Kelemér

magyar település

Kelemér község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Putnoki járásban.

Kelemér
A református templom
A református templom
Kelemér címere
Kelemér címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásPutnoki
Jogállás község
Polgármester Bukovenszki Józsefné
Jegyző Nagy János
Irányítószám 3728
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség507 fő (2015. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség26,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,81 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kelemér (Magyarország)
Kelemér
Kelemér
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 21′ 25″, k. h. 20° 25′ 53″Koordináták: é. sz. 48° 21′ 25″, k. h. 20° 25′ 53″
Kelemér (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Kelemér
Kelemér
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Kelemér weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kelemér témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Sajó völgyétől északra, a Keleméri-patak völgyében terül el, Putnoktól 9 kilométerre, Miskolctól közúton 51 kilométerre. Főutcája a Serényfalva és Ragály között húzódó 2601-es közút, amely a község központjában a 7,900-as kilométerszelvénye közelében jár; itt ágazik ki belőle kelet felé a Putnokig húzódó 2602-es közút, illetve északnyugati irányban a Gömörszőlősre vezető 26 101-es út.

TörténeteSzerkesztés

A település az Árpád-kor óta létezik, először 1232-ben említik. 1332-ben Kaleuer alakban fordul elő. A tatárjárás után vár épült a környéken, de a 14. században már romként említik. A török időkben elnéptelenedett, de újra benépesült.

Tompa Mihály a szabadságharc leverése utáni időkben két évig élt a községben, mint a falu lelkésze. A költő barátja volt Petőfi Sándornak és Arany Jánosnak is. Itt tartózkodása idején írta a szabadságharc bukása utáni időkben, az önkényuralom idején allegórikus, szabadság és függetlenség eszményét hirdető verseit, többnyire Rém Elek álnéven, ami a Kelemér szó visszafelé olvasva.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Szala Pál (független)[2]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014: Kovács László János (független)[3]
  • 2014–2019:
  • 2019-től:

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

NépcsoportokSzerkesztés

A 2001-es népszámláláskor a település lakosságának 85%-a magyar, 15%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

LátnivalókSzerkesztés

Környező településekSzerkesztés

Alsószuha 8 km-re, Gömörszőlős 2 km-re, Serényfalva 6 km-re, Szuhafő 10 km-re, Zádorfalva 5 km-re. A legközelebbi város: Putnok 9 km-re.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. Kelemér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  3. Kelemér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)[halott link]
  4. A nemzetiségi népesség száma településenként [halott link]

További információkSzerkesztés