Hollóháza

magyar település

Hollóháza porcelánjáról híres község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sátoraljaújhelyi járásban.

Hollóháza
Légifotó
Légifotó
Hollóháza címere
Hollóháza címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSátoraljaújhelyi
Jogállás község
Polgármester Hegedűsné Lovas Adrienn (független)[1]
Irányítószám 3999
Körzethívószám 47
Népesség
Teljes népesség820 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség332,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület2,36 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájKözponti-Zemplén[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hollóháza (Magyarország)
Hollóháza
Hollóháza
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 32′ 19″, k. h. 21° 25′ 01″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 19″, k. h. 21° 25′ 01″
Hollóháza (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Hollóháza
Hollóháza
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Hollóháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hollóháza témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Az Eperjes–Tokaji-hegység egyik völgyében terül el. Miskolctól közúton 81 kilométerre északkeletre, Sátoraljaújhelytől 28 kilométerre északnyugatra, a magyar-szlovák határtól 3,5 kilométerre délre fekszik.

A környező települések: nyugaton Kéked (8 km) és Pányok, északon Eszkáros (Szlovákia, 7 km), Filkeháza (9 km), keleten Füzér (9 km), délkeleten Füzérkomlós (5 km), délen Nyíri, délnyugaton Telkibánya. A legközelebbi városok: Pálháza (12 km) és Gönc (21 km).

TörténeteSzerkesztés

A terület a honfoglalás óta lakott, 1270-ben említik először. A füzéri várhoz tartozott. Nevét a pálos rend címerállatáról, a hollóról kapta, de a középkorban Felsőkomlós néven is ismerték. A 17. században elnéptelenedett.

I. Lipót a Károlyi családnak adományozta a területet. Ők szlovák telepeseket telepítenek a faluba. 1777-ben üveghutát alapítanak Hollóházán, ez a mai gyár elődje. A 19. században a kis üveghuták már nem tudják felvenni a versenyt a nagyüzemekkel, így a szomszédos Telkibánya példájára Hollóháza hutáját kőedénygyárrá alakítják át. 1956-ban fokozatosan áttértek a porcelángyártásra. Hollóházán található az Országos Kéktúra keleti végpontja.

2010. december 17-én helyezték forgalomba az 1 740 387 eurós beruházással elkészült, a szomszédos Eszkárosra vezető közutat.[4]

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Novák Ferenc (független)[5]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014: Hegedűsné Lovas Adrienn (független)[1]
  • 2014–2019:
  • 2019-től:

NépességSzerkesztés


 

NépcsoportokSzerkesztés

2001-ben település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[6]

LátnivalókSzerkesztés

KépgalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Hollóháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)[halott link]
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Forgalomba helyezzük a Hollóháza-Skáros összekötő utat. Nemzeti Infrastruktúra ZRt. honlapja. (Hozzáférés: 2010. december 17.)[halott link]
  5. Hollóháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  6. A nemzetiségi népesség száma településenként
  7. Hollóháza, Szent László-templom (1964-1967)

További információkSzerkesztés