Főmenü megnyitása

Szentpétery Zsigmond (geológus)

geológus, petrográfus, 1880-1952

Királyhelmeczi Szentpétery Zsigmond (Nagykőrös, 1880. július 17.Budapest, 1952. április 17.) geológus, petrográfus, egyetemi tanár, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem rektora, az Erdélyi Nemzeti Múzeum ásványtárának igazgatója, az MTA tagja.

Szentpétery Zsigmond
Szentpétery Zsigmond (1880-1952) geológus.jpg
Életrajzi adatok
Született1880. július 17.
Nagykőrös
Elhunyt1952. április 17. (71 évesen)
Budapest
Ismeretes mint geológus
Pályafutása
Szakterület kőzettan
Munkahelyek
Kolozsvári M. Kir. Ferenc József TE nyilvános rendes tanár, rektor
Szegedi Egyetem nyilvános rendes tanár, dékán
Akadémiai tagság MTA-tag, l. 1929; r. 1946.

ÉletpályájaSzerkesztés

Elemi és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. A kolozsvári és a müncheni egyetemeken tanult 1898–1902 között. 1903-ban természetrajz-földrajz szakos tanári diplomát szerzett a kolozsvári egyetemen. Ezután az egyetem ásványi és földtani intézetében dolgozott Szádeczky-Kardoss Gyula tanszékvezető irányítása alatt. 1904-ben doktori fokozatot, 1911-ben pedig magántanári képesítést szerzett. 1923-tól, már a szegedi egyetemen, nyilvános rendes tanárrá nevezik ki. Az első világháború végén a menekülő egyetemmel tartott, 1920-tól Budapesten, majd 1921-től Szegeden tanított, ahol 1924-től 1940-ig tanszékvezető. Az MTA 1929-ben levelező, majd 1946-ban rendes tagjává választotta. Kétszer volt a természettudományi kar dékánja, 1927–1929 és 1936–1937 között. 1940-ben a Kolozsvárra visszatért egyetemmel tartott, nagy lendülettel vetette bele magát a munkába, 1941–1942-ben rektor is volt. 1944-ben újra elhagyni kényszerült Kolozsvárt, ezután Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozott haláláig.

Sírja a Farkasréti temetőben van.

MunkásságaSzerkesztés

Tudományos munkássága főként a kőzettan területére terjed ki. Vizsgálta az Erdélyi-érchegység, a Gyulai-Torockói-Persány hegység eruptív kőzeteit. Foglalkozott Szerbia és Montenegró kőzettanával, élete végén pedig a Bükk-vidék és a Börzsöny kőzeteivel.

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés