Főmenü megnyitása

Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület

az Aggteleki Nemzeti Park kezelésében lévő természetvédelmi terület

A Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület az Aggteleki Nemzeti Park kezelésben lévő fokozottan védett terület. Feladata a terület tőzegmohalápjainak és természetes növénytársulásainak megóvása, fenntartása és helyreállítása

Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület
Ország Magyarország
Elhelyezkedése
Terület0,569 km²
Alapítás ideje 1951
Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület (Magyarország)
Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület
Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 28′ 17″, k. h. 20° 32′ 23″Koordináták: é. sz. 48° 28′ 17″, k. h. 20° 32′ 23″

A keleméri Mohos-tavak (Kismohos, Nagymohos) egyedülálló természeti látnivalók Észak-Magyarországon. Eredetük a jégkorszakra vezethető vissza. Az akkor kialakuló lefolyástalan területeken víz maradt vissza, amelyet idővel a növényzet elfoglalt. Jelenlegi formájában mintegy másfél méter vastagságban alkotja a tőzegmoha a szőnyegszerű növénytakarót. Magasabb szervezettségű növényfajok is megtelepedtek a tavakban, amelyek valójában ingólápok.

A Nagymohos mintegy 320 m hosszan terjed ki ÉK-DNy-i irányban. Legnagyobb szélessége 110 méter, legkeskenyebb részén 40 méter. Jellemző növénytársulásai a tőzegmohás nádas, tőzegmohás fűzláp, és a dagadóláp.

A Kismohos Ny-K-i irányban húzódik mintegy 350 méter hosszúságban. Legnagyobb szélessége 55 méter, legszűkebb helyen 30 méter. Jellemző növénytársulásai a tőzegmohás nádas, átmeneti láp, dagadóláp és a nyáras.

A keleméri Mohos-tavakról összefüggő és részletes tanulmányt Dr. Zólyomi Bálint (1931) és Dr. Czenthe Botond (1983)[1] írt, Zólyomi a Másfélmillió lépés Magyarországon című, az Országos Kéktúrát bemutató tévésorozat második részének 33. perce környékén részletesen is beszél a tavakról.

ForrásokSzerkesztés

  1. Dr. Czenthe Botond: A keleméri Mohos-tavak cönológiai viszonyai (Botanikai Közlemény, 72. kötet 1-2. füzet, 1985)