Kelemér

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében

Kelemér község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban.

Kelemér
A református templom
A református templom
Kelemér címere
Kelemér címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásPutnoki
Jogállásközség
PolgármesterBukovenszki Józsefné (független)[1]
JegyzőNagy János
Irányítószám3728
Körzethívószám48
Népesség
Teljes népesség425 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség26,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,81 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 21′ 25″, k. h. 20° 25′ 53″Koordináták: é. sz. 48° 21′ 25″, k. h. 20° 25′ 53″
Kelemér (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Kelemér
Kelemér
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Kelemér weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kelemér témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Földrajzi helyzete szerkesztés

A Sajó völgyétől északra, a Keleméri-patak völgyében terül el Putnoktól 9, Miskolctól közúton 51 kilométerre. Főutcája a Serényfalva és Ragály között húzódó 2601-es közút, amely a község központjában a 7+900-as kilométerszelvénye közelében jár; itt ágazik ki belőle kelet felé a Putnokig húzódó 2602-es közút, illetve északnyugati irányban a Gömörszőlősre vezető 26 101-es út.

A környező települések: Alsószuha 8 km-re, Gömörszőlős 2 km-re, Serényfalva 6 km-re, Szuhafő 10 km-re, Zádorfalva 5 km-re. A legközelebbi város: Putnok 9 km-re.

Története szerkesztés

A település az Árpád-kor óta létezik, először 1232-ben említik. 1332-ben Kaleuer alakban fordul elő. A tatárjárás után vár épült a környéken, de a 14. században már romként említik. A török időkben átmenetileg elnéptelenedett.

Tompa Mihály a szabadságharc leverése utáni időkben két évig élt a községben, mint a falu lelkésze. A költő barátja volt Petőfi Sándornak és Arany Jánosnak is. Itt tartózkodása idején írta a szabadságharc bukása utáni időkben, az önkényuralom idején allegorikus, a szabadság és a függetlenség eszményét hirdető verseit, többnyire Rém Elek álnéven, ami a Kelemér szó visszafelé olvasva.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Szala Pál (FKgP)[3]
  • 1994–1998: Szala Pál (független)[4]
  • 1998–2002: Szala Pál (független)[5]
  • 2002–2006: Szala Pál (független)[6]
  • 2006–2010: Szala Pál (független)[7]
  • 2010–2014: Kovács László János (független)[8]
  • 2014–2019: Bukovenszki Józsefné (független)[9]
  • 2019–2024: Bukovenszki Józsefné (független)[1]
  • 2024– :

Népessége szerkesztés

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
523
520
507
446
419
425
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámláláskor a település lakosságának 85%-a magyar, 15%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámláláson a lakosok 81,3%-a magyarnak, 0,6% bolgárnak, 6,6% cigánynak mondta magát (18,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,4%, református 35,5%, görögkatolikus 0,8%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 6% (26,6% nem válaszolt).[11]

2022-ben a lakosság 95,5%-a vallotta magát magyarnak, 14,1% cigánynak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 31,5% volt római katolikus, 31,5% református, 0,7% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 11,7% felekezeten kívüli (23,2% nem válaszolt).[12]

Látnivalói szerkesztés

Ismert személyek szerkesztés

  • Itt született és élete nagy részében itt gazdálkodott Putnoky Móric földbirtokos, gömöri főispán, titkos tanácsos, mintegy fél évszázadon át a térség országgyűlési képviselője.

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Kelemér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 23.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Kelemér települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Kelemér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  5. Kelemér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  6. Kelemér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  7. Kelemér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  8. Kelemér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  9. Kelemér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  10. A nemzetiségi népesség száma településenként
  11. Kelemér Helységnévtár
  12. Kelemér Helységnévtár

További információk szerkesztés