Telkibánya
Telkibánya község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Gönci járásában. Az Árpád-kori királyi bányák leghíresebbje található itt.
Telkibánya | |||
![]() | |||
Telkibánya a levegőből | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Gönci | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Szabó Zoltán (független)[1] | ||
Irányítószám | 3896 | ||
Körzethívószám | 46 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 575 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 11,58 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 46,82 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
Földrajzi középtáj | Tokaj–Zempléni-hegyvidék[3] | ||
Földrajzi kistáj | Abaúji-Hegyalja[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 28′ 58″, k. h. 21° 21′ 24″Koordináták: é. sz. 48° 28′ 58″, k. h. 21° 21′ 24″ | |||
Telkibánya weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Telkibánya témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése szerkesztés
Észak-Magyarországon, a Zempléni hegyvidék (Eperjes–Tokaji-hegység) középső részében, a Hegyközben fekszik, a szlovák határ közelében. Tengerszint feletti magassága 403 méter.
A közvetlenül határos települések: észak felől Pányok, északkelet felől Füzér, kelet felől Nyíri, délkelet felől Regéc, délnyugat felől Fony, nyugat felől Gönc, északnyugat felől pedig Zsujta és Abaújvár.
Megközelítése szerkesztés
Csak közúton érhető el, Hidasnémeti-Gönc vagy Pálháza-Bózsva érintésével, a 3708-as úton.
Címere szerkesztés
A címer alakzata lekerekített pajzs, amely két mezőre oszlik. A pajzs alsó ívelt, zöld részén háromtornyú vár, melynek tornyai a pajzs többi részét betöltő kék mezőbe nyúlnak. A vár mindkét oldalán egy-egy díszegyenruhás bányász látható kalapáccsal, ékkel. A kék mező felső harmadában, jobb és bal oldalon negyvenöt fokos szögben döntött pajzs alakú címer, amelyek hosszában osztottak. A mező jobb oldala Árpád-sávos, bal oldala kék alapon öt stilizált arany Anjou-liliomot ábrázol.
Története szerkesztés
1270-ben említik először mint Teluky falut és bányatelepet, mint Füzér tartozékát. A telkibányai aranybányászatról szóló legkorábbi írásos adat 1341-ből származik. Telkibányát Nagy Lajos 1341-ben bányavárossá emelte. 1367 előtt Telkibánya déli részén egy fából készült kápolna állt. 1367-ben a telkibányai bányaispán engedélyt kért Nagy Lajostól a kápolna elbontásához, annak érdekében, hogy ispotályt építhessenek. 1395-ben fallal és bástyákkal volt övezve. Telkibánya a felső-magyarországi bányavárosok (Gölnicbánya, Szomolnok, Rudabánya, Jászó, Rozsnyó, Igló) szövetségének a tagja. 1447-ben Hunyadi János kormányzó Telkibányát a Rozgonyiaknak adományozta. 1517-ben Telkibánya lakossága 150 fő körüli. A felszín közeli aranytelérek kimerülése után bányászata hanyatlásnak indult, emiatt 1574-1757 között szünetel a termelés. A bányák újbóli megnyitását Mária Terézia rendelte el. A 19. század elején a telkibányai arany- és ezüstbányák még működnek, a településen vájárok és csillések is élnek. Telkibánya a regéci uradalom része volt. Gazdája előbb a Lórántffy, Thököly, majd Rákóczi-család volt, később a kincstár kezébe is került. 1825-ben a regéci uradalom tulajdonosa, Bretzenheim Ferdinánd herceg porcelángyárat alapított Telkibányán, a környékbeli kaolin-lelőhelyekre alapozva. Ez volt az első porcelángyár Magyarországon. A falut gyakran emlegetik Aranygombos Telkibányaként, úgy tartják hogy a templom keresztjét tartó gomb lehetett arany, amit akkoriban csak a gazdagabb települések engedhettek meg maguknak.
Közélete szerkesztés
Polgármesterei szerkesztés
- 1990–1994: Mester Lászlóné (független)[4]
- 1994–1998: Mester Lászlóné (független)[5]
- 1998–2002: Mester Lászlóné (független)[6]
- 2002–2006: Mester Lászlóné (független)[7]
- 2006–2010: Mester Lászlóné (független)[8]
- 2010–2014: Mester Lászlóné (független)[9]
- 2014–2019: Kassai Zoltán (független)[10]
- 2019-től: Szabó Zoltán (független)[1]
Látnivalók Telkibányán és környékén szerkesztés
- Vártemplom
- Kopjafás temető
- Telkibánya, helytörténeti kiállítás
- Koncfalvai ipartörténeti rom
- Érc- és Ásványbányászati Múzeum
- Szent Katalin-ispotály és kápolna
- Károlyi-vadászkastély - ma szállóként működik
- Aranyásók útja
- Jegesbarlang [11]
Népesség szerkesztés
A település népességének változása:
Lakosok száma | 567 | 553 | 549 | 549 | 537 | 575 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,6%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,2% szlováknak mondta magát (16,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 16,9%, református 50,3%, görögkatolikus 2%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 2,5% (25,8% nem válaszolt).[13]
Irodalom szerkesztés
- Benke István: Telkibánya bányászatának története
- Katona Imre: Az első magyar porcelángyár, Telkibánya
- Pusztai Tamás: Előzetes jelentés a telkibányai Szent Katalin ispotály 1997-1998. évi feltárásáról. Herman Ottó Múzeum évkönyve 2000.
- http://www.geology.uni-miskolc.hu/geoturism/terez/terez_index_hun.html Archiválva 2017. augusztus 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
- http://www.turautak.com/cikkek/turautak/aranyasok-utja-tanosveny--telkibanya.html
- http://pihenek.blog.hu/2009/04/20/jegbarlang_magyarorszagon_de_hol
- http://www.geology.uni-miskolc.hu/geoturism/ice/ice_hu_photo.html Archiválva 2020. április 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
- https://web.archive.org/web/20161125174635/http://www.csobogo.hu/olvasosarok/170-zoeldvilag-egyedueallo-jelenseg-a-jegbarlang
Galéria szerkesztés
- Képek Telkibányáról
-
Kopjafás temető a református templom alatt
-
Vártemplom
-
Szent Katalin ispotály és kápolna romjai
-
Kopjafás temető a református templom mögött
-
Református templom a Bizsókáról
-
A Károlyi-kastély
-
Régi kép a Nagy utcáról
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Telkibánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Telkibánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Telkibánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
- ↑ Telkibánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Telkibánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Telkibánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Telkibánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Telkibánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
- ↑ [1], [2] Archiválva 2019. január 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001
- ↑ Telkibánya Helységnévtár