Vizsoly

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Vizsoly község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Gönci járásában.

Vizsoly
Vizsoly temple.jpg
Vizsoly címere
Vizsoly címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásGönci
Jogállás község
Irányítószám 3888
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség830 fő (2015. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség46,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,4 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vizsoly (Magyarország)
Vizsoly
Vizsoly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 23′ 06″, k. h. 21° 12′ 59″Koordináták: é. sz. 48° 23′ 06″, k. h. 21° 12′ 59″
Vizsoly (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Vizsoly
Vizsoly
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Vizsoly weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vizsoly témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Hernád völgyében fekszik, a folyó bal parti oldalán, a megyeszékhely Miskolctól közúton mintegy 55 kilométerre északkeletre.

MegközelítéseSzerkesztés

Közúton három irányból közelíthető meg: Abaújszántó és Gönc felől a 3713-as, Novajidrány felől pedig a 3724-es úton; határszélét délkeleten érinti még a 3715-ös út is. Az ország távolabbi részei felől a 3-as főúton közelíthető meg a legegyszerűbben, novajidrányi letéréssel.

A hazai vasútvonalak közül a Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal érinti, melynek egy, Korláttal közös megállási pontja van itt. Korlát-Vizsoly megállóhely a település déli határszéle közelében helyezkedik el, közúti elérését a 3715-ös útból kiágazó 37 306-os számú mellékút teszi lehetővé.

TörténeteSzerkesztés

A környék az őskor óta lakott. A település a Hernád völgyében levő királynéi német telepesek ispánságának székhelye volt. 1215-ben Vislu néven említik először. Neve a német Visili személynévből származhat. A középkorban nagyobb jelentőségre tett szert, annak köszönhetően, hogy közel feküdt a Kassa, Lengyelország és Oroszország felé vezető úthoz.

1300 körül Amadé nádor törvénykező helye lett, 1322-től pedig Drugeth Vilmos nádor és bírája Perényi Miklós is itt ítélkezett az alája tartozó hét vármegye ügyeiben, és itt vívták meg a perdöntő gyalog- és lovaspárbajokat is, és olykor itt tartották a megyegyűléseket is.

A legnevezetesebb esemény, ami a községhez kapcsolódik, Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának kinyomtatása a vizsolyi nyomdában 1590-ben. Károlyi Gáspár Göncön volt tiszteletes és munkatársakkal dolgozott a Biblia fordításán.

A falu birtokosai ekkor ecsedi Báthori István szatmári és szabolcsi főispán, később országbíró, és felesége Homonnay Drugeth Fruzsina (Euphrosina) voltak, akik Mantskovits Bálint könyvnyomtató segítségével 1588-ban itt Vizsolyban alapították meg Magyarország egyik legrégibb könyvnyomdáját, abból a célból, hogy abban a Károlyi Gáspár gönci prédikátortól fordított bibliát nyomtassák. Ez idő tájt itt Göncön volt tanuló Szenczi Molnár Albert is, aki gyakran hordozta Károlyitól a nyomdába és onnan vissza a kéziratokat és korrektúrákat.

Volt korábbi magyar nyelvű bibliafordítás is, a huszita Biblia néven ismert, amelyből három kódexben maradtak fenn részletek, a többi azonban az üldöztetések során elveszett.[2] (Pedig nyelvünk régebbi állapotát mutatta.) A község temploma is nemzeti kincs. Már a 12. században megépült az Árpád-kori szentély és hajó, amit aztán később kibővítettek. Freskók maradtak meg benne a 13. századból. Egyik értékes freskója a Szent László-legendát mutatja be.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

Időszak Polgármester Párt
1990–1994 Cziáki Ferenc független[3]
1994–1998 Dr. Hornok Ince József független[4]
1998–2002 Ifj. Sváb József független[5]
2002–2006 Bihi Miklós független[6]
2006–2010 független[7]
2010–2014 független[8]
2014–2019 független[9]
2019–2022 Dr. Palotás András Levente Fidesz-KDNP[10]
2022– Dr. Szegedi Szabolcs független[11]
  • 1990–1994: Cziáki Ferenc (független)[3]
  • 1994–1998: Dr. Hornok Ince József (független)[4]
  • 1998–2002: Ifj. Sváb József (független)[5]
  • 2002–2006: Bihi Miklós (független)[6]
  • 2006–2010: Bihi Miklós (független)[7]
  • 2010–2014: Bihi Miklós (független)[8]
  • 2014–2019: Bihi Miklós (független)[9]
  • 2019–2020: Dr. Palotás András Levente (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2020-tól: Dr. Palotás András Levente (ideiglenes)

A településen 2020. november 29-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett volna tartani,[12] a 2019-ben megválasztott képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A képviselő-testület önfeloszlatásának az volt az oka, hogy dr. Palotás András Levente polgármester feljelentést tett az előző 17 év alatt felhalmozódott 177 millió forintos költségvetési hiány miatt (a jelenlegi, önmagukat feloszlató képviselő-testületi tagok ugyanazok a személyek voltak, mint akik ezt a hatalmas deficitet okozták az előző ciklusban). A feljelentést követően a volt polgármester, Bihi Miklós hirtelen elhalálozott. A koronavírus világjárvány miatt az időközi választást elhalasztották. Közben Dr. Palotás András Levente polgármestersége alatt EU-s pályázatokon elnyert nagyösszegű támogatások hatására a falu költségvetési helyzete rendeződött.[13]

NépességeSzerkesztés

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 80%-a magyar, 20%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,3%-a magyarnak, 32,6% cigánynak, 0,2% németnek, 0,3% ruszinnak, 0,6% szlováknak mondta magát (0,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 76,9%, református 12,3%, görögkatolikus 3,9%, felekezeten kívüli 1,2% (4,7% nem válaszolt).[15]

LátnivalóiSzerkesztés

 
A református templom
 
A vizsolyi református templom légi felvételen
 
A református templom légifotón
  • Református temploma a 13. századi román szentélyhez épült a 16. században, korabeli freskókkal. A falfestmények egyik csoportja a Szent László legendát örökíti meg. Kerítőfal övezi, mely egykor erődítésként szolgált.
  • A falu római katolikus temploma 1799-ben épült.
  • A „Vizsolyi biblia”, a legrégebbi, teljes magyar Biblia-fordítás itt készült.
  • Nyomdatörténeti kiállítás a (kőfallal körülvett) vizsolyi református templom kertjén belül található, Mantskovit Bálint Nyomdatörténeti Múzeumban. A templomkerten belül található még a Bibliás Könyvesház, melynek festett kazettás mennyezetét Gaál János Népművészet Mestere díjas restaurátor készítette. Ebben az épületben lehet megvásárolni a belépőt a Vizsolyi Biblia, a templom és a múzeum megtekintéséhez.
  • Mézmúzeum.
  • A vizsolyi kőfejtő a Vizsoly déli kivezető útja mellett található. A már nem működő, de nagyon szépen gondozott kőfejtő jelzi, hogy az itt lakók évszázadokon keresztül sok házat építettek fel az itt bányászott riolit tufából. Ez a könnyen faragható, puha kőzet rendkívül jó hőszigetelő is, amelynek kedvező tulajdonságát használták ki a jellegzetes népi építészeti megoldásoknál.

IrodalomSzerkesztés

  • Henszlmann, I.: Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary), Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1876
  • Gerevich Tibor: Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.), Egyetemi nyomda, Budapest, 1938
  • Dercsényi D.: Román kori építészet Magyarországon, Corvina kiadó, Budapest, 1972
  • Gerő, L.: Magyar műemléki ABC. (Hungarian Architectural Heritage ABC.), Budapest, 1984
  • László Gyula: A Szent László-legenda középkori falképei, Tájak-Korok-Múzeumok Könyvtára 4. szám, Budapest, 1993

JegyzetekSzerkesztés

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. De az is lehetséges, hogy a mű eredetileg sem volt teljes Biblia-fordítás.
  3. a b Vizsoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. a b Vizsoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  5. a b Vizsoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  6. a b Vizsoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  7. a b Vizsoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  8. a b Vizsoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  9. a b Vizsoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. [2020. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  10. a b Vizsoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. szeptember 12.)
  11. Vizsoly időközi önkormányzati választás. (Hozzáférés: 2022. május 8.)
  12. Vizsoly időközi választás. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2020. szeptember 12.)
  13. Vizsoly - EU pályázatok. KözösÜgyünk Nonprofit Kft.. (Hozzáférés: 2022. május 5.)
  14. A nemzetiségi népesség száma településenként [halott link]
  15. Vizsoly Helységnévtár

ForrásokSzerkesztés


További információkSzerkesztés