Szilvásvárad
Szilvásvárad község Heves megye Bélapátfalvai járásában, az Északi-Bükk területén, a tenger szintje felett mintegy 345 méter magasan található. Nevét a szláv földvárakról kapta. A település Lillafüred mellett az egyik legismertebb bükki üdülőhely.
| Szilvásvárad | |||
_5.jpg) | |||
| Erdődy-Pallavicini-kastély | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Heves | ||
| Járás | Bélapátfalvai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szaniszló László[1] | ||
| Irányítószám | 3348 | ||
| Körzethívószám | 36 | ||
| Testvértelepülései | Lista Steglitz-Zehlendorf | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1621 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 42,91 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 37,82 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Bükk-vidék[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Északi-Bükk[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Szilvásvárad
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 48° 06′ 14″, k. h. 20° 23′ 13″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 14″, k. h. 20° 23′ 13″ | |||
Szilvásvárad
Pozíció Heves megye térképén
| |||
| Szilvásvárad weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szilvásvárad témájú médiaállományokat. | |||
Az Eger–Putnok-vasútvonal, illetve a 2508-as közút mentén fekvő, elismert üdülőhely, ahol egy vasúti megállóhellyel (Szilvásvárad-Szalajkavölgy megállóhely) és egy vasútállomással (Szilvásvárad vasútállomás) rendelkezik; utóbbit a 2508-asból kiágazó 25 306-os közút szolgálja ki.
A Szalajka-völgy a Bükki Nemzeti Park része, természetvédelmi terület.
TörténeteSzerkesztés
Szilvásvárad igen régi település. A Bükk hegység környékén már a kőkori ember lakott: az Istállós-kői-barlangban az ásatások 35–40 000 éves leleteket hoztak napvilágra.
A vaskorszakban jelentek meg a község területén a szarmaták közé tartozó jazigok. Utánuk szláv népek települtek be, akiket később az avarok igáztak le. Jazig sírt egy út építése közben fedeztek fel. A leleteket (arany hajcsat, 24 gyöngyszem és egy bronz karperec) Papp László, Kengyel Zoltán és Gál Gyula mentette meg. A szlávok sáncokkal vették körül falvaikat – ezek némelyikét, mint például a falu határában lévő Töröksáncot később is használták, amint ezt az onnan előkerült ágyúgolyók, edények és fegyvermaradványok is mutatják. Szláv gyűrűvárra épült Gerennavár és Éleskővár – ezek romjai ma is láthatók.
A honfoglalás után az Ug nemzetséghez tartozó vadászok lakták az Uppony, Dédes, Szilvásvárad közötti területet. Feltételezhető, hogy a 12. században a Miskóc nemzetségbe tartozó Borsok birtoka volt egészen 1332-ig, mikor is Károly Róbert a Széchyeknek adományozta. Ez időről ismerjük a község nevének írott az egri egyházmegye pápai tizedlajstromából, ahol földesúri jobbágyfaluként szerepel Warad – Warada – Wárad formában.
1365-ben I. Lajos kezébe kerül Éleskővár, Gerennavár és így Wárad is, így lakossága királyi várnép lett. 1373-ban a falu nevét már Zylvaswaradnak írták. 1438-ban a király a Pálócziaknak adományozta a birtokot, így a falu ismét jobbágyfalu lett. A Palócziak magvaszakadtával a Perényiekhez került a birtok, és ők az "akié a föld, azé a vallás" elvén reformátussá térítették lakóit.
1666-ban az uradalom Keglevich Miklós gróf tulajdonába került, és egészen 1894-ig a Keglevich család tulajdonában is maradt. Ez idő alatt jelentek meg itt az első manufaktúrák: a Szalajka-völgyben keménycserépgyár és téglagyár, valamint üveghuták, vashámorok, hamuzsírfőzők üzemeltek. A Keglevichek idején épült a klasszicista stílusú református kerektemplom, az új grófi kastély, számos uradalmi épület, iskola és a református temető.
A Keglevichek után Erdődy Rudolf lett a település birtokosa, majd 1900-ban a cseh lovag Wessely vásárolta meg az ekkor a Szilvásnak nevezett területet, ahová ipari létesítményeket:
- Bélapátfalván cementgyárat,
- 1912-ben Szilváson kőbányát sodronypályával, továbbá
- 1908-ban iparvasutat és
- mészüzemet telepített.
Az iparvasúton keskeny nyomtávú kis gőzmozdony húzta a kocsikat, hordta a mészkövet a Szalajka-völgyben épített sodronypálya végállomásáról a mészüzembe.
1906-ban a magyar királyi belügyminiszter a falu nevét a mai formájára, Szilvásváradra módosította. 1914-től az új tulajdonos Pallavicini Alfonz Károly őrgróf lett. Ő építtette a katolikus kápolnát 1924-ben, és területet adományozott a katolikus temető létrehozásához. Ez idő tájt a turistáknak nem volt könnyű dolguk, ha a Szalajka-völgyben akartak barangolni, ugyanis a területet kerítéssel vették körül, és csak nehezen beszerezhető engedéllyel engedték be a látogatókat.
1948-ban a grófi birtokot államosították, a manufaktúrák megszűntek.
Szilvásvárad az 1950-es megyerendezésig Borsod vármegye Sajószentpéteri járásához tartozott, ekkor csatolták át Heves megye Egri járásához.
A lipicai ménest 1952-ben telepítették a Szilvásvárad fölötti Csipkéskútra. 1966 óta az egykori iparvasút kirándulóvonatként működik.
1971-74-ben megépült a Szalajka-völgyben az erdei múzeum. 1976-ban építették fel a Szalajka-völgy bejáratánál a lovas stadiont, majd 1980-ban a fedett lovardát, ahol minden évben lovas versenyeket rendeznek. 1983-ban nyitotta meg kapuit az Orbán-ház. Szilvásvárad volt a házigazdája:
NépességSzerkesztés
| Év | Népesség | Átl. vált.(%) |
|---|---|---|
| 1870 | 1 303 | — |
| 1880 | 1 061 | −2,05% |
| 1890 | 1 085 | 0,22% |
| 1900 | 1 079 | −0,06% |
| 1910 | 1 255 | 1,51% |
| 1920 | 1 315 | 0,47% |
| 1930 | 1 469 | 1,11% |
| 1941 | 1 438 | −0,19% |
| 1949 | 1 635 | 1,60% |
| 1960 | 1 965 | 1,67% |
| 1970 | 1 805 | −0,85% |
| 1980 | 1 869 | 0,35% |
| 1990 | 1 898 | 0,15% |
| 2001 | 1 892 | −0,03% |
| 2011 | 1 685 | −1,16% |
| 2018 | 1 594 | −0,79% |
NépcsoportokSzerkesztés
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[5]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,5%-a magyarnak, 1% cigánynak, 0,8% németnek mondta magát (21,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 25,5%, református 28,1%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 12,6% (32,4% nem nyilatkozott).[6]
NevezetességeiSzerkesztés
KépgalériaSzerkesztés
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Szilvásvárad települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 26.)
- ↑ Szilvásvárad Helységnévtár
ForrásokSzerkesztés
- Gál Gyula: Szilvásvárad története című kézirata
- Szilvásvárad weboldala
További információkSzerkesztés
| Bükkmogyorósd | Lénárddaróc | Nagyvisnyó |
| Balaton (település) |
|
Bükki Nemzeti Park |
| Bükkszentmárton, Bélapátfalva | Felsőtárkány | Bükki Nemzeti Park |
