Főmenü megnyitása
Szfalerit kristályok.

A szfalerit (cink vas szulfid) cinktartalmú szabályos kristályrendszerű a II. Szulfidok és rokon vegyületek ásványosztályon belül az önálló szfaleritcsoport ásványegyüttes tagja. 12 lapból álló rombdodekaéder és a tetraéderes kristályforma a jellemző előfordulása. Vaskos, tömeges kifejlődése is gyakori. Színe a vastartalom növekedésével sötétebbé válik. A 20%-ot meghaladó vastartalom esetén az elnevezése: marmatit. A legfontosabb cinkércásvány. A kadmium (Cd), gallium (Ga) és indium kinyerése is gyakran szfaleritból történik, mert szennyezőanyagként ezeket az elemet is tartalmazza.

Neve a görög szfalerosz (σφαλερὀς = csaló) szóból származik, ui. hasonlít a galenithez, de ólmot nem lehet belőle előállítani.[1]

A 2018-as év ásványa címre jelölték, a fluorit és a kalcit mellett. A címet a fluorit nyerte el.

Tartalomjegyzék

Kémiai és fizikai tulajdonságaiSzerkesztés

 
Szfalerit köbös elemi cellája
  • Képlete: (Zn,Fe)S.
  • Szimmetriája: a köbös kristályrendszerben, több tengely és lapszimmetriája létezik.
  • Sűrűsége: 3,9-4,2 g/cm³.
  • Keménysége: 3,5-4,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
  • Hasadása: kitűnően hasad a lapok mentén.
  • Színe: sárga, szürkésbarna, vörös, néha fekete, ekkor marmatitnak nevezik. A sárga átlátszó változatot klejofánnak hívják
  • Fénye: gyémánt vagy gyantafényű.
  • Átlátszósága: gyengén áttetsző vagy opak.
  • Pora: világosbarna.
  • Elméleti cinktartalma: 67,0%.
  • Tartalmazhat még: 25,0% Fe (vasat) és 1,7% Cd (kadmiumot).

KeletkezéseSzerkesztés

Hidrotermás eredetűen a leggyakoribb, különböző érctelepekben. Keletkezése során a mélyből feltörő oldatok átitatják a környező kőzetféleségeket, azokat átalakítják. Üledékes képződése is előfordul Hasonló ásvány: a fakóércek, tetraedrit. kassziterit, volframit.

ElőfordulásaiSzerkesztés

Gyakran előforduló cinkércfajta, melynek telepszerű előfordulásai nagy mennyiségben találhatók Jugoszláviában Trepca térségében. Erdélyben Kapnikbányán. Csehországban Pribram környékén. Szlovákiában Banská Stiavnica (Selmecbánya) bányáiban. Ausztria területén Bleibergben és a keleti Alpokban. Olaszországban Szardínia szigetén. Oroszországban az Ural-hegységben és kelet Szibériában, az Egyesült Államokban Montana, Kansas, Missouri és Oklahoma szövetségi államok területén. Kanadában Sullivan környékén. Bolívia bányáiban találhatóak gazdag érctelepei.

Előfordulásai MagyarországonSzerkesztés

 
Tömeges kifejlődésű szfalerit.

Nagyobb mennyiségben Recsken és Gyöngyösoroszi bányáiban bányászták, Recsken a megkutatott de felhagyott mélyszinti ércesedésben is előfordul. A Velencei-hegységben ahol az utóvulkanikus környezetben több helyen előfordul, így Nadapon és Pátkán ahol bányászták is, de a bányászat gazdaságtalansága miatt a termelést beszüntették. Telkibánya és Rudabánya bányaüzemeiben is termeltek szfaleritot. Gánton a bauxitban találtak finoman hintve kristályait. De találtak a Börzsönyben is.

Kísérő ásványokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 132. o. ISBN 963 8334 96 7  

ForrásokSzerkesztés

  • http://evosmaradvanya.hu/
  • Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
  • Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
  • J.Arem: Rock and Minerals. Toronto. 1974
  • Walter Schumann: Minerals of the World. Sterling Publishing Co. Inc: New York. 1998.
A Wikimédia Commons tartalmaz Szfalerit témájú médiaállományokat.