezek a földek eladásra kerültek, és itt alakult ki a kezdetben csak hétvégi, majd egyre inkább állandó lakhelyül szolgáló új szarvaskői településrész.[51]
  • Szérű: Szarvaskő községben a 18. század végére a földrajzi viszonyok kényszerítő hatására olyan, speciális települési rendszer alakult ki, amely három fő területre tagolódik, de amelyek egymástól elválaszthatatlan egységet képeznek. Ezek a fő részek a lakóhely, a falu, a megművelt termőterület, a munkahely, a határ, és a kettő között a legoptimálisabb helyen kiépített ólaskert, illetve helyi nevén a szérű, a tanya.[52]
  • Várhegy: vulkanikus eredetű sziklahegy, mely Szarvaskő egyik jelképe, címerének része, és legnagyobb látványossága. Nevét középkori váráról kapta, amely sasfészekként uralta a falut. Ez a hegy is a Bükki Nemzeti Park védett területe.
  • Vaskapu: az 1700-as évek végén felfedezett vulkanikus eredetű, vastartalmú gabbró és wehrlit kőzetelőfordulásokhoz kapcsolódik. Eger felől az Egri-völgyön át érkezve itt van a vasérc-előfordulások délnyugati széle, vagyis a vas kapuja, a Vaskapu. A II. világháború után az Eger-patak völgyének ezen a részén felparcellázott érsekuradalmi földeken alakult ki Szarvaskő üdülő-, de később egyre inkább állandóan lakottá váló legújabb településrésze.

Rendezvények szerkesztés

  • Falunap (2005 óta minden év júliusában rendezték. 2015-ben tartották legutóbb).
  • A falu búcsújának napja (július 24. – azon a vasárnapon tartják, amelyik a legközelebb van június 24-éhez) [53]
  • Csipkebogyó fesztivál (2008 óta minden év október harmadik hétvégéjén)
 
Szarvaskő látképe a Major-tetőről

Nevezetességei szerkesztés

Érdekességek szerkesztés

A településről eddig megjelent művek szerkesztés

  • Tóth István: Szarvaskő – Egy csepp Magyarország, egy tenyérnyi haza. Szülőfalum természetrajza, története és néprajza (2005)
  • Kárpáti János: Szarvaskő – Történelem és természet (2015)

Képgaléria szerkesztés

Megjegyzés szerkesztés

  1. népies nevén csalakő

Források szerkesztés

  • Tóth István 2005: Tóth István. Szarvaskő Egy csepp Magyarország, egy tenyérnyi haza – Szülőfalum természetrajza, története és néprajza. Szarvaskő Község Önkormányzata, 14–28. o. (2005). ISBN 963-218-610-9 
  • Reiszig Ede 1898: ifj. Reiszig Ede dr.: Heves vármegye községei. Magyarország vármegyéi és városai. Arcanum Adatbázis Kft. 2004.

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Szarvaskő települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2022. július 24. (Hozzáférés: 2022. július 25.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. a b c Szarvaskő község önkormányzata. Magyar Önkormányzatok Enciklopédiája Információs adatbázis és portál. [2015. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva].
  5. a b Reiszig Ede 1898
  6. Tóth István 2005 11. old.
  7. Tóth István 2005 11. old.
  8. Tóth István 2005 13. old.
  9. Tóth István 2005 16. old.
  10. Tóth István 2005 15. old.
  11. Tóth István 2005 11. old.
  12. Tóth István 2005 29. old.
  13. Tóth István 2005 11. old.
  14. Tóth István 2005 35. old.
  15. Tóth István 2005 50 - 51. old.
  16. Tóth István 2005 53. old.
  17. Tóth István 2005 53. old.
  18. Tóth István 2005 52. old.
  19. ELVIRA v03.12e (E2) menetrend. MÁV-START
  20. Szarvaskő földtani tanösvény. Gellai Mária. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 7.)
  21. Tóth István 2005 123. old.
  22. Denevér-táró, Szarvaskő, Bükk és Upponyi-hegység. Geo-mánia
  23. Tóth István 2005 124. old.
  24. Tóth István 2005 135. old.
  25. Tóth István 2005 126. old.
  26. Tóth István 2005 127. old.
  27. Tóth István 2005 131. old.
  28. Szarvaskő Helységnévtár
  29. Szarvaskő Helységnévtár
  30. Szarvaskő. turabazis.hu
  31. Tóth István 2005 212. old.
  32. Tóth István 2005 221. old.
  33. Választási eredmények 2014 - Szarvaskő. Index.hu
  34. Az idősek erőforrást jelentenek az egész országnak. kormany.hu. (Hozzáférés: 2016. október 8.)
  35. Feloszlatta magát a szarvaskői testület. heol.hu, 2022. május 4. (Hozzáférés: 2022. július 13.)
  36. a b Még át sem vette a falu vezetését, máris elhasalt Szarvaskő majdnem-polgármestere (magyar nyelven). Egri Ügyek. (Hozzáférés: 2022. június 21.)
  37. Kiderült, mikor választhat új képviselőket és polgármestert a Margit-forrás botrányától feldúlt Szarvaskő (magyar nyelven). Egri Ügyek. (Hozzáférés: 2022. június 21.)
  38. Szarvaskő - 2022 időközi önkormányzati választások eredménye. (Hozzáférés: 2022. július 24.)
  39. Szarvaskő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  40. Szarvaskő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  41. Szarvaskő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  42. Szarvaskő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  43. Szarvaskő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2022. július 13.)
  44. Heten indulnak Szarvaskő megüresedett polgármesteri székéért (magyar nyelven). Egri Ügyek. (Hozzáférés: 2022. június 21.)
  45. EgerHírek: Kocsa Erika lett Szarvaskő polgármestere (magyar nyelven). EgerHírek, 2022. július 24. (Hozzáférés: 2022. július 24.)
  46. Tóth István 2005 221. old.
  47. Tóth István 2005 222. old.
  48. Szarvaskői kilátó. geocaching.hu
  49. Tóth István 2005 213. old.
  50. Tóth István 2005 217. old.
  51. Tóth István 2005 218. old.
  52. Tóth István 2005 214. old.
  53. Tóth István 2005 206. old.
  54. Tóth István 2005 51. old.
  55. Tóth István 2005 117. old.

További információk szerkesztés

Egerbocs Mónosbél Bükk-fennsík
Bátor

 
   Szarvaskő   
 

Bükki Nemzeti Park
Egerbakta Eger Felsőtárkány