Felnémet (település)

Felnémet Eger városrésze 1961 óta. 1971-ben a város központi belterületéhez is hozzácsatolták.

Felnémet
Közigazgatás
Település	Eger Egri járás
Alapítás ideje	1261 (első említés)
Városhoz csatolás	1961
Korábbi rangja	község
Irányítószám	3304
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Földrajzi nagytáj	Észak-magyarországi-középhegység
Földrajzi középtáj	Bükk-vidék
Földrajzi kistáj	Egri-Bükkalja, Tárkányi-medence
Elhelyezkedése
Felnémet Pozíció Eger térképén
é. sz. 47° 57′ 58″, k. h. 20° 21′ 08″47.9661049, 20.3523394
A Wikimédia Commons tartalmaz Felnémet témájú médiaállományokat.

Földrajzi helyzete

Heves vármegyében, a Bükk-vidék nyugati részén fekszik, az Eger-patak, a Berva és a Tárkányi-patak összefolyásánál, Egertől északra. A 2000-es években ténylegesen össze is épült Felnémet és Eger az egri Nagylapos beépülésével. A városrész a 25-ös főút mentén található; központjából Felsőtárkányon át Miskolc is elérhető a 2505-ös közúton. Utóbbiból ágazik ki az itteni vasútállomást kiszolgáló 25 302-es számú mellékút, valamint a Bervai-lakótelepre és a Felnémettől északra fekvő ipartelepek felé vezető 25 103-as út is. A főutcát a központtól Egerbe 2×2 sávosra bővítették.

Története

Határában található a felnémeti vár.

A felnémeti földvár

Természetvédelem

Határában a Bükki Nemzeti Park erdőségei találhatóak. A Nemzeti Park székhelye is itt található a régi plébánia épületében együtt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Bükki helyi csoportja irodájával.

Iskolák

Korábban az általános iskolája a főúton volt. Amikor kicsinek bizonyult, akkor a város áttelepítette és gimnáziumi osztályokkal bővítette. Ekkortól a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnáziumnak hívják. A Berva lakótelepen volt a Berva Finomszerelvénygyár RT. óvodája, ez ma önkormányzati kezelésben áll.

Ipara

A Berva-völgyben található az Omya kőbányája, valamint Berva Rt. is, bár az már Felsőtárkány földjén épült fel, de a lakótelepei és szociális épületei Felnémeten vannak, és onnan is közelíthető meg. 2011-ig fűrészüzem is működött a vasútállomás mellett. Az üzemek teherforgalmát vasúton korábban a Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút szolgálta ki amelynek állomása is volt itt, de a kisvasút itteni szakaszai már megszűntek. A vasúti szállítás ma már kizárólag az Füzesabony–Putnok-vasútvonalon és az iparvágányokon zajlik.

Közlekedése

A Volánbusz helyi járatai közül a 3-as, 4-es, 11-es, 14-es, 14E, 16-os, 914-es és 3405-ös számú járatai járnak a településre, valamint egyéb helyközi vonalak is érintik. A MÁV-nak két megállója is van a településenː Eger-Felnémet vasútállomás, illetve a falutól északra Almár mh.. A vasút az Füzesabony–Putnok-vasútvonalhoz kapcsolódó Füzesabony–Putnok-vasútvonalon Eger-Szilvásvárad között egy szóló Bzmot motorkocsit közlekedtet (a vonal tovább nem járható). Kővel megrakodott tehervonatok a bányából járnak. Kerékpárút húzódik a felsőtárkányi kisvasút helyén az út bal oldalán a tárkányi fűtőházig. A Berva-völgyön keresztül kerékpáros turistaútvonal húzódik a Bükk belseje felé. Hajdan két kisvasútja is volt. Az egyik, a Szarvaskői bányavasút az államosítás után Egri Úttörővasút néven próbált túlélni, majd teljesen megszűnt, a felsőtárkányi még üzemel, de már nem jár idáig.

Felnémet, egykori FÁEV állomás

Kultúra

A Berva-völgyben található a Cserkészpark és a Bagolyvár Cserkészház.

Híres felnémetiek

Az egri vár felnémeti védőinek névsora

• Itt született Kiss Alajos (1857–1929) festőművész.
• Itt lakott Kozso (Kocsor Zsolt) zenész.
• Itt született Rázsi András, a Bandi a Hegyen című főzős műsor szakácsa.
• Sokáig itt élt Sior néven alkotó festőművész, Fekete Valér.

Nevezetességei

• római katolikus Szent Rozália plébániatemplom.
• Almáron pálos kolostor romjai

A városrész az irodalomban

• Felnémet az egyik, érintőlegesen említett helyszíne Mattyasovszky Jenő Hód bemutatkozik, illetve Hód és a rémült kísértet című bűnügyi regényeinek.

Források

• Felnémet honlapja
• Felsőtárkányi kisvasút
• Eger-Szarvaskő kisvasút