Pálháza
Pálháza kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megye Sátoraljaújhelyi járásában, a Hegyközben. Miskolctól 87 kilométerre keletre található. Magyarország legkisebb városa.[4]
| Pálháza | |||
 | |||
| Református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Sátoraljaújhelyi | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Szebeni Endre (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3994 | ||
| Körzethívószám | 47 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1060 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 155,56 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6,75 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Tokaj–Zempléni-hegyvidék[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Hegyközi-dombság[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Pálháza
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 48° 28′ 19″, k. h. 21° 30′ 35″Koordináták: é. sz. 48° 28′ 19″, k. h. 21° 30′ 35″ | |||
Pálháza
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
| |||
| Pálháza weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pálháza témájú médiaállományokat. | |||
TörténeteSzerkesztés
| Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta | |
|---|---|
| Rangja | |
| 1950-ig | kisközség, körjegyzőségi székhely |
| 1950–1966 | önálló tanácsú község |
| 1966–1971 | községi közös tanács székhelye |
| 1971–1990 | nagyközségi közös tanács székhelye |
| 1990–2005 | nagyközség |
| 2005 óta | város |
| Társközségei | |
| 1966–1990 | Filkeháza, Füzérkajata, Füzérradvány, Kishuta, Kovácsvágás, Nagyhuta, Vágáshuta |
| Területi beosztása | |
| 1921-ig | Abaúj-Torna vármegye, Füzéri járás |
| 1921-1945 | Abaúj-Torna vármegye, Gönci járás |
| 1945-1950 | Abaúj vármegye, Gönci járás |
| 1950–1983 | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Sátoraljaújhelyi járás |
| 1984–1990 | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Sátoraljaújhelyi városkörnyék |
| 1990 óta | Borsod-Abaúj-Zemplén megye |
| 1994 óta | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Sátoraljaújhelyi kistérség |
A terület az őskor óta lakott. A település az 1320-as években jött létre a füzéri uradalom részeként. Először egy 1389-es adománylevélben említik.
A husziták, majd a törökök is feldúlták, többször elpusztult. 1711-ben pestisjárványban halt ki a lakosság, legközelebb 1786-ban említik. 1875-ben épült meg a fűrészmalom, a mai fűrészüzem elődje, majd a kisvasút (Magyarország első erdei vasútja.)
1914-től rendszeresen megrendezik az országos állat- és kirakodóvásárt.
A trianoni békeszerződés után a település az országhatár közelébe került. A nagy gazdasági világválság és a második világháború után újra fejlődésnek indult a község. 1958-ban a porcelán előállításának alapanyagául szolgáló kaolin kitermelésére bányát nyitottak, amellyel a közelmúltig ellátták a Hollóháza községben működő porcelángyárat. Ezekben az évtizedekben sokat fejlődött a település és az infrastruktúra.
1980-ban a tiltakozás ellenére felszámolták a bodrogköz-hegyközi kisvasúthálózatot, ezzel a település elvesztette vasúti kapcsolatát Sátoraljaújhellyel és több környező településsel. A Hegyközi Kisvasúthoz korábban csatlakozó erdei vasutat azonban nem bontották el, azt 1989-től fokozatosan felújították, és ma is üzemel Pálházi Állami Erdei Vasút néven.
2005-ben városi rangra emelték, ezzel az ország legkisebb népességű, és legészakibb fekvésű városa lett.
KözlekedésSzerkesztés
Közúti közlekedésSzerkesztés
Pálháza a 3719-es számú közúton közelíthető meg Sátoraljaújhely és Hollóháza irányából. A településen ágazik ki a 3708-as számú út Telkibánya, illetve a 37125-ös út Kishuta felé.
A települést rendszeres autóbuszjáratok kötik össze Sátoraljaújhellyel, Hollóházával, Gönccel.
Vasúti közlekedésSzerkesztés
A települést normál nyomtávú vasútvonal soha nem érintette, ám a település legfőbb közlekedési eszköze a Hegyközi Kisvasút volt, melynek vonala 1924-ben érte el a települést. Bár a kisvasutak ma már a turizmus részét képezik, a 760 milliméter nyomtávú vasútvonal legfőbb feladata, hasonlóan a Nyírvidéki Kisvasúthoz (mely 1945-ig, a balsai Tisza-híd felrobbantásáig egy hálózatot alkotott a hegyközivel) a személy-, illetve teherszállítás volt.
A település azonban nem csak ezzel a kisvasúttal rendelkezett. 1888-ban, elsőként az országban, lóvontatású erdei vasutat hozott létre gróf Károlyi István a faanyag kitermelésére. Eredetileg 700 milliméteres nyomtávval épült, mely Pálháza-Ipartelepen nehézkes átrakást jelentett. Ez a helyzet csak az államosítás után, 1947-ben változott, amikor az Erdei Vasút is 760 mm-esre lett átépítve. Bár ettől kezdve a két vonal átjárható lett, a MÁV-tulajdonú Hegyközi Kisvasút és az erdőgazdaság által üzemeltetett PÁEV - mint később kiderült, a vonal szerencséjére - soha sem alkotott egy egységet. A turisztikai jellegű személyforgalom 1958-ban indulhatott meg Pálháza-Ipartelep és Kőkapu között.
Az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció a magyarországi gazdasági vasutak és közforgalmú kisvasutak felszámolását, forgalmuk közútra terelését írta elő. Ennek megfelelően a Hegyközi Kisvasút is felkerült a halállistára, története pedig 1980. november 29-én véget ért. A síneket villámgyorsan felszedték, hogy a forgalom visszaállításának esélyt se adhassanak.
Az erdőgazdaság a PÁEV esetében, bár belátta, hogy a teherszállítás a vonalon nem folytatódhat, "csupán" üzemszünetet rendelt el. Ez kilenc évvel később, 1989-ben lett feloldva. A pályát felújították, új kocsik érkeztek, illetve a régi járműparkot felújították. Már a következő évben, 1990-ben meghosszabbodott a vasút, a régi nyomvonalat a rostallói kulcsosházig építették vissza. 1996-ban a Hegyközi Kisvasút egy szeletét is újraélesztették, amikor a település szélén, kieső helyen lévő Pálháza-Iparteleptől az egykori Pálháza megállóhelyig visszaépítették a kisvasúti pályát.
A kisvasút ma csak turisztikai célú személyszállítást végez, éves forgalma kb. 40 ezer utas.
KözéleteSzerkesztés
PolgármestereiSzerkesztés
- 1990–1994: Palágyi Ernő (független)[5]
- 1994–1998: Lesovics Losso Miklós (független)[6]
- 1998–2002: Lesovics Lossó Miklós (független)[7]
- 2002–2004: Lesovics Lossó Miklós (Zempléni Településszövetség)[8]
- 2004–2006: Moravszki Zsolt (független)[9]
- 2006–2010: Lesovics Lossó Miklós (független)[10]
- 2010–2011: Moravszki Zsolt (független)[11]
- 2012–2014: Lesovics Lossó Miklós (független)[12]
- 2014–2019: Szebeni Endre (független)[13]
- 2019-től: Szebeni Endre (független)[1]
A településen 2004. július 25-én időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt.[14] A posztért aránylag sok, öt jelölt indult, de a győztes egymaga is majdnem meg tudta szerezni a szavazatok abszolút többségét, 47,83 %-os eredményével.[9]
2012. január 15-én újabb időközi polgármester-választást tartottak, aminek oka ezúttal is az addigi polgármester lemondása volt.[15] A leköszönt faluvezető – nem meglepő módon – nem indult el a választáson, az elődje viszont igen, és így vissza is szerezte korábbi pozícióját.[12]
NépességSzerkesztés
A település népességének változása:
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek szlovák kisebbségi és magyar lakossága volt.[16]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,1%-a magyarnak, 0,3% németnek, 3% ruszinnak, 5,7% szlováknak, 0,3% szlovénnek mondta magát (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,7%, református 28,6%, görögkatolikus 13,1%, felekezeten kívüli 1,7% (15,6% nem nyilatkozott).[17]
NevezetességeiSzerkesztés
Szomszédos településekSzerkesztés
Bózsva (3 km), Filkeháza (2 km), Füzérradvány (2 km), Kishuta (7 km), Kemencepatak (9 km)
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b Pálháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Bódisz Attila: Az ország legkisebb városa (magyar nyelven). Népszabadság, 2005. július 28. (Hozzáférés: 2011. október 16.)[halott link]
- ↑ Pálháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Pálháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
- ↑ Pálháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
- ↑ Pálháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
- ↑ a b Pálháza települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004. július 25. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
- ↑ Pálháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
- ↑ Pálháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
- ↑ a b Pálháza települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. január 8. (Hozzáférés: 2020. június 9.)
- ↑ Pálháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
- ↑ Időközi önkormányzati választások 2004-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004 (Hozzáférés: 2020. május 28.)
- ↑ 2012. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012 (Hozzáférés: 2020. június 9.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001[halott link]
- ↑ Pálháza Helységnévtár
