Főmenü megnyitása

Felnémet (település)

település Heves megyében

Felnémet Eger városrésze 1961 óta. 1971-ben a város központi belterületéhez is hozzácsatolták.

Felnémet
R. k. templom (Szent Rozália) (5627. számú műemlék).jpg
Közigazgatás
Település
Alapítás éve1261 (első említés)
Városhoz csatolás 1961
Korábbi rangja község
Irányítószám 3304
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[1]
Földrajzi középtájBükk-vidék[1]
Földrajzi kistájEgri-Bükkalja, Tárkányi-medence[1]
Elhelyezkedése
Felnémet (Heves megye)
Felnémet
Felnémet
Pozíció Heves megye térképén
é. sz. 47° 57′ 58″, k. h. 20° 21′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 58″, k. h. 20° 21′ 08″
A Wikimédia Commons tartalmaz Felnémet témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

Földrajzi helyzeteSzerkesztés

Heves megyében, a Bükk-vidék nyugati részén fekszik, az Eger-patak, a Berva és a Tárkányi-patak összefolyásánál, Egertől északra. A 2000-es években ténylegesen össze is épült Felnémet és Eger az egri Nagylapos beépülésével. A városrész a 25-ös főút mentén található; központjából Felsőtárkányon át Miskolc is elérhető a 2505-ös közúton. Utóbbiból ágazik ki az itteni vasútállomást kiszolgáló 25 302-es számú mellékút, valamint a Bervai-lakótelepre és a Felnémettől északra fekvő ipartelepek felé vezető 25 103-as út is. A főutcát a központtól Egerbe 2×2 sávosra bővítették.

TörténeteSzerkesztés

Határában található a felnémeti vár.

 
A felnémeti földvár

TermészetvédelemSzerkesztés

Határában a Bükki Nemzeti Park erdőségei találhatóak. A Nemzeti Park székhelye is itt található a régi plébánia épületében együtt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Bükki helyi csoportja irodájával.

IskolákSzerkesztés

Korábban az általános iskolája a főúton volt. Amikor kicsinek bizonyult, akkor a város áttelepítette és gimnáziumi osztályokkal bővítette. Ekkortól a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnáziumnak hívják. A Berva lakótelepen volt a Berva Finomszerelvénygyár RT. óvodája, ez ma önkormányzati kezelésben áll.

IparaSzerkesztés

A Berva-völgyben található az Omya kőbányája, valamint Berva Rt. is, bár az már Felsőtárkány földjén épült fel, de a lakótelepei és szociális épületei Felnémeten vannak, és onnan is közelíthető meg. 2011-ig fűrészüzem is működött a vasútállomás mellett. Az üzemek teherforgalmát vasúton korábban a Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút szolgálta ki amelynek állomása is volt itt, de a kisvasút itteni szakaszai már megszűntek. A vasúti szállítás ma már kizárólag az Eger–Putnok-vasútvonalon és az iparvágányokon zajlik.

KözlekedéseSzerkesztés

A KMKK távolsági, helyközi, szerződéses, a helyi járatok közül a 8-as, 10-es, 11-es, 11-es, 14-es, 14A és 14C számú járatai járnak a településre, valamint néhány társ-Volántársaság távolsági buszjárata. A MÁV-nak két megállója is van a településenː Eger-Felnémet vasútállomás, illetve a falutól északra Almár mh.. A vasút az Eger–Putnok-vasútvonalhoz kapcsolódó Füzesabony–Eger-vasútvonalon Eger-Szilvásvárad között egy szóló Bzmot motorkocsit közlekedtet (a vonal tovább nem járható). Kővel megrakodott tehervonatok a bányából járnak. Kerékpárút húzódik a felsőtárkányi kisvasút helyén az út bal oldalán a tárkányi fűtőházig. A Berva-völgyön keresztül kerékpáros turistaútvonal húzódik a Bükk belseje felé. Hajdan két kisvasútja is volt. Az egyik, a Szarvaskői bányavasút az államosítás után Egri Úttörővasút néven próbált túlélni, majd teljesen megszűnt, a felsőtárkányi még üzemel, de már nem jár idáig.

 
Felnémet, egykori FÁEV állomás

KultúraSzerkesztés

A Berva-völgyben található a Cserkészpark és a Bagolyvár Cserkészház.

Híres felnémetiekSzerkesztés

  • Itt született Kiss Alajos (1857–1929) festőművész.

NevezetességeiSzerkesztés

A városrész az irodalombanSzerkesztés

  • Felnémet az egyik, érintőlegesen említett helyszíne Mattyasovszky Jenő Hód bemutatkozik, illetve Hód és a rémült kísértet című bűnügyi regényeinek.

ForrásokSzerkesztés

  1. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  

Külső hivatkozásokSzerkesztés