Főmenü megnyitása

Arka település Borsod-Abaúj-Zemplén megye Gönci járásában, Miskolctól közúton 55 kilométerre északkeletre.

Arka
Arkai református templom.JPG
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásGönci
Jogállás község
Polgármester Varkoly Ferenc[1]
Irányítószám 3885
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség54 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség5,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,49 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájAbaúji-Hegyalja[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Arka (Magyarország)
Arka
Arka
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 21′ 20″, k. h. 21° 15′ 09″Koordináták: é. sz. 48° 21′ 20″, k. h. 21° 15′ 09″
Arka (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Arka
Arka
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Arka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Arka témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

Nevének eredeteSzerkesztés

Kiss Lajos szerint az árok főnévből alakult, annak birtokos személyragos származéka lehet. A hasonló alaki felépítésű helynevek teljes hiánya, valamint az árok főnév birtokos személyragos árokja, ároka, árkja alakjai, azonban ezt az etimológiát bizonytalanná teszik. Csíkvári Antal szerint szláv eredetű név mely a járok, árok elferdítése.

TörténeteSzerkesztés

 
Arkai utca

ARKA. Járka. Elegyes lakosú magyar falu Abauj Vármegyében, birtokosa Péchy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bóldogkőtöl fél mértföldnyire, határbéli földgye közép termékenységű, réttyei meg lehetősek, szőlő hegyei kevesek; második Osztálybéli.[4]

Arka határában, a Herzsaréten kutatott 1961-62-ben Vértes László régész. Eredményeit „Az őskőkor és az átmeneti kőkor emlékei Magyarországon” (Budapest, 1965) című összefoglaló munkájának 17. fejezetében (Gravetti kultúra Kelet-Magyarországon) tette közzé.

A Herzsarét leletegyüttesét minősítette a hazai gravetti kör leggazdagabbjának. A kis területre korlátozott ásatáson körülbelül 1500 eszközt és több mint száz kg megmunkált szilánkot gyűjtöttek össze, ezek közül az árvésőket és vakarókat dolgozták ki a legszebben. A leggyakoribbak a változatos pengevakarók (kis, köröm alakú, hüvelykköröm alakú, hajógerinc alakú, orros).

Jellemzőek Arkára az szokványos kis eszközöktől jelentősen különböző óriási vakarók, pengék, szakócaszerű eszközök, sőt, a chopperek is. A leletanyagból hiányoznak a hasonló lelőhelyeken várható művészi tárgyak.

Találtak rénszarvas- és lófogmaradványokat is. Sikerült összegyűjteniük a C-14 vizsgálathoz elegendő faszenet, amiből a groningeni rádiókarbon laboratóriumban a legalsó rétegek korát 17 000 évesnek határozták meg.

Vértes László kutatásai egyéb ásatásai, elsősorban a vértesszőlősi miatt megszakadtak. Korai halála után a környék lelkes amatőr régésze, Saád Andor vizsgálta elsősorban a környék történelmét. 1957-ben a Korlát-Ravaszlyuk tető mezolitikus lelőhelyeit kutatva egy terepbejáráson Vértes Saád társaságában fedezte fel az arkai, gazdag késő paleolitikus lelőhelyet. Saád a hatvanas években többször kutatta a felszíni leletanyagot a Herzsaréten és környékén. Kutatásait a Herman Ottó Múzeum Évkönyveiben (1970) "Újabb adatok az arkai Herzsarét késő paleolitikus kultúrájához" című tanulmányában tette közzé.

Százhúsz, általa gyűjtött kőeszközt vizsgálva megerősítette Vértes azon megállapítását, hogy szerint: "Az arkai leletanyag aurignaci hatásokat őrző késő gravetti kultúraként határozható meg".

Új eredményként megállapította, hogy az anyag legegyöntetűbb sajátossága az unifacilitás, mivel mindegyik kőeszköznek csak az egyik oldalát munkálták meg, a hátlapokon sehol sem találni retust, kidolgozást. Így ezt olyan, szélsőséges pengekultúrának tekinthetjük, amelynek technikája leginkább a levalloizira emlékeztet.

A falu első írásos említését (Corladus de Archay) egy évszám nélküli, 1268-ban aláírt oklevélben találhatjuk. A tatárjárás után királyi birtok volt, 1388-ban a Czudar család tulajdonába került. Amikor Brankovics vajda Regéc falai között ült (1427–1453) Arka is birtokaihoz tartozott. Akkor hét jobbágyporta járult szolgáltatásaival a vár fenntartásához.

A 15.-16. században egyik földesúr kezéről a másikra vándorolt, általában Boldogkőváraljával és várral együtt; Mátyás király 1461-ben a Parlagiaknak, majd 1467-ben Kassa városának zálogosította el. Végül 1700 körül Szelepcsényi György prímáshoz került zálogképpen, aki a jezsuitáknak ajándékozta. Az 1715. évi összeírásból nemcsak azt tudjuk meg, hogy mindössze 5 jobbágycsalád lakott itt, hanem Arka akkori művelt földterületről is képet kapunk; 45 köblös szántott terület, 8 kaszás rét és egy malom képezte az ott lakók megélhetési alapját. Ez az elkövetkezőkben sem változott a faluban a megélhetést a földművelés, az állattartás és az erdőgazdálkodás biztosította.

A jezsuitáktól a Péchyek vették meg és hozzáfogtak benépesítéséhez.

Az 1800-as évek derekán 62 lakott házról tudunk 459 lakossal, ám az 1920-as évekre a kivándorlások miatt lélekszáma a felére apadt.

NépcsoportokSzerkesztés

A településen a lakosságnak 88%-át magyar, a 12%-át cigány származású [5] emberek alkotják.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

Neves lakóiSzerkesztés

A faluban él és alkot két festőművész; Brózsely Józsefné és Pleszkó Józsefné Varannai Veronika (1937-ben született Arkán),[6] aki tagja a Magyar Alkotók Internetes Társulásának.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Református templom
    1794 és 1798 között épült fel torony nélkül, a torony csak később 1911-ben épült a templomhoz, Mitró Ferenc kassai építész tervei szerint. A torony 23 méter magas. 97 kilogrammos harangját 1911-ben öntötte Egry Ferenc, Kisgejőcön. Pleszkóné Varannai Veronika: Református templom - Arka
  • Római katolikus templom
  • Szamárút
    A hagyomány szerint nevét onnan kapta, hogy ezen az úton hordták szamarakkal a vizet a Boldogkői vár ciszternáiba, mivel a várnak nem volt kútja.
  • Tóhegy őskori vár
    Tóhegyen és Leányhegyen 1896-ban végeztek ásatásokat és egy bronzkori települést védő, kőből épült sáncot találtak. A sánc több mint egy kilométer hosszú (eddig feltárt rész 1650 méter) és egy méter magas lehetett. Az ásatásokat Mihalik József végezte, a védősánc mellett kőkorszaki cserepek és kőeszközök is előkerültek.
  • A faluban két malom is működött az idők során. Egy a falu közepén, melyből már csak a malomárok nyomai és egy malomkő maradt fenn. Egy másik malom a falutól feljebb, a patak felső szakaszán működött, melyről 1671-ben így írtak: "… ezen házikókon felül a sötét Völgy Torkában ennek előtte hajdan volt malom, de azon kevés víz mián pusztán hatták, most már ha malmot nem is, de puskaportöröt csinálhatni rajta."
  • A településen áthalad az Országos Kéktúra.

Környező településekSzerkesztés

Boldogkőváralja (3 km), Arka közúton csak rajta keresztül közelíthető meg. A legközelebbi város: Abaújszántó (11.8 km), Encs (13 km).

ForrásokSzerkesztés

  • Abaúj-Torna Vármegye, 1939
  • Boldogkőváralja-Történeti emlékek, 1986
  • Tóth Valéria: Az Árpád-Kori Abaúj És Bars vármegye helyneveinek történeti-etimológia szótára, Debrecen, 2001
  • Abaúji Református Egyházmegye - Hernád-völgye (Felelős szerkesztő: Baksy Mária esperes)
  • Túrák Az Abaúji földvárakhoz és várakhoz[halott link]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Arka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2017. július 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása, 1796
  5. Népszámlálás 2001 – 4. Nemzetiségi kötődés – Központi Statisztikai Hivatal
  6. Pleszkóné Varannai Veronika

További információkSzerkesztés