Városlőd

magyarországi község Veszprém vármegyében

Városlőd (németül Waschludt) község Veszprém vármegyében, az Ajkai járásban.

Városlőd
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Városlőd címere
Városlőd címere
Városlőd zászlaja
Városlőd zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásAjkai
Jogállásközség
PolgármesterSchell Tamás (független)[1]
Irányítószám8445
Körzethívószám88
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség1233 fő (2023. jan. 1.)[3]
Népsűrűség58,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület22,27 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 08′ 37″, k. h. 17° 39′ 01″47.143719°N 17.650339°EKoordináták: é. sz. 47° 08′ 37″, k. h. 17° 39′ 01″47.143719°N 17.650339°E
Városlőd (Veszprém vármegye)
Városlőd
Városlőd
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Városlőd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Városlőd témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A 8-as főút és a 83-as PápaGyőr-műút elágazásától egy észak–dél irányú völgyben hosszan elnyúlva fekszik a Bakony egyik legmegkapóbb természeti szépségekkel megáldott települése. Autóval, busszal a 8-as főútról közelíthető meg. A helyközi járatok Ajka, Pápa és Veszprém felől is bejönnek. A távolsági járatok az elágazóban megállnak.

Vonattal elérhető a MÁV 20-as számú Székesfehérvár–Veszprém–Celldömölk–Szombathely-vasútvonalán. Van egy Kislőddel közös vasútállomása a falutól kb. 2 km-re, és egy megállója a faluban. A személyvonatok megállnak.

Története

szerkesztés
 
Városlőd főtere

A bronzkorban már lakott település volt. A község határában működött 1346 és 1554 között a gazdagságáról híres lövöldi karthauzi kolostor.

Mátyás király híres könyvtárának kincse egy ősnyomtatvány, az úgynevezett Lövöldi Corvina volt. I. Mátyás magyar király 1480. január 25-én felesége, Beatrix királyné és annak bátyja, Aragóniai János pápai követ társaságában meglátogatta a városlődi (lövöldi) karthauzi kolostort. A lakoma után a király súlyosan megbetegedett, de a gondos ápolás gyorsan meggyógyította. Ekkor hálából a pénzbeli adomány mellett egy könyvet is adományozott a szerzeteseknek, az úgynevezett Lövöldi Corvinát, amelyet ma az esztergomi székesegyház könyvtárában őriznek.

A török veszedelem csaknem teljesen elpusztította a települést. Mivel azonban a munkák elvégzéséhez, földműveléshez munkaerőre volt szükség, Gróf Eszterházy Imre püspök nagyarányú betelepítésének köszönhetően a környék is benépesült. Az 1720-as években a kolostori romoktól keletre a Mainzi választófejedelemségből németek érkeztek, ez volt Városlőd, míg innen nyugatra bajor és cseh nyelvterületről érkeztek letelepülők, ennek a településnek a neve Pille lett (Pila cseh nyelven deszkametszőt jelent). Mindegyik településnek volt szalmával fedett fa temploma, különálló haranglábbal, temetővel. Ezért van Városlődön ma is két temető. 20 év alatt a két település szinte összenőtt. Ezért Padányi Bíró Márton püspök 1747-50 között megépíttette a római katolikus Szent Mihály-templomot. A torony csak 20 évvel később épült.

A kultúrház 1962-ben kezdődő alapozási munkálatainál jelentős falmaradványok kerültek elő. A kirendelt Németh Péter régészhallgatónak feltűnt, hogy Városlődön sokkal nagyobb a templom, mint a környező településeken, amit semmi nem indokol. Megkutatva a falat, bejárva a padlást nagy biztonsággal megállapította, hogy a mai templom déli fala és a szentély mögötti fal teljes magasságig a régi kolostortemplom fala. Ezt pótolták, egészítették ki az akkori templomépítők. A kolostorrobbantás kevésbé volt sikeres, így a maradhattak meg ezek a falak. A település büszkesége, az országos védettség alatt álló főoltár Schmidt Ferenc mester kiváló munkáját dicséri. Középen a templom és a falu védőszentje, Szent Mihály látható, ahogy legyőzi a sátánt. Balról és jobbról két király, Szent István és Szent László szobra látható. Feljebb középen a szobor Szent Imre herceget ábrázolja. Fent Szűz Mária mennybemenetele látható felhők fölött az angyalok gyűrűjében, középen egy latin felirat olvasható: „Ki olyan, mint az Isten”. Ezt a főoltárt eredetileg a veszprémi székesegyházba rendelték, amit az bizonyít, hogy a tagoltsága a veszprémi szentély ablakaihoz igazodik. Valamilyen oknál fogva mégiscsak ide került. Van még egy hasonlóan szép szószék is a templomban. A három mellékoltár közül az egyik a Jézus szíve-, egy másik a Mária szíve-oltár. Ezek később készültek. A Lourdes-i Szűz oltára eredetileg ajtónyílás volt. Nagyon sokáig két oldalajtaja volt a templomnak. Szóbeszéd szerint az alsó falusiak a nyugati, míg a felső falusiak ezen a keleti ajtón érkeztek a templomba. Két szobor Szent Antalt és Szent Terézt ábrázolja. A jelenlegi orgonát 1930-ban építették. 2011-ben nagy összefogással felújították, érte a település közössége Podmaniczky-díjat kapott. A toronyban három harang lakik: egy 310, egy 114 és egy 18 kg-os; ez utóbbi a lélekharang.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: József Károly (Falumúzeum Baráti Köre Városlőd)[4]
  • 1994–1998: József Károly (független)[5]
  • 1998–2002: Pintér Károlyné (független)[6]
  • 2002–2006: József Károly (független)[7]
  • 2006–2010: Csekényi István (független)[8]
  • 2010–2014: Csekényi István (független)[9]
  • 2014–2019: Csekényi István (független)[10]
  • 2019–2024: Schell Tamás (független)[1]
  • 2024– :

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1343
1323
1300
1261
1233
1233
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90%-a magyarnak, 37,7% németnek, 4,2% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,9%, református 3,5%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 5,9% (19,6% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei

szerkesztés
  1. a b Városlőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 15.)
  2. Partnerkapcsolat – Városlőd község hivatalos honlapja. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  3. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  4. Városlőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Városlőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  6. Városlőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  7. Városlőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  8. Városlőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  9. Városlőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 11.)
  10. Városlőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
  11. Városlőd Helységnévtár
  12. Városlődi kőedénygyár motívumai és termékei. Veszprém megyei értéktár. (Hozzáférés: 2018. július 24.)

További információk

szerkesztés