Eszkáros
Eszkáros (1899-ig Szkáros, szlovákul: Skároš) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
Eszkáros (Skároš) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Kassai | ||
Járás | Kassa-környéki | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1270 | ||
Polgármester | Ľubomír Vranka | ||
Irányítószám | 044 11 | ||
Körzethívószám | 055 | ||
Forgalmi rendszám | KS | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1108 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 30 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 236 m | ||
Terület | 36,87 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 35′ 18″, k. h. 21° 22′ 30″48.588333°N 21.375000°EKoordináták: é. sz. 48° 35′ 18″, k. h. 21° 22′ 30″48.588333°N 21.375000°E | |||
Eszkáros weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Eszkáros témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Fekvése
szerkesztésKassától 20 km-re délkeletre, Hollóházától 6 km-re északra fekszik a magyar határ mellett.
Története
szerkesztés1270-ben „Skarus” néven említik először, Füzér várának uradalmához tartozott. A korábbi birtokos Aba nemzetség kihalása után, 1335-ben Károly Róbert a Drugetheknek adta. 1387-ben már állt temploma is. 1427-ben 15 portát számláltak a faluban, ez mintegy száz lakost jelentett.
Eszkáros várát valószínűleg a 13.–14. században építették. Az Aba nemzetségé volt, majd a faluval együtt a vár is a Drugetheké lett. A 15. századi husziták elleni hadjáratokban pusztulhatott el, 1458-ban már rom volt, ma csekély falmaradványai láthatók.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZKÁROS. Magyar falu Abaúj Várm. földes Ura Gr. Fekete, és több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Alsó Mislyéhez közel, és annak filiája; határja jól termő.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szkáros, magyar falu, Abauj vmegyében, egy hegy alatt, 459 lak. Ut. p. Kassa.”[3]
Borovszky monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Folytatva utunkat a sátoraljaujhelyi uton, Szkárosra érünk, melynek 68 háza, 405 magyar és tót ajku lakosa van. Postája: Zsadány, távirója: Alsó-Mislye.”[4]
A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.
2010. december 17-én helyezték forgalomba az 1 740 387 eurós beruházással elkészült, a szomszédos Hollóházára vezető közutat.[5]
Népessége
szerkesztésA falut 1910-ben 431-en, többségében magyar anyanyelvűek lakták, jelentős szlovák kisebbséggel.
2001-ben 1013 lakosából 991 szlovák volt.
2011-ben 1113 lakosából 1010 szlovák és 87 cigány volt.
Nevezetességei
szerkesztés- Eszkáros várának csekély maradványai.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) / Hungarian Electronic Library. mek.oszk.hu. [2022. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 21.)
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Arcanum Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 21.)
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 21.)
- ↑ Forgalomba helyezzük a Hollóháza-Skáros összekötő utat. Nemzeti Infrastruktúra ZRt. honlapja. (Hozzáférés: 2010. december 17.)[halott link]
További információk
szerkesztés- Képes ismertető (szlovákul)
- Eszkáros várának története (szlovákul)
- Községinfó
- Eszkáros Szlovákia térképén