Kalkopirit
A kalkopirit (réz-ferroszulfid) II.Szulfidok és rokon vegyületek ásványosztályon belül az önálló kalkopiritcsoport ásványa. Réztartalmú tetragonális (négyzetes) rendszerben kristályosodó szulfid ásvány. Többnyire halmazokban, ritkán kristályos formában jelenik meg, ekkor tetraéderszerű, vaskosan kristályos, felülete rostos és irrizál, gyakran ikresedik. A legfontosabb rézércásvány.
Neve a görög khalkosz (χαλκός = réz) és pyr (πυρ = tűz) szó összetételéből származik.[1]
Kémiai és fizikai tulajdonságai
szerkesztés- Képlete: CuFeS2
- Szimmetriája: tetragonális kristályrendszerben, főtengelyes kristály több tengely és lapszimmetriája létezik.
- Sűrűsége: 4,2 g/cm³.
- Keménysége: 3,5-4,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
- Hasadása: rossz.
- Törése: egyenetlen.
- Színe: zöldessárga, rézsárga.
- Fénye: fémes.
- Átlátszósága: opak.
- Pora: zöldesfekete.
- Elméleti réztartalma: 34,6%.
Keletkezése
szerkesztésA leggyakoribb rézérc ásvány az utómagmás és az üledékes folyamatokban egyaránt keletkezik. Hasonló ásvány: a sötét színű markazit, pirit, termésarany.
Előfordulása
szerkesztésGyakran előforduló rézércfajta. Telepszerű előfordulásai nagy mennyiségben találhatók jugoszláviai Bor környékén, Mexikóban, Szlovákiában Selmecbányán, Romániában Chiuzbaia (Kisbánya) területén.
Előfordulásai Magyarországon
szerkesztésNagyobb mennyiségben Recsken bányászták, ott a megkutatott de felhagyott mélyszinti ércesedésben is előfordul, Gyöngyösorosziban az ércesedett telérek fő anyaga volt, a galenit kísérőásványként, Rudabányán a legfontosabb és leggyakoribb szulfidos érc, belőle az oxidációs övben fejlett kristályok alakultak ki. Hazánkban minden utómagmatikusan érintett zónában hintetten előfordul.
Kísérő ásványok
szerkesztésKépek
szerkesztés-
Kalkopirit kvarccal Franciaországból
-
Kis kalkopirit
-
Galenit kalkopirittel, kalciton
-
Olaszországból való kalkopirit
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 72. o. ISBN 963 8334 96 7
Források
szerkesztés- Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
- Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
- Boldizsár Tibor (szerk.): Bányászati Kézikönyv. III. kötet. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. 1962.
- http://webmineral.com