Szarvaskő vára

magyar vár

Szarvaskő 14. században épült vár, maradványai a Bakony nyugati oldalán, Döbröntén találhatók.

Szarvaskő vára
Szarvaskő vára
Szarvaskő vára
Ország Magyarország
Mai településDöbrönte

Épült14. század
Elhagyták16. század
Állapotarom
Építőanyaga
Elhelyezkedése
Szarvaskő vára (Magyarország)
Szarvaskő vára
Szarvaskő vára
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 13′ 49″, k. h. 17° 32′ 54″47.230278°N 17.548333°EKoordináták: é. sz. 47° 13′ 49″, k. h. 17° 32′ 54″47.230278°N 17.548333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Szarvaskő vára témájú médiaállományokat.

A vár története

szerkesztés

Nagy Lajos király 1367-ben adott engedélyt kedvelt udvari emberének, Himfy Benedek pozsonyi ispánnak, hogy kővárat emeltethessen a döbröntei uradalmának területén. A 15. század elejére a nemesi család politikai befolyása lehanyatlott, így a környékbeli földesurak egyre nagyobb területeket ragadtak el tőlük, sőt 1401-ben a rátóti Gyulaffyak fegyvereseikkel megtámadták és kifosztották az erősséget is. Mivel birtokaik bevétele erősen lecsökkent, maga a Himfy família is a rablólovagok szintjére süllyedt. Leghírhedtebb rablásuk során 1464-ben a családtagok fegyveres szolgáikkal megrohanták és kirabolták a Szent Márton-hegyi (Pannonhalma) apátságot is, jelentős értékű kegytárgytól fosztva meg a szerzeteseket. Ezt már Hunyadi Mátyás király sem tűrhette, a Himfy család birtokait elkoboztatta és Kanizsai László bárónak adományozta.

Rövidesen visszakerült a garázda Himfyek tulajdonába, akik most a családon belül perelték egymást. Egy 1469-es feljegyzés szerint, az erősségből éppen kiszorult Lőrinc úr embereivel megtámadta és kifosztotta Döbröntét. 1499-ben Himfy Imre feleségül adta Orsolya nevű leányát Essegvári Ferenchez, aki egyúttal zálogba vette a döbröntei várbirtokot is. A törökkel vívott 1526-os mohácsi csata utáni belháborús időszakban urai igyekeztek megerődíteni, ekkoriban emelték a hatalmas, vastag falú rondellát, aminek lőréseiből pusztító ágyútűz alá vehették a rohamozó ellenséget. 1547-ben még a pozsonyi országgyűlés öt lovas katonát fogadott fel a kicsiny helyőrség létszámának növelésére, de továbbra sem számították a jelentősebb véghelyek közé. Nádasdy Tamás nádorispán 1555-ös jelentésében még épségben említette Döbröntét, pusztulását valószínűleg egy török portyázó csapat okozhatta, később a gazdátlan romok köveit a környékbeli lakosság elhordta. Döbrönte várromjának falait a 21. század elején részben restaurálták, de még sok részletét a föld mélye rejti.

A vár a Nemzeti Várprogram harmadik ütemének helyszíne.

2018. március 17-én a Szarvaskör Egyesület elnöke és Szarvaskő polgármestere aláírta azt a megállapodást, mely a döbröntei Szarvaskő várát és a Szarvaskői várat testvérvárrá nyilvánította. Ez a fajta partneri viszony, elsőként jött létre az országban.[1]

Képgaléria

szerkesztés

Külső hivatkozások

szerkesztés