Kelemér
Kelemér község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban.
Kelemér | |||
A református templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Putnoki | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Bukovenszki Józsefné (független)[1] | ||
Jegyző | Nagy János | ||
Irányítószám | 3728 | ||
Körzethívószám | 48 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 446 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 26,9 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 18,81 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 21′ 25″, k. h. 20° 25′ 53″Koordináták: é. sz. 48° 21′ 25″, k. h. 20° 25′ 53″ | |||
Kelemér weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kelemér témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Földrajzi helyzeteSzerkesztés
A Sajó völgyétől északra, a Keleméri-patak völgyében terül el Putnoktól 9, Miskolctól közúton 51 kilométerre. Főutcája a Serényfalva és Ragály között húzódó 2601-es közút, amely a község központjában a 7,900-as kilométerszelvénye közelében jár; itt ágazik ki belőle kelet felé a Putnokig húzódó 2602-es közút, illetve északnyugati irányban a Gömörszőlősre vezető 26 101-es út.
TörténeteSzerkesztés
A település az Árpád-kor óta létezik, először 1232-ben említik. 1332-ben Kaleuer alakban fordul elő. A tatárjárás után vár épült a környéken, de a 14. században már romként említik. A török időkben átmenetileg elnéptelenedett.
Tompa Mihály a szabadságharc leverése utáni időkben két évig élt a községben, mint a falu lelkésze. A költő barátja volt Petőfi Sándornak és Arany Jánosnak is. Itt tartózkodása idején írta a szabadságharc bukása utáni időkben, az önkényuralom idején allegorikus, a szabadság és a függetlenség eszményét hirdető verseit, többnyire Rém Elek álnéven, ami a Kelemér szó visszafelé olvasva.
KözéleteSzerkesztés
PolgármestereiSzerkesztés
NépességeSzerkesztés
A 2001-es népszámláláskor a település lakosságának 85%-a magyar, 15%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámláláson a lakosok 81,3%-a magyarnak, 0,6% bolgárnak, 6,6% cigánynak mondta magát (18,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,4%, református 35,5%, görögkatolikus 0,8%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 6% (26,6% nem válaszolt).[11]
LátnivalóiSzerkesztés
- Református templom (14. század)
- Tompa Mihály Emlékház
- Népi építészet remekei
- Mohos-tavak
Környező településekSzerkesztés
Alsószuha 8 km-re, Gömörszőlős 2 km-re, Serényfalva 6 km-re, Szuhafő 10 km-re, Zádorfalva 5 km-re. A legközelebbi város: Putnok 9 km-re.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b Kelemér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Kelemér települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Kelemér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
- ↑ Kelemér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
- ↑ Kelemér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
- ↑ Kelemér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
- ↑ Kelemér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Kelemér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Kelemér Helységnévtár
További információkSzerkesztés
- Kelemér honlapja Archiválva 2017. szeptember 14-i dátummal a Wayback Machine-ben