Másfélmillió lépés Magyarországon (1979)

televíziós sorozat
(Másfélmillió lépés Magyarországon szócikkből átirányítva)

A Másfélmillió lépés Magyarországon[1] Rockenbauer Pál nagysikerű gyalogos országjáró ismeretterjesztő televíziós sorozatának első része. A stáb kétéves előkészítő munka után 1979. július 31-én indult el az Országos Kéktúra akkori keleti végpontjától, a Zempléni-hegységben lévő Nagy-Milictől, s összesen 1124 kilométer megtétele után, 1979. október 15-én érte el annak nyugati végpontját a Kőszegi-hegységben, az Írott-kő alatti Szent Vid-hegyen.[2]

Másfélmillió lépés Magyarországon
Műfaj ismeretterjesztő

Alkotó Rockenbauer Pál
Szakértők:
Alföldy-Boruss István (zene)
Dercsényi Balázs (műemlékek)
Juhász Árpád (geológia)
Paládi-Kovács Attila (néprajz)
dr. Pócs Tamás (növénytan)
Író Rockenbauer Pál
Rendező Rockenbauer Pál
Narrátor Sinkó László
Zeneszerző Muzsikás

Ország  Magyarország
Nyelv magyar
Évadok 1
Epizódok14
Gyártás
Vágó Sivó György
Operatőr Stenszky Gyula
Szabados Tamás
Részenkénti játékidő 30–45 perc
Gyártó Magyar Televízió
Forgalmazó Televideo (VHS)
Mokép Rt. (DVD)
Sugárzás
Eredeti adó MTV1
Ismétlések:
m2, m3, m5, Duna TV, Duna World, Filmmúzeum
Eredeti sugárzás1981. május 12.1981. augusztus 11.
Státusz befejezett
Korhatár Korhatár nélkül megtekinthető Korhatár nélkül megtekinthető
Kronológia
Következő …és még egymillió lépés (1986)
Kapcsolódó műsor Kerekek és lépések (1990)
Szent István Vándorlás (2000)
Téli kék (2008–2009)
Kapcsolódó film Ércnél maradandóbb… (2018–19)
További információk
SablonWikidataSegítség

A film azzal a céllal készült, hogy kedvet csináljon a közönségnek a túrázáshoz, az ország megismeréséhez.[3] A tájak szépségeinek, természeti, néprajzi, kulturális és emberi értékeinek bemutatása mellett azonban nem hallgatja el azt a sok rossz tapasztalatot sem, amelyet a stáb a hónapokig tartó vándorlás során szerzett (turisztikai infrastruktúra elhanyagoltsága, ill. hiánya, a környezet állapota, demográfiai helyzet). A panaszok gyakori emlegetése, a negatívumok hangsúlyozása eleve megkérdőjelezte a film küldetéstudatát és mozgósító célkitűzését[4] – dokumentumértékét azonban nem csökkenti.

A sorozatban előforduló települések, helyek, műemlékek és egyéb érdekességek történetét, nevezetességeit a helyieken túl több alkalmi és állandó szakértő ismertette, utóbbiak közül Dercsényi Balázs a műemlékeket, Juhász Árpád a geológiai értékeket, dr. Pócs Tamás a növényeket.

A filmsorozatot három részben adták ki, eredetileg (1989-ben) VHS-kazettákon,[5] majd 2006 és 2007 között digitálisan felújítva DVD-n.

20182019-ben Gyenes Károly a sorozat 40 éves évfordulója alkalmából emlékfilmet készített a sorozatról Ércnél maradandóbb… címmel.[6][7]

Története szerkesztés

Előzményének tekinthető az Országjáró úttörők című televíziós „tájfilmsorozat”[8] – valójában a honismeret és természetjárás ürügyén az úttörőmozgalmat népszerűsítő ifjúsági propaganda –, mely ugyancsak Rockenbauer alkotása. 1960-ban forgatták, az ötvenes években hasonló címmel készült tematikus oktatófilmek folytatásaként.[9]

A Másfélmillió lépés ötlete Rockenbauer szerint[10] tőle, más forrás szerint[11] Peták Istvántól származott, mindenesetre a film tervezetén együtt kezdtek dolgozni. A sorozatról az Magyar Televízió vezetése 1977-ben még hallani sem akart, hivatkozással annak óriási nyersanyagigényére (16 ezer méter színes film)[12] és egyéb várható költségeire. Egy évvel később mégis zöld utat kapott a szerkesztőség.[11]

A filmet alapos terepbejárás előzte meg, amelyről fénykép-dokumentáció is készült: 1978 nyarán–őszén Rockenbauer és Sáfrány József a teljes útvonalat végigjárták, megismerkedve a majdani forgatási helyszínekkel és a szereplőkkel. A zempléni riportokat az indulást megelőző napokban vették fel.[11][12] A forgatás első napján a Magyar Távirati Iroda fotóriportere is jelen volt. Kozák Albert ekkor készült stáb- és standfotóit az MTVA archívuma őrzi.[13]

1980 tavaszán a Bükk és Mátra több helyszínén újra kellett forgatni, mert a vezérkamera sérülése miatt az eredeti anyag részben fényt kapott és tönkrement.[12] A Szarvaskő és Sirok közötti szakaszról nem maradt filmfelvétel.

A stáb szerkesztés

A mi tízfőnyi csapatunk fizikai értelemben egyáltalán nem állt különleges emberekből. Voltak köztük régi »szervezett« turisták, és voltak olyanok, akik soha semmilyen természetjáró egyesületnek nem voltak tagjai. Tehát amit mi tízen megcsináltunk, azt – bízvást állíthatjuk – bárki megteheti.
– Rockenbauer Pál, 1979

Sinkó László, aki a film narrátori szerepében kísérte végig a stábot, személyesen csak néhány forgatási napon tudott jelen lenni. Az eredeti tervek szerint családjával együtt vett volna részt a túrán.[3]

Péterfai Attila gyártásvezető volt a stáb „beszállítója” és mindenese, aki a televízió Volgáján a filmlaborba vitte a leforgatott nyersanyagot és hozta az új celluloidtekercseket, pótfelszerelésről, kiegészítő munícióról, olykor ivóvízről is gondoskodott, amellett fuvarozta a meghívott szakértőket és Sinkó Lászlót.

Egyes szakaszokon a szakértők, továbbá egyéni és szervezett turisták, kirándulók, diákcsoportok, alkalmanként helybeliek is csatlakoztak a stábhoz.

Technikai adottságok szerkesztés

A két operatőr és a kameramann egy Arriflex vezérkamerával és egy kisebb japán segédkamerával dolgozott (szinkronforgatáskor az utóbbi teljes értékű kameraként működött). A hangmérnök egy 13 kilós Nagra magnetofont, Pioneer SE-50 fejhallgatót és gémmikrofont cipelt.[12] A kép- és hangrögzítés korabeli technikai arzenálját analóg tükörreflexes fényképezőgépek egészítették ki, többféle objektívvel – Sáfrány József és Rockenbauer Pál elmaradhatatlan eszközei.

Címdal szerkesztés

A főcímben felhangzó dallam és szöveg az Indulj el (egy úton) című népdal némileg módosított szövegű változata, melyet a Muzsikás együttes adott elő.

Epizódok szerkesztés

1. Az északi hegyek útjain

  • Zempléni hegyek között
  • A Hernádtól a Sajóig
  • Keresztül a Bükkön
  • A Mátra gerincén

2. A főváros közelében

  • Cserháti tájakon
  • Barangolás a Börzsönyben
  • A Pilisi Parkerdőben
  • Gerecse, a vörösmárvány hazája
  • A Vértes erdeiben

3. A Bakonytól az Alpokaljáig

  • Bodajktól Zircig a Bakonyban
  • Zirctől Nagyvázsonyig
  • A Balatonfelvidéken
  • Sümegtől az Alpokaljáig
  • Ősz az Alpokalján

Az eredeti televíziós sugárzással egyidőben (1981. május–augusztus) az Új Tükör c. lap 13 részes, szöveges fotósorozatban közölte az egyes epizódok előzetesét, melyet ugyancsak Rockenbauer írt és állított össze a terepbejárás és a forgatás során készített fényképeiből, ezzel a bevezetővel: „S mert a tévéadást a nézők nagy része alighanem fekete-fehérben látja, nézzenek meg itt mindegyik filmből-tájegységből egy kis ízelítőt ‒ színesben…[14][15]

A filmben bejárt települések szerkesztés

1. Az északi hegyek útjain: Füzér, Füzérkomlós, Bózsva, Kishuta, Nagyhuta, Sátoraljaújhely, Makkoshotyka, Regéc, Mogyoróska, Arka, Boldogkőváralja, Boldogkőújfalu, Baktakék, Szanticska, Abaújlak, Felsővadász, Rakacaszend, Tornabarakony, Bódvarákó, Bódvaszilas, Derenk, Jósvafő, Aggtelek, Zádorfalva, Gömörszőlős, Kelemér, Putnok, Dédestapolcsány, Tardona, Szentlélek, Mályinka, Bánkút, Szilvásvárad, Bélapátfalva, Szarvaskő, Sirok, Mátraháza, Galyatető, Mátraszentimre, Mátraszentistván, Mátraszentlászló, Mátraverebély

2. A főváros közelében: Sámsonháza, Alsótold, Hollókő, Nógrádsipek, Cserhátsurány, Romhány, Ősagárd, Magyarkút, Nógrád, Nagybörzsöny, Kóspallag, Nagymaros, Visegrád, Pilisszentlászló, Dobogókő, Pilisszentkereszt, Csobánka, Budapest, Solymár, Nagykovácsi,[16] Piliscsaba, Kesztölc, Klastrompuszta, Dorog, Tokod, Péliföldszentkereszt, Mogyorósbánya, Pusztamarót, Tardosbánya, Nagyegyháza, Várgesztes, Kőhányáspuszta, Majkpuszta, Vérteskozma, Oroszlány, Mindszentpuszta, Kápolnapuszta

3. A Bakonytól az Alpokaljáig: Bodajk, Balinka, Isztimér, Tés, Bakonynána, Nagyesztergár, Zirc, Borzavár, Bakonybél, Városlőd, Úrkút, Nagyvázsony, Badacsonytomaj-Rizapuszta, Káptalantóti, Szigliget, Tapolca, Lesencetomaj, Lesencefalu, Vállus, Keszthely, Hévíz, Egregy, Rezi, Zalaszántó, Hidegkútpuszta, Sümeg, Kisvásárhely, Hosszúpereszteg, Káld, Sitke, Sárvár, Bögöt, Szeleste, Tömörd, Kőszeg, Velem, Cák

A filmben megszólaló személyek szerkesztés

Zempléni hegyek között

A Hernádtól a Sajóig

Keresztül a Bükkön

A Mátra gerincén

Cserháti tájakon

Barangolás a Börzsönyben

A Pilisi Parkerdőben

Gerecse, a vörösmárvány hazája

A Vértes erdeiben

Bodajktól Zircig a Bakonyban

Zirctől Nagyvázsonyig

A Balatonfelvidéken

Sümegtől az Alpokaljáig

Ősz az Alpokalján

A készítők elismerése szerkesztés

1996-ban a filmsorozat Magyar Örökség díjat kapott.

2014. március 4-én Budapesten a köztársasági elnök megbízásából Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kitüntetéseket nyújtott át a film alkotóinak. Az időközben elhunyt Rockenbauer Pál, a sorozat rendezője és Tubay László segédoperatőr nem kaphatott posztumusz kitüntetést, mert ebben a kategóriában ilyen nem adható.

2016 szeptemberében Faludi, Heincz, Sáfrány, Stenszky és Szabados lemondott állami kitüntetéséről, tiltakozásul Bayer Zsolt publicistának, a Másfélmillió lépés Magyarországon – 32 év múlva című remake alkotójának kitüntetése miatt. Nyilatkozatuk szerint Bayer filmjének „stílusa, hangneme rendkívül távol áll Rockenbauer Pál filmjeinek szellemiségétől”, ráadásul „a médiaetikát és a szerzői jogot semmibe véve” jelent meg az eredeti sorozat címével.[44]

Érdekességek szerkesztés

  • A csapat világosítója, Heincz László az utolsó forgatási napon Kőszeg-hegyalján ismerkedett meg későbbi feleségével, aki akkor főiskolásként csatlakozott a csapathoz.[45]
  • Rockenbauer Pál eredetileg is trilógiát tervezett a sorozatból, de nem úgy, ahogy az később megvalósult. A második széria a Vízi Nagy Kört járta volna be, ám a sorozatot túl költségesnek találták és lefújták. Rockenbauer ekkor ismerkedett Gyenes Károly szerkesztővel, aki szó szerint követte őt. Ketten együtt továbbléptek, és úgy gondolták, hogy a trilógia másik darabját, az Országos Kerékpáros Körtúrát biciklizik körbe. Az előkészítés jól zajlott, minden készen állt a forgatásra, mikor egy hivatalnok „lelőtte” a forgatást. Az alkotók nem akarták veszni hagyni a jegyzeteiket, és 1983 nyarán, csak hangszalagokkal felszerelkezve, a rádió számára elkészítették a Két keréken Magyarországon című 59 részes rádióműsort.[46]
  • A filmben a túrázók szinonimájaként használt „bakancsosok” megnevezésre maga a rendező-szövegíró-főtúrázó Rockenbauer cáfol rá mind a másfél millió lépésnél − ahogy a következő egymilliónál is −, hiszen ő az, aki soha nem hord túrabakancsot, csak könnyű edző- vagy futócipőt.
  • Az első részben a Hegyközi Kisvasút füzérkomlósi állomásán 1979. július 31-én forgatott jelenetnél a narrációban azt mondják, hogy most éppen úgy hírlik, hogy a kisvasút megmenekül a megszűnés elől. A kisvasút végül 1980. november 29-én szűnt meg, az epizód pedig csaknem fél évvel a megszűnés után, 1981. május 12-én került először adásba.
  • 2008-ban az Irigy Hónaljmirigy Másfélmillió hosszúlépés Magyarországon címmel paródiát készített a sorozatról, aminek egyik érdekessége az, hogy pár mondat erejéig a sorozat geológusa, Juhász Árpád is szerepet kapott benne.

További sorozatok szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Ezt mint címet hagyományosan a fenti alakban írják. A magyar helyesírás szabályai szerint azonban a következő forma lenne a helyes: Másfél millió lépés Magyarországon. Indoklás: OH. 1036. o., MHSz. 342. o.
  2. A túra voltaképpeni végpontja, az Írott-kő megközelítése hazai oldalról civilek számára 1989-ig határsávengedéllyel sem volt lehetséges, így a stáb ekkor nem juthatott oda. Hét évvel később azonban osztrák oldalról fölmentek a kilátóba, és onnan készítették az …és még egymillió lépés indítóképeit. (A Kéktúra útvonalát a határsáv 1989-es megszűnése után hosszabbították meg az Írott-kő kilátóig.)
  3. a b Kedvcsináló túrafilm. Pest Megyei Hírlap, 1979. augusztus 4.
  4. http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11713
  5. megvágott kópia
  6. Ércnél maradandóbb - Turista Magazin
  7. A film 80 perces bővített változata.
  8. tv-műsorok 1960–64 között a https://adtplus.arcanum.hu[halott link] adatbázisában
  9. a 40–50 perces epizódokból álló sorozatot 1964 óta nem tűzte műsorra az MTV
  10. Magam igazságának bizonygatására (hiszen az ötlet tőlem származik)…” In: Rockenbauer Pál: Másfél millió lépés Magyarországon. Végig az országos kék-túra vonalán. Föld és Ég 1980/11, 342. o.
  11. a b c http://www.turistamagazin.hu/allami-kituntetest-kaptak-a-masfelmillio-lepes-magyarorszagon-c-film-alkotoi.html
  12. a b c d http://comment.blog.hu/2008/11/16/sorozatklasszikusok_masfelmillio_lepes_magyarorszagon
  13. https://archivum.mtva.hu
  14. Rockenbauer Pál: Másfél millió lépés Magyarországon. Új Tükör, 1981/20–32.
  15. az 1‒2. epizódot összevont ismertető mutatta be
  16. A neve nincs említve, de a 7. részben a Zsíros-hegyi Turistaház mellett lévő üdülőtelep Nagykovácsinak a része, ami akkoriban valóban hétvégi házakból álló része volt a településnek, ma viszont a hétvégi házak helyét négy évszakos házak váltották fel, állandó lakókkal.
  17. neve a Másfélmillió lépés Magyarországon – 32 év múlva 1. részében említve
  18. Petercsák Tivadar: Az erdő szerepe a Zempléni-hegyvidék népének életében. In: Szabadfalvi József (szerk.): Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről. A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965
  19. Rákóczi nyomában. Pest Megyei Hírlap, 1976. április 18. (különkiadás)
  20. Rockenbauer szerint „Kossetzki” (Föld és Ég 1980/11: Másfél millió lépés Magyarországon. Végig az országos kék-túra vonalán); a riportot kivágták
  21. a b a riportot kivágták
  22. ugyanez a házaspár, itt is név nélkül: VTV 1987.01.12..
  23. a faluban több riport is készült, ezeket kivágták, egy asszony csak tátog
  24. neve a Kerekek és lépések 13. részében, a Szent István Vándorlás – Az Országos Kéktúra mentén 6. részében, illetve a Másfélmillió lépés Magyarországon – 32 év múlva 2. részében említve
  25. neve a Szent István Vándorlás – Az Országos Kéktúra mentén 10. részében említve
  26. Gárdonyi találkozó – akadályokkal. Népsport, 1964. július 6.
  27. nevét több forrás is említi: Turisták paradicsoma Ágasvár. Nógrád, 1975. július 12.; Mi újság az ágasvári turistaházban? Elkészült a várhegyi sípálya. Népújság, 1963. december 23.; Turistaház Ágasváron. Turista Magazin, 1975/12.
  28. A furulyás Lajos.... Nógrád, 1986. február 24.
  29. Alighanem ő az utolsó. Pest Megyei Hírlap, 1984. június 24.
  30. nevét a http://nava.hu/id/435132/ hibásan tünteti fel
  31. Jakus Mihály: Hogyan készítettük el a kollektív szerződést erdőgazdaságunkban. Népszava, 1955. december
  32. Váci Hírlap, 1983. január 3.
  33. a b a riportot a VHS-kópián megvágták
  34. a riportot a VHS-kópián erősen megvágták
  35. a b nevét a http://nava.hu/id/445170 hibásan tünteti fel
  36. a riport egy része a VHS-kópiáról hiányzik
  37. a b c a riport a VHS-kópiáról hiányzik
  38. nevük az …és még egymillió lépés 7. részében, illetve az Ércnél maradandóbb… című filmben említve
  39. nevét a http://nava.hu/id/457066 hibásan tünteti fel
  40. nevét több forrás is említi, portréfotóval ld. itt: A szélmolnár. Népszabadság, 1980. március 4.
  41. a riport előtti narrációban Sinkó László Cs. Vajda Jánosnét mond, noha az asszony Pistaként nevezi meg a férjét – az epizód végi térképes összefoglalónál már Sinkó is Cs. Vajda Istvánnét mond; ugyanakkor Rockenbauer továbbra is Vajda Jánosnénak nevezi az asszonyt a Föld és Ég 1980/11. számában (Másfél millió lépés Magyarországon. Végig az országos kék-túra vonalán, 345. o.)
  42. nevét a http://nava.hu/id/461622 hibásan tünteti fel
  43. nevét a http://nava.hu/id/465178 és http://nava.hu/id/293476 hibásan tünteti fel
  44. a b Másfélmillió lépésre Bayer Zsolttól. Népszabadság, 2016. szeptember 15.
  45. Az Írottkő Natúrpark 2000 című dokumentumfilmben említik.
  46. Filmtett.ro
  47. Téli Kéktúra az m2-n.
  48. Médiaklikk-tvműsor-Duna-2015.09.05.
  49. Flag Polgári Magazin[halott link]

További információk szerkesztés