Pálháza
Pálháza kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megye Sátoraljaújhelyi járásában, a Hegyközben. Miskolctól 87 kilométerre keletre található. Magyarország legkisebb városa.[3]
| Pálháza | |||
 | |||
| Református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Sátoraljaújhelyi | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Szebeni Endre | ||
| Irányítószám | 3994 | ||
| Körzethívószám | 47 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1060 fő (2015. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 155,56 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6,75 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[2] | ||
| Földrajzi középtáj | Tokaj–Zempléni-hegyvidék[2] | ||
| Földrajzi kistáj | Hegyközi-dombság[2] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Pálháza
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 48° 28′ 19″, k. h. 21° 30′ 35″Koordináták: é. sz. 48° 28′ 19″, k. h. 21° 30′ 35″ | |||
Pálháza
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
| |||
| Pálháza weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pálháza témájú médiaállományokat. | |||
Tartalomjegyzék
TörténeteSzerkesztés
| Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta | |
|---|---|
| Rangja | |
| 1950-ig | kisközség, körjegyzőségi székhely |
| 1950–1966 | önálló tanácsú község |
| 1966–1971 | községi közös tanács székhelye |
| 1971–1990 | nagyközségi közös tanács székhelye |
| 1990–2005 | nagyközség |
| 2005 óta | város |
| Társközségei | |
| 1966–1990 | Filkeháza, Füzérkajata, Füzérradvány, Kishuta, Kovácsvágás, Nagyhuta, Vágáshuta |
| Területi beosztása | |
| 1921-ig | Abaúj-Torna vármegye, Füzéri járás |
| 1921-1945 | Abaúj-Torna vármegye, Gönci járás |
| 1945-1950 | Abaúj vármegye, Gönci járás |
| 1950–1983 | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Sátoraljaújhelyi járás |
| 1984–1990 | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Sátoraljaújhelyi városkörnyék |
| 1990 óta | Borsod-Abaúj-Zemplén megye |
| 1994 óta | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Sátoraljaújhelyi kistérség |
A terület az őskor óta lakott. A település az 1320-as években jött létre a füzéri uradalom részeként. Először egy 1389-es adománylevélben említik.
A husziták, majd a törökök is feldúlták, többször elpusztult. 1711-ben pestisjárványban halt ki a lakosság, legközelebb 1786-ban említik. 1875-ben épült meg a fűrészmalom, a mai fűrészüzem elődje, majd a kisvasút (Magyarország első erdei vasútja.)
1914-től rendszeresen megrendezik az országos állat- és kirakodóvásárt.
A trianoni békeszerződés után a település az országhatár közelébe került. A nagy gazdasági világválság és a második világháború után újra fejlődésnek indult a község. 1958-ban a porcelán előállításának alapanyagául szolgáló kaolin kitermelésére bányát nyitottak, amellyel a közelmúltig ellátták a Hollóháza községben működő porcelángyárat. Ezekben az évtizedekben sokat fejlődött a település és az infrastruktúra.
1980-ban a tiltakozás ellenére felszámolták a bodrogköz-hegyközi kisvasúthálózatot, ezzel a település elvesztette vasúti kapcsolatát Sátoraljaújhellyel és több környező településsel. A Hegyközi Kisvasúthoz korábban csatlakozó erdei vasutat azonban nem bontották el, azt 1989-től fokozatosan felújították, és ma is üzemel Pálházi Állami Erdei Vasút néven.
2005-ben városi rangra emelték, ezzel az ország legkisebb népességű, és legészakibb fekvésű városa lett.
KözlekedésSzerkesztés
Közúti közlekedésSzerkesztés
Pálháza a 3719-es számú közúton közelíthető meg Sátoraljaújhely és Hollóháza irányából. A településen ágazik ki a 3708-as számú út Telkibánya, illetve a 37125-ös út Kishuta felé.
A települést rendszeres autóbuszjáratok kötik össze Sátoraljaújhellyel, Hollóházával, Gönccel.
Vasúti közlekedésSzerkesztés
A települést normál nyomtávú vasútvonal soha nem érintette, ám a település legfőbb közlekedési eszköze a Hegyközi Kisvasút volt, melynek vonala 1924-ben érte el a települést. Bár a kisvasutak ma már a turizmus részét képezik, a 760 milliméter nyomtávú vasútvonal legfőbb feladata, hasonlóan a Nyírvidéki Kisvasúthoz (mely 1945-ig, a balsai Tisza-híd felrobbantásáig egy hálózatot alkotott a hegyközivel) a személy-, illetve teherszállítás volt.
A település azonban nem csak ezzel a kisvasúttal rendelkezett. 1888-ban, elsőként az országban, lóvontatású erdei vasutat hozott létre gróf Károlyi István a faanyag kitermelésére. Eredetileg 700 milliméteres nyomtávval épült, mely Pálháza-Ipartelepen nehézkes átrakást jelentett. Ez a helyzet csak az államosítás után, 1947-ben változott, amikor az Erdei Vasút is 760 mm-esre lett átépítve. Bár ettől kezdve a két vonal átjárható lett, a MÁV-tulajdonú Hegyközi Kisvasút és az erdőgazdaság által üzemeltetett PÁEV - mint később kiderült, a vonal szerencséjére - soha sem alkotott egy egységet. A turisztikai jellegű személyforgalom 1958-ban indulhatott meg Pálháza-Ipartelep és Kőkapu között.
Az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció a magyarországi gazdasági vasutak és közforgalmú kisvasutak felszámolását, forgalmuk közútra terelését írta elő. Ennek megfelelően a Hegyközi Kisvasút is felkerült a halállistára, története pedig 1980. november 29-én véget ért. A síneket villámgyorsan felszedték, hogy a forgalom visszaállításának esélyt se adhassanak.
Az erdőgazdaság a PÁEV esetében, bár belátta, hogy a teherszállítás a vonalon nem folytatódhat, "csupán" üzemszünetet rendelt el. Ez kilenc évvel később, 1989-ben lett feloldva. A pályát felújították, új kocsik érkeztek, illetve a régi járműparkot felújították. Már a következő évben, 1990-ben meghosszabbodott a vasút, a régi nyomvonalat a rostallói kulcsosházig építették vissza. 1996-ban a Hegyközi Kisvasút egy szeletét is újraélesztették, amikor a település szélén, kieső helyen lévő Pálháza-Iparteleptől az egykori Pálháza megállóhelyig visszaépítették a kisvasúti pályát.
A kisvasút ma csak turisztikai célú személyszállítást végez, éves forgalma kb. 40 ezer utas.
NépcsoportokSzerkesztés
NépességSzerkesztés
A település népességének változása:
NevezetességeiSzerkesztés
Szomszédos településekSzerkesztés
Bózsva (3 km), Filkeháza (2 km), Füzérradvány (2 km), Kishuta (7 km), Kemencepatak (9 km)
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Bódisz Attila: Az ország legkisebb városa (magyar nyelven). Népszabadság, 2005. július 28. (Hozzáférés: 2011. október 16.)[halott link]
- ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001
