Főmenü megnyitása

Kisbánya (Chiuzbaia), település Romániában, a Partiumban, Máramaros megyében.

Kisbánya (Chiuzbaia)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeMáramaros
Rang falu
Községközpont Felsőbánya
Irányítószám 435101
SIRUTA-kód 106700
Népesség
Népesség657 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság1
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kisbánya (Románia)
Kisbánya
Kisbánya
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 42′ 00″, k. h. 23° 41′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 42′ 00″, k. h. 23° 41′ 00″

FekvéseSzerkesztés

A Rozsály hegy alatt, Felsőbányától északnyugatra, Felsőbánya, Krácsfalva és Alsófernezely közt fekvő település.

TörténeteSzerkesztés

Kisbánya 1579 után Felsőbánya határában létesült, miután 1579-ben a szepesi kamara elnöke, Paczoth János rendeletében megengedte, hogy Felsőbánya városa a Szent János-patak mellett falut, bányát és kohót építtethet és nagyobb számú munkást fogadhat fel, megvetve ezzel Kisbánya falu alapját, mely eleinte Felsőbánya város tulajdona volt és Szatmár vármegyéhez tartozott.

1851-ben Kis-Bánya, 1888-ban Kisbánya telep, 1913-ban Kisbánya, 1921-ben Chiuzbaia Kisbánya néven írták.

1612-ben aztán Bethlen Gábor fejedelem Felsőbánya városát a Kisbányát illető jogaiban meg is erősítette.

1800-ban Kisbánya falu 86 házból állt és összes népessége 445 lélek volt.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

"Kis-Bánya, Szatmár vármegyében, a felsőbányai határra építve, 425 görög katholikus lakossal, s anyatemplommal."

A település lakói régen híres guba- és pokróckészítők is voltak.

1910-ben 833 lakosából 4 magyar, 829 román volt. Ebből 829 görögkatolikus volt.

A trianoni békeszerződés előtt Szatmár vármegye Nagybányai járásához tartozott.

NevezetességekSzerkesztés

  • Görögkatolikus temploma - 1871-ben épült.

HivatkozásokSzerkesztés

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

ForrásokSzerkesztés

  • Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.