Dercsényi Balázs
Dercsényi Balázs (Budapest, 1940. szeptember 4. – Budapest, 2003. szeptember 10.) magyar művészettörténész, művészeti író, a hazai műemlékvédelem kiemelkedő alakja, Dercsényi Dezső művészettörténész (1910–1987) fia. Öccse Dercsényi Pál építész.
| Dercsényi Balázs | |
| Született | 1940. szeptember 4.[1][2] Budapest[2] |
| Elhunyt | 2003. szeptember 10. (63 évesen)[1][2] Budapest[2] |
| Beceneve | Öcsi (OMF-es körökben)[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Szülei | Dercsényi Dezső |
| Foglalkozása | művészettörténész |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pályája
szerkesztésDercsényi Balázs a budapesti Vörösmarty Gimnáziumban érettségizett 1958-ban. Felsőfokú tanulmányait az ELTE Bölcsészettudományi Karán végezte, ahol 1963-ban művészettörténész és történelemtanári diplomát szerzett. Szakdolgozatát Árkay Aladárról írta. 1957-től kapcsolatban állt az újonnan megalakult Országos Műemléki Felügyelőséggel (OMF),[4] amelynek Tudományos Osztályára 1963-ban hivatalosan is felvételt nyert. Ezzel indult szakmai karrierje. Eleinte épület- és falkutatóként dolgozott, majd 1973-tól műemléki területi felügyelő lett (Veszprém, Baranya és Vas megye tartozott a hatáskörébe). Közben fáradhatatlanul szervezte a műemlékvédelmi szaksajtót, részt vett nagyszabású műemléki kiállítások rendezésében, szakbizottsági munkákban, és néhány évig a kulturális ágazati igazgatásban is tevékenykedett. 1982-ben az OMF-től megválva az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium (ÉVM) Műemléki Osztályán folytatta munkáját, majd 1990–92 között a Környezetvédelmi Minisztériumban, ahová az ÉVM-től annak megszűnése után a műemléki ügyek átkerültek. 1992 tavaszától ismét az OMF-ben dolgozik, az újonnan alakult Nemzetközi és Társadalmi Kapcsolatok Főosztályának helyettes vezetőjeként, majd – az OMF további átszervezései során – főosztályvezetőként és igazgatóként. Utolsó éveiben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) Társadalmi Kapcsolatok Igazgatóságának helyettes vezetője volt.
Dercsényi Balázst súlyos betegség után, 63 éves korában érte a halál. 2003. szeptember 29-én vettek tőle végső búcsút a zugligeti Szent Család-plébániatemplomban. A szakma, a kollégák és a barátok nevében Éri István történész, régész-muzeológus búcsúztatta.
Munkássága
szerkesztésDercsényi Balázs sokrétű munkájából és teljes szakmai rálátásából adódóan az elsők között ismerte fel, hogy épített örökségünk megóvása akkor lehet sikeres, ha széles körű társadalmi támogatásra talál. Ennek érdekében a hetvenes évek elejétől egyre inkább népszerűsítő könyvek, füzetek, cikkek, filmek készítésébe és szerkesztésébe vetette alkotó erejét, olyannyira, hogy idővel a műemléki ismeretterjesztés szinte „egyszemélyes intézményévé”[3] vált. A Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára műemléki témájú füzeteinek szerkesztésében a kezdetektől részt vett, úgy is, mint egyes füzetek szerzője vagy társszerzője (Pécs: Székesegyház; Sárvár: Nádasdy-vár; Veszprémi székesegyház; Nagybörzsöny műemlékei, Budapest műemlékei I–II.). Elévülhetetlen érdemeket szerzett a hazai műemlékek filmen és tv-sorozatokban történt népszerűsítésében is. Műemlékes szerkesztőként, szervezőként és szakértőként működött közre számos ilyen témájú filmben, 1975-től már az MTV műhelyeivel és rendezőivel koprodukcióban. Egyik első tv-filmje a nagy visszhangot és országos vitát kiváltó Gazdátlan kastélyok volt, melynek nyomán kastélyhelyreállító programokok indultak. Kisfilmek sokasága készült a közreműködésével, köztük egy érdekes kísérleti film, a Tornaszentandrás – Egy kistemplom megújul (1977), mely a műemlék-helyreállítás teljes folyamatát mutatta be, a kutatástól a tervezésen és restauráláson át a kivitelezésig. Dercsényi Balázs ugyancsak műemlékes szakértőként vállalt szerepet 1979-ben a Másfélmillió lépés Magyarországon, 1986-ban édesapjával együtt az …és még egymillió lépés, 1990-ben pedig a Kerekek és lépések című, mára klasszikussá vált televíziós országjáró sorozatokban. Részt vett Ráday Mihály városvédő tv-sorozatának munkájában, valamint az Unokáink is látni fogják, a Múltunk jövője és a Katolikus templomok Magyarországon c. sorozatok készítésében is. A Duna TV Amiről a kövek mesélnek, Anziksz és Történelmi városok c. szériáinak szintén ő volt a szerkesztője és szakértője.
Dercsényi Balázs a két háború közötti és az 1945 utáni modern építészet értékes alkotásainak megóvását ugyancsak fontosnak tartotta, s az elsők között emelt szót és tett lépéseket annak érdekében, hogy a műemlékvédelem ezekre is kiterjedjen.[5][6][7]
Emlékezete
szerkesztésHalálának 5. évfordulóján, 2008. december 5-én Vácott emléktáblát avattak a Fehér Galamb üzletház melletti falon, ahol Dercsényi Balázs nagyapjának, id. Dercsényi Dezsőnek (1874–1945), az egykori Váci Hírlap nyomdaalapító főszerkesztőjének és kiadójának, alatta pedig édesapjának, dr. Dercsényi Dezsőnek, az Európa-hírű művészettörténésznek, Vác város díszpolgárának már addig is volt emléktáblája. Az avatást a KÖH és a Váci Múzeum Egyesület – amelynek Dercsényi Balázs egykor elnöke is volt – közösen szervezte. A Dercsényi család 1944 végén költözött Vácról Budapestre, miután politikai és egzisztenciális okokból kénytelen volt elhagyni szülővárosát.
Főbb művei
szerkesztésSzámos tudományos igényű, elsősorban a nagyközönségnek szóló kiadványnak volt szerzője ill. társszerzője. A legfontosabbak:
- Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára füzetei (1979-től)
- Árkay Aladár (Akadémiai, Bp., 1967)
- Barokk palota a Várban (Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Bp., 1976)
- Pusztuló műemlékeink nyomában (RTV–Minerva, Bp., 1983)
- Budapesti műemlékek (Corvina, Bp., 1991)
- Magyar kastélyok (Officina, Bp., 1991)
- Katolikus templomok Magyarországon (Hegyi és Társa, Bp., 1991)
- Evangélikus templomok Magyarországon (Hegyi és Társa, Bp., 1992)
- Református templomok Magyarországon (Hegyi és Társa, Bp., 1992)
- Bírósági épületek Magyarországon (HG, Bp., 1993)
- Kolostorok. Az európai kolostorépítészet száz remekműve (Dunakönyv, Bp., 1994)
- Zarándokhelyek. Európa száz legszebb búcsújáró helye (Saxum, Bp., 1998)
- Magyar várak (Officina, Bp., 2000)
Rendszeresen publikált a szaksajtóban, ezenkívül ismeretterjesztő cikkek sokaságát írta, többek között a Turista Magazinba.
Források
szerkesztés- Valter Ilona: Dercsényi Balázs (1940–2003) (Műemlékvédelem 2003/5.)
- Fejérdy Tamás: Dercsényi Balázsról (Műemlékvédelem 2003/5.)
- Kriszt György: Szubjektív emlékezés Dercsényi Balázsra (Műemlékvédelem 2003/5.)
- In Memoriam Dercsényi Balázs (1940–2003) (KÖH-nekrológ; Múzeumi Hírlevél 2003. okt.)
- Éri István: Búcsú Dercsényi Balázstól (Magyar Múzeumok 2003/3.)
- Emléktábla a harmadik Dercsényinek (Vác Online, 2008. dec.)
- gondola.hu Archiválva 2021. szeptember 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b https://pust.urbe.it/cgi-bin/koha/opac-authoritiesdetail.pl?marc=1&authid=91092
- ↑ a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2020. augusztus 15.)
- ↑ a b Kriszt György: Szubjektív emlékezés Dercsényi Balázsra. Műemlékvédelem, 2003/5.
- ↑ a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal jogelődjénél
- ↑ A műemlékvédelem táguló határai. Műszaki Tervezés 25., 1985
- ↑ A XX. század építészetének védelme. Városépítés 23., 1987
- ↑ A XX. század építészetének védelme. Műemlékállományunk bővülése, új műemlékfajták. Az Egri Nyári Egyetem előadásai az OMF és a TIT szervezésében, 1987, 1988